A forradalom és szabadságharc után nehezen tért magához az ország. „El volt a nép kedvetlenedve, és bánat tartotta fogva szívét-lelkét, hogy szinte elzsibbadt minden ereje” - írta visszaemlékezésében az 1893-ban megjelent Kecskeméti Nagy Képes Naptár. Akadt azonban olyan vállalkozó is, aki megpróbálta kihasználni a kínálkozó lehetőségeket. Tóth József komoly terveket szőtt és 1857-ben a Trombita utca 1. számú Klingert-féle telken felépítette Kecskemét első gyárjellegű üzemét. A 24 lóerejű géppel fölszerelt gőzmalom 150 évvel ezelőtt, 1858-ban József napján kezdte meg működését. Ez a malom volt az első az országban, amely egyszerű kútvízre alkalmazott gőztömörítővel rendelkezett.

Az első esztendők nehezek voltak. A gőzmalmi őrlés társadalmi elfogadtatásához türelem és további fejlesztések kellettek. Tóth József többek között Schweigert József személyében új társat talált, s mivel a cégben immár két tulajdonos is József nevet viselt, illetve az első őrlés is ezen a napon indult, ezért a kecskemétiek csak úgy hívták: „a József-malom”.

Az új társak révén, a javuló pénzügyi helyzetben a tulajdonosok bővítették a telephelyet, majd hét kőre alakították át az üzemet. A József-gőzmalom forgalma fokozatosan emelkedett. Az őrletés és annak kiszolgálása, valamint a gabonák szállítása azonban egyre nehezebbé vált. Szaporodtak a lakossági panaszok és a bejelentések alapján hozott határozatok alaposan megkeserítették a cég működését. A kiegyezést követően új lendületet vett az üzleti élet. A vállalkozás részvénytársasággá alakult. Ugyanakkor megjelentek a versenytársak, s mivel az üzem kazánja elhasználódott, belső faszerkezete tönkre ment, a gőzmalom felújításra szorult. Ebben a helyzetben új tőkéscsoport vette át az irányítást, az elnök Schweiger Ferdinánd lett. Az elavult régi helyett egy 200 lóerős, korszerű fekvőgépet vásároltak, valamint beépítettek egy új hengerszéket és egy új lisztkeverőt. A városban elsőként elkészült a malom villanyvilágítása is.

A századfordulóig zavartalan, biztonságos munkavégzés jellemezte a céget, de a jelentős korszerűsítés sem tudta türelemre bírni a közvéleményt az üzem környezetszennyezése miatt. Az 1911. évi földrengés során a malmot komoly károk érték, államkölcsönök segítségével azonban újraindulhatott az őrlés. Az újabb katasztrófa viszont már végzetesnek bizonyult. 1918. február 14-én leégett az üzem, s ezt követően a tanács már nem engedélyezte a József-gőzmalom újbóli felépítését.
A József-gőzmalom helyén ma lakóház áll