125 éve, 1883. április 5-én született Juhász Gyula tanár, költő, hírlapíró. "A magyar vidék legtisztább szavú lírikusát" - ahogyan Simon István nevezte - mélyen megérintette Katona József világhírű drámája. Bánk bán című költeménye is hűen tükrözi a csöndes embert, a nagyon csöndes költőt, akinek visszahúzódó, félszeg magatartása mögött egy meg nem alkuvó férfi, egy szent eszméi iránt tántoríthatatlanul hű lélek húzódott meg, aki magában és költészetében összebékítette a hazulról hozott áhítatos hitet és a világ megértéséből haladó világnézetet.

Bánk bán

A tündöklő színeken komor varázzsal
Ragyog, villámlik a tragédia,
Mely zord költője végzetére rávall
S hallgatja mind a víg ma száz fia.

Ledér vállak hava csillogva reszket,
Kacér tekintet égve, gyújtva száll,
Szövődnek flörtök, pletykák és szerelmek,
Az élet ünnep s játék a halál.

A bíbor kárpiton túl messze, messze,
Távol táj havas hantjai alatt
Pihen a költő s érzi a havat,

Mely egyhangún leng és nő felette,
Mint egykor sorsa éjjelén a gyász
S nem érzi, hogy már volt föltámadás.

április 15.

200 éve, 1808. április 15-én jött Kecskemétre lelkésznek Kocsi Sebestyén István református lelkész, teológiai tanár. Erős akaratú, egyenes ember volt. A szószékről kipellengérezte az általa léhasággal vádolt személyeket, sőt egyikőjüket a nagy nyilvánosság előtt a templomból is kizavarta. A vele történtekről Hornyik János is megemlékezett: „Volt ekkor Kecskeméten egy hitfelekezet egyházában egy derék lelkész K. S. I. szigorú erkölcsbíró, de nem elég ügyes arra, hogy hívei közt a meglazult közerkölcsiség kötelékei fölött ismételt megrovásait a viszonyokhoz alkalmazva kíméletes szavakban adja elő; s emiatt történt, hogy … a nép ellene felingerülvén, kiváltképen nők által megtámadtatott és a templomból távozni kényszeríttetett.” A presbitérium másik papot választott, de az egyházkerületi elöljáróság visszahelyezte tisztségébe, ő azonban 1814-ben lemondott, és elhagyta Kecskemétet.

április 16.

175 éve, 1833. április 16-án született Karlovszky Gusztávné (nemes-újfalusi miticzei Miticzky Ida) írónő. Kecskemétre 1862-ben került, amikor férje a hírös városban lett főügyész. Itt ismerkedett meg Ferenczy Idával, őelőtte olvasta fel első regényét. Erre a különleges művészetre Erzsébet királyné későbbi felolvasónőjét ő tanította meg. Első irodalmi kísérlete Goethe Mignonjának fordítása volt. Írásait többek között a Hölgyfutár, a Fővárosi Lapok és a Képes Családi Lapok közölte. Állandó munkatársa volt az Ischlben megjelent Cursalon és a lipcsei Neue Bahnen című lapoknak

április 17.

50 éve, 1958. április 17-én hunyt el Kornis (1906-ig Kremer) Gyula egyetemi tanár, filozófus, művelődéspolitikus. Középiskoláit Vácott és Kecskeméten, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Először a piarista rend budapesti gimnáziumában tanított, majd részt vett a pozsonyi egyetem kiépítésében, a bölcsészettudományi kar az ő tevékenysége nyomán alakult meg. A világháború után a közoktatási ügy egyik legfontosabb személyisége, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter első munkatársa lett. 1938-ban az országgyűlés elnökévé választották. Vallotta, hogy az ideális értékek - a jó, az igaz, a szép és az isteni – képesek az embert a maga teljességében áthatni, céljait kijelölni, irányulását megszabni, magatartását helyes irányba befolyásolni. „A nemzeti politikai nevelés csak úgy lehet biztosítva, ha keresztény vallásos érzület hatja át."- írta egyik értekezésében.
1939-ben visszavonult az aktív politizálástól. 1945-ben az MTA elnöke volt. 1948. április 16-án akadémiai tagságát, majd egyetemi tanári állását is megszüntették és előbb a Heves megyei Poroszlóra, majd Hajdúszoboszlóra internálták. Tíz évet ott eltöltve, 73 éves korában halt meg.

április 21.

150 éve, 1858. április 21-én hunyt el Salamon Antal kártyakészítő, aki az 1850-es években magyar kártyákat készített kecskeméti műhelyében. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kecskeméti Levéltárában található egy 1855-ben kelt helyhatósági végzés, melyben két zugkártyás példás büntetéséről szólnak, s mellékletként három, töredékes példányszámban fennmaradt kártyapakli szerepel. Ezek egyike igazi különlegesség. Kézi festésű lapjain középkori gyökereket sejtető, fametszett ábrázolások láthatók. A kártyacsomagon felirat is áll: „Készült Salamon Antal Gyárábann Kecskemétenn”. A pakli napjainkban a Szórakaténusz Játékmúzeumban tekinthető meg.

április 28.

250 éve, 1758. április 28-án Kecskeméten született Lambach Elek piarista tanár. Iskoláit szülővárosában végezte. 16 éves korában itt lépett be a szerzetes rendbe. Mint tanár, az ország számos iskolájában megfordult. Nagykárolyban, Nyitrán, Budán, Egerben, Tatán, Pesten, Veszprémben és Selmecbányán is tanított. 1801-től a bécsi Theresianumban oktatta a magyar nyelvet és irodalmat.
A Kecskeméti Lapok 1872-ben így mutatta be olvasóinak: „Lambach Elek kegyes rendi szerzetes a kecskeméti piaristák collegiumában; 1790-ben Pesten két munkát adott ki, u. m.: 1) „A magyar királyok és királynék koronáztatásának inneplése”; 2) egy ódát latin nyelven. gr. Batthyány Tivadarhoz.”