szeptember 16.

150 éve, 1864. szeptember 16-án született Magyary Géza jogtudós, egyetemi tanár, az MTA tagja. A nagyszombati érseki főgimnázium elvégzése után a budapesti egyetemen végezte jogi tanulmányait, és már negyedéves korában elnyerte a Pasqhich-féle jutalomdíjat „A magán- és büntetőjogi jogsegély" című dolgozatával. 1890-ben Kecskeméten megválasztották a jogakadémia római jogi tanszékére tanárrá, ahol a római perjog tanulmányozásával foglalkozva alkalma volt a magyar peres eljárásban a római per elemeit kimutatni és ennek hatásait különösen a XVII—XVIII. századbeli peres eljárásra vizsgálni. 1893-tól Nagyváradon, 1905 és 1928 között Budapesten tanított. A polgári perjog és a nemzetközi jog körében több könyve, tankönyve jelent meg. Egyik diákja így emlékezett rá: „Amikor magaköré gyűjtötte tanítványait, valóban övéi közt volt s ilyenkor olyan volt — őhozzá méltó e hasonlat — mint a jó atya, adott, mindig nagy lélekkel és bőkezűen osztogatta tudása érett gyümölcseit. Előadásainak mindegyike a logikus gondolkodás ragyogó kis aranylánca volt s ezzel kötötte le mindvégig hallgatósága odaadó figyelmét. Komoly hazafias érzését meg sem kísérelte a tetszetős szólamok aprópénzére váltani, de egész egyénisége olyan ragyogó példája volt az igazi honfinak, hogy környezetében és vele érintkezve mindannyian jobb magyarok lettünk."

szeptember 17.


1967-től 1981-ig a KSI női csapatának edzője, 1977-től a magyar ifjúsági női válogatott vezetőedzője, 1981 és 1984 között a Spartacus női csapatának vezetőedzője, később a BEAC női csapatának utánpótlásedzője, majd vezetőedzője volt. 1989-től a Magyar Kosárlabda Szövetség utánpótlás vezetőedzője. A kosárlabdázók 100 fős magyarországi Halhatatlanok Csarnokának tagja.

szeptember 19.


Orvosi diplomáját 1979-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetemen szerezte, 1984-ben urológiából tett szakvizsgát. Pályafutását Szentesen, a Városi Kórház urológiáján kezdte, majd a Kecskeméti Megyei Kórház urológus adjunktusaként dolgozott. Ezután Jemenben az Arabia Felix Hospital Sanáa osztályvezető főorvosaként folytatta a gyógyító munkát, ahol több ezer embert operált. Hazatérése után a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház Urológiai Osztályán folytatta praxisát. Napjainkban az intézmény urológiai szakrendelését vezeti. Tudományos tevékenységéről eddig egy könyvben, két könyvrészletben, 226 közleményben és poszterben, illetve videóbemutatóban számolt be. Az Urológia Szakmai Kollégium tagja, a Magyar Urológusok Társaságának vezetőségi tagja, a Magyar Endourológusok Társaságának elnöke. Fő szakterületei a hugyuti kövek endoszkópos eltávolítása, a laporoszkópos műtétek, veseeltávolítás, plasztikai- és sérvműtétek, a prosztata endoszkópos műtétei és a vizelet-incontinencia műtétek. 2008 márciusában a magyar média beszámolt egy általa végzett bravúros műtétről, melynek során egy négyéves kisfiú meglepően nagyra nőtt vesekövét távolították el. Az egészségügyben végzett, több évtizedes kimagasló szakmai színvonalú munkájáért 2013-ban Bács-Kiskun Megye Egészségügyéért Díjat kapott. Orvosi munkája mellett több irodalmi alkotás is fűződik a nevéhez. Közülük nem egy a Szegvári Napló című lapban is megjelent. 2004-ben a Városi Polgári Kör felterjesztésére Pro Urbe-díjjal tüntették ki.

szeptember 20.

25 éve hunyt el Raffai Sarolta József Attila-díjas író, költő. Kecelen született 1930. május 23-án. 1950-ben Kalocsán tanítói oklevelet szerzett. Páhiban, Kecelen, Császártöltésen és Uszódon tanított, majd 1968-tól a kalocsai könyvtárban könyvtáros volt. 1972-ben lett a kecskeméti Forrás folyóirat versrovatának vezetője. 1978-tól a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója volt, 1983-ban betegsége miatt vonult nyugdíjba. 1971. április 25. és 1985. április 19. között országgyűlési képviselő volt, mandátumát minden alkalommal Bács-Kiskun megye 17. számú egyéni választókerületében szerezte meg, 1975-től 1980-ig az Országgyűlés alelnöke volt. Drámáit a budapesti és a kecskeméti Katona József Színház mutatta be, de műveit játszották Marosvásárhelyen és Komáromban is.


szeptember 25.

100 éve, 1914. szeptember 25-én hunyt el Domokos Jenő tanár. Szegeden született. Szülei szegény napszámosok voltak, ennek ellenére 16 gyermeket vállaltak. Domokos Jenő előbb szülővárosában, azután Kolozsvárott, Nyitrán és a kecskeméti piaristáknál tanult. 1865-ben pappá szentelték. Az 1865-66-os tanévben Kecskeméten tanított, majd Kolozsvárott (1866-68), Debrecenben (1868-69), Léván (1869-70), Selmecen (1870-72) és Budapesten (1872-76) oktatott. A fővárosban tette le a tanári vizsgáját is. 1877-ben kilépett a rendből. Ezt követően a nagykikindai gimnázium igazgatójává választották, ahol sokat küzdött a magyar tannyelv ellenségeivel. Országos és vidéki lapokban, értesítőkben (Magyar Polgár, Reform, Pesti Napló, Nemzet, Szegedi Híradó, Torontál) jelentek meg írásai. Középiskolai fizika és matematika tankönyveket is írt.

szeptember 28.

75 éve, 1939. szeptember 28-án született Bor József rendező. A színház világával gyermekszínészként ismerkedett meg. 1958-tól többek között Békéscsabán, Szolnokon és Győrött rendezett. 1992 és 1995 között a kecskeméti Katona József Színház rendezője volt. Elsősorban zenés darabokat, operákat állított színre, alapos mesterségbeli tudással. 1980-ban Jászai Mari-díjat, 1987-ben Erkel Ferenc-díjat kapott.

„Rendezői ars poetica? Hagyományos kategória az enyém, így is gondolkodom. Alapvetően idegenkedem attól, hogy kiemeljem a történelmi közegből a cselekményt. A tapasztalat szerint kevés rendezőnek sikerült az e fajta modernizáció. Inkább azon gondolkozom, mit mond, mit üzen a mának a mű alapproblematikája. Szembe jön az alapmű, s a dolgom, hogy találjam meg, amit kitaláltak a szerzők. Érdekel az emberek egymáshoz való viszonya, s az is, hogy miként léteztek korábban, milyen volt a viselkedés, a viselet. Hat rám a világ, alakulnak a gondolataim, s a hangsúlyok így ma már máshova kerülnek."

(Források:  *Halasi Tükör, 2004  *Katona József Könyvtár  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Kerekes Magda: Évfordulók, állami, társadalmi, egyházi és néprajzi ünnepek  *Kiskunhalas Almanach, 2002  *Kiskunhalasi Semmelweis Kórház  *Magyar Olimpiai Bizottság  *Magyar Színházművészeti Lexikon  *Dr. Puskás Károly: Magyary Géza  *Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái  *Történelmi Tár  *Turay Ida Színház  *Új magyar irodalmi lexikon  *Veszprémi Petőfi Színház)