160 éve, 1857. január 27-én Zentán született Liszka Béla tanár, író, kritikus. Gyermekkorát szülővárosában és Újvidéken töltötte, majd 1866-ban, édesapja halála után Budára költöztek nagyapja, Jakab István helytartósági tanácsos, költő és író házába. A budai gimnáziumba, azután a pesti egyetemre járt, ahol Greguss Ágost, Gyulai Pál, Heinrich Gusztáv és Beöthy Zsolt voltak a tanárai. 1882-ben szerzett tanári oklevelet magyar és német nyelv- és irodalomból. Részt vett az egyetemi olvasókör és a bölcsészhallgatók segélyegyletének munkájában. Zenei tanulmányokat is folytatott. Tanári állást nem kapott, ezért újságíró, a Fővárosi Lapok munkatársa lett. 1889-ben a budapesti II. kerületi főreáliskola helyettes tanára, 1893-tól a kecskeméti főreáliskola rendes tanára volt. Több lapban jelentek meg cikkei, műfordításai, színikritikái és könyvismertetései. Színműveit a Budai Színkör játszotta. Kecskemét város tervezett monográfiája számára megírta a kecskeméti színészet történetét. 1901. április 17-én a hírös városban hunyt el.
(Forrás:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon)

110 éve, 1907. január 27-én Kecskeméten hunyt el Antal Péter ügyvéd, főszámvevő, városi tanácsnok. Iskoláit Vácon, Pozsonyban és Egerben végezte. 1847-ben ügyvédi oklevelet szerzett, és az 1848-as forradalomig Kecskemét városánál tb. tiszti ügyész volt. 1849. november 21-én tanácsnoknak nevezték ki. 1853-ban lemondott állásáról, és gazdálkodással foglalkozott. 1867 márciusában mint megválasztott tanácsnok került vissza a városi tanácsba. Ettől kezdve — 6 év kivételével, amikor főszámvevői feladatot látott el — 1890. december 29-ig az adóügyi osztály tanácsnokaként dolgozott. Egész életében függetlenségi párti volt.
(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Kecskeméti Lapok, 1907  *Kecskeméti Nagy Képes Naptár, 1891)