főoldalra
   
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét
2024. március 29.
   


PARTNEREINK



KTV

Synergic Kft.


Termostar Kft.

  



 

Mikszáth Kálmán író, akadémikus1847. január 16.

Mikszáth Kálmán 1847. január 16-án a Nógrád megyei Szklabonyán (ma Szlovákia) született Mikszáth Kálmán író, akadémikus, a magyar realista próza mestere.

1857 és 1863 között a rimaszombati protestáns algimnáziumban, 1863-tól 1866-ig a selmecbányai evangélikus líceumban tanult. Részt vett az önképzőkör munkájában, verseket, elbeszéléseket írt. Ezt követően anyja akaratának megfelelve jogi stúdiumokat folytatott Győrött, majd Pesten, de diplomát nem szerzett. 1869-ben fővárosi lapokban kezdett publikálni.

Mikszáth Kálmán fiatalkori képe
(MTI Fotó: reprodukció)

Az 1870-es évek elején Balassagyarmaton esküdt lett Mauks Mátyás szolgabíró mellett. 1873-ban - a szülői tiltás ellenére - feleségül vette a szolgabíró lányát, Mauks Ilonát, akivel Pestre költöztek. Csapások sora érte őket: Mikszáth saját költségén kiadott kötete visszhangtalan maradt, az író adósságokba keveredett, meghalt néhány napos gyermekük, Ilona is megbetegedett. Ilona végül visszaköltözött a szüleihez, és 1875-ben elváltak.

Mikszáth ezt követően előbb az ellenzéki Budapesti Napilap, majd 1878-tól a Szegedi Napló munkatársa lett. Az itt töltött csaknem három év kedvezően alakult számára: kedvére írhatott, nem korlátozta senki, a szegedi közönség is megszerette. Újult erővel tért vissza Pestre, ahol a Pesti Hírlap munkatársa lett. 1881-ben megjelent A tót atyafiak, és tagjai közé választotta a Petőfi Társaság. 1882 elején megjelent A jó palócok, és a két novellafüzér meghozta számára a régóta várt sikert. Tagja lett a Kisfaludy Társaságnak, anyagi helyzete javult. Újból megkérte Ilona kezét, és 1882 decemberében ismét házasságot kötöttek.

Mikszáth KálmánA novellák mellett szatirikus hangvételű publicisztikái, parlamenti tudósításai tették ismertté nevét, 1887-ben a Szabadelvű Párt támogatásával ő is bekerült az ország házába. Tagja volt a Tudományos Akadémiának, elnöke az 1896-ban alakult Budapesti Újságírók Egyesületének. Szerkesztette a Franklin Kiadó Magyar Regényírók sorozatát, többek között Fáy András, Gyulai Pál és Bródy Sándor műveihez írt bevezetőt.

1904-től többnyire horpácsi birtokán tartózkodott. 1910-ben negyvenéves írói jubileumán ünnepségsorozatot rendeztek, a király a Szent István-rend kiskeresztjével tüntette ki, a pesti egyetem díszdoktorává avatta. Ebben az évben megpályázta a máramarosi képviselőséget, de kampányútján megbetegedett, súlyos tüdőgyulladást kapott, és május 28-án Pesten meghalt.

Pályája korai szakaszán a romantikához kötődött, majd a 19. század végének Magyarországáról, jellegzetes társadalmi rétegeiről rajzolt hiteles képet. Írásaiban uralkodó az élőszót utánozó, adomázó stílus. Legjellemzőbb művei a dzsentri réteg értékvesztését és lecsúszását bemutató regényei: A gavallérok és A Noszty fiú esete Tóth Marival. A kor ízléséhez alkalmazkodva írta történelmi tárgyú regényeit (A két koldusdiák, A beszélő köntös, Szelistyei asszonyok, Akli Miklós), amelyekben a történelem csak díszletként szolgált a fordulatos meséhez. Világszerte népszerű lett A Szent Péter esernyője, amelyben a romantika eszközeivel a Felvidék kisvárosainak életmódjáról adott képet. Kései korszakában a századelő tragikussá váló világképéhez és szecessziós ízléséhez kapcsolódott a Különös házassággal és a Sipsiricával. Utolsó műve, A fekete város örökös csapdahelyzetként ábrázolta a magyar történelmet, amelyben a végzetes boldogtalanság éppoly természetes, mint a mindennapok kiszámíthatatlan abszurditása.

Mikszáth Kálmán műveÉlete során Mikszáth Kálmán Kecskemét városával is kapcsolatba került. A hírös város lapjai több írását is közölték. 1882 júliusában fővárosi írók és művészek társaságában ő maga is ellátogatott Kecskemétre. Az 1889-ben megjelent A beszélő köntös című kisregénye tette közismertté az 1596-ból keltezett, 17. és 18. századi jezsuita és ferences szerzetesek prédikációiban többször említett történetet a kecskeméti bírónak ajándékozott török kaftánról.

Szülőfaluját (Szklabonya) még életében, 1910-ben Mikszáthfalvának nevezték el. A Mikszáth Kálmán Társaság 1993-ban jött létre Salgótarjánban, alapszabályában a Mikszáth-életmű védelmét, gazdagítását tűzték ki célul. 2005-ben jött létre a Mikszáth Kálmán Kulturális és Média Alapítvány. Az alapítvány minden év elején Mikszáth Kálmán-díjjal ismeri el egy-egy újságíró munkásságát.

Számos regényét megfilmesítették: A Szent Péter esernyője 1935-ben készült el először, majd 1958-ban színes változatban is, A beszélő köntöst 1941-ben (az első magyar film volt, amelyben egyes jeleneteket színesben vettek fel), majd 1969-ben színesben forgatták újra, A Noszty-fiú esete Tóth Marival történetet 1937-ben, majd 1960-ban filmesítették meg. Több regényéből készült tv-játék: Fekete város (1971), Beszterce ostroma (1976). Országszerte utcák, terek, iskolák viselik nevét.

(Forrás:  *MTVA Sajtó- és Fotóarchívuma)

Könyvajánló

VALLOMÁSOK, EMLÉKEK


MEGJELENT!   MEGJELENT!   MEGJELENT!


VALLOMÁSOK, EMLÉKEK
- az életről, Kecskemétről


Ötven életút, ötven sikertörténet

(további információk: »» )

 

 

TÁMOGATÓINK

      

A Hírös Naptár Szerkesztősége ajánlata

 

Aktuális lapszámunk tartalma:

A kecskeméti piarista ház alapítója

Kecskemét kínai misszionáriusa

50 éve hunyt el a kecskeméti paradicsomnemesítés megteremtője

Írásaival is gyászolta a szabadságharcot

Kecskeméten nagyon jó sorom volt


Aktuális számunk


2024. március


Letöltés egyben (PDF)


Archívum

2007. december
2008. január
2008. február
2008. március
2008. április
2008. május
2008. június-augusztus
2008. szeptember
2008. október
2008. november-december
2009. január
2009. február
2009. március
2009. április
2009. május
2009. június-augusztus
2009. szeptember-október
2009. november-december
2010. január-február
2010. március-április
2010. május-június
2010. július-augusztus
2010. szeptember-december
2011. december
2012. június
2012. július-augusztus
2012. szeptember-október
2012. november-december
2014. január 9.
2014. január 16.
2014. január 23.
2014. január 31.
2014. február 14.
2014. február 28.
2014. március 15.
2014. március 31.
2014. április 15.
2014. április 30.
2014. május 15.
2014. május 31.
2014. június 15.
2014. június 30.
2014. július 31.
2014. augusztus 15.
2014. augusztus 31.
2014. szeptember 15.
2014. szeptember 30.
2014. október 15.
2014. október 31.
2014. november 30.
2014. december 15.
2014. december 31.
2015. január 15.
2015. január 31.
2015. február 14.
2015. február 28.
2015. március 15.
2015. március 31.
2015. április 15.
2015. április 30.
2015. május 15.
2015. május 31.
2015. június 15.
2015. június 30.
2015. július 31.
2015. augusztus 31.
2015. szeptember 15.
2015. szeptember 30.
2015. október 15.
2015. október 31.
2015. november 30.
2015. december 31.
2016. január 15.
2016. január 31.
2016. február 29.
2016. március 31.
2016. április 30.
2016. május 31.
2016. június 30.
2016. július 31.
2016. augusztus 31.
2016. szeptember 30.
2016. október 31.
2016. november 15.
2016. november 30.
2016. december 31.
2017. január 15.
2017. január 31.
2017. február 28.
2017. március 31.
2017. április 30.
2017. május 31.
2017. június 30.
2017. július 31.
2017. augusztus 31.
2017. szeptember 30.
2017. október 31.
2017. november 30.
2017. december 31.
2018. január 31.
2018. február 28.
2018. március 31.
2018. április 30.
2023. január 31.
2023. február 28.
2023. március 31.
2023. április 30.
2023. május 31.
2023. június 30.
2023. július-augusztus
2023. szeptember
2023. október
2023. november
2023. december
2024. január
2024. február
2024. március


Bejelentkezés

E-mail:
Jelszó:
regisztrálás


  HN Szerkesztősége: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.  •  Tel.: 20/886-1979  •  E-mail: info@hirosnaptar.hu