főoldalra
   
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét
2024. március 29.
   


PARTNEREINK



KTV

Synergic Kft.


Termostar Kft.

  



 

VALLOMÁSOK: Hegedűs Ferenc gépkocsivezető, a Magyar Katonai Érdemrend kitüntetettje100

Hegedűs Ferenc

100 éves Hegedűs Ferenc gépkocsivezető, a Magyar Katonai Érdemrend kitüntetettje. 1914. július 10-én Endrődön született.
Négy polgárit végzett, majd magyar királyi őrmesteri képzést kapott. 17 évesen a vasútnál kezdett dolgozni. A második világháborúban szakaszparancsnokként részt vett a Donnál folytatott harcokban. Helytállásáért több kitüntetést is kapott: Felvidékért Emlékérem (1938); Erdélyért Emlékérem (1940). 1943-ban Horthy Miklós a Magyar Katonai Érdemrend bronz fokozatában részesítette. 1945 után előbb a konzervgyárban, majd a TEFU-nál dolgozott mint sofőr. Nyugdíjas éveiben is aktív, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület Kecskeméti Területi Szervezetének tagja.

 

„Vasutas családból származom. Édesapám a Magyar Királyi Államvasutak szolgálatában állt. A magyar vasutasok hazafiságát, testületi szellemét mi sem jellemzi jobban, hogy Trianont követően is felléptek a magyar haza minden négyzetméteréért. Édesapám Kötegyán állomásán dolgozott, amikor a román katonaság megpróbálta megszerezni az állomás egy egyébként Magyarországnak ítélt 20-30 méteres sávját a sínekkel és a váltókkal. A Lovas nevű állomásfőnök vezetésével édesapámék, a magyar vasutasok fegyveresen zavarták el a román bakákat. A család hagyományainak megfelelően 17 évesen én is a MÁV szolgálatába léptem.

Fiatalon aktívan sportoltam. A KTE ökölvívóinál Bozsik István volt az edzőm. Kisebb sikereket is elértem: váltósúlyban Dél-Magyarország bajnokságát megnyertem, míg az országos bajnokságon második lettem. Válogatott kerettag is voltam, együtt edzettem az ország legjobbjaival. Hegedűs FerencEgyszer az osztrák válogatott ellen Kecskeméten én is a magyar csapat tagja voltam, de a hivatalos iratokban mint Dél-Magyarország szerepeltünk. Győzni ugyan győztünk, magyar válogatott mégsem lettem. A világháború azután megszakasztotta sportpályafutásomat.

1937. szeptember 5-én vonultam be a huszár alakulathoz, és  hat hónap múlva már őrvezető voltam, 1938 novemberében pedig már mint egy felderítő járőr parancsnoka vonulhattam be a felszabadult Felvidékre. 1939 tavaszán, az úgynevezett szlovák-magyar kisháborúban Szobránc felé nyomultunk előre, itt azonban erős ellenállásba ütköztünk, melyet sikerült leküzdeni. Ezt követően Dálnoki Miklós Béla tábornok, hadtestparancsnok dicséretben részesített.

1939-ben a Jutason működő tiszthelyettes-képző intézmény hallgatója lettem. A kétéves iskola végén zászlóaljparancsnoki vizsgát tettem, és már ezzel a beosztási minősítéssel mentem a frontra. A tanulással szerzett tudásomnak már az első támadásnál hasznát vettem. Egy 30 kilométeres területet kellett elfoglalnunk. A harc elején azonban parancsnokunk elesett, nekem kellett a támadást végigvezetni.

Az altisztképző iskola osztályának hallgatói, az alsó sorban jobbról a harmadik Hegedűs Ferenc

Az altisztképző iskola osztályának hallgatói,
az alsó sorban jobbról a harmadik Hegedűs Ferenc

Később páncélos kiképzésben részesültem. 1941 júniusában a ceglédi páncélosoknál szolgáltam. A Gyorshadtest ekkor indult el a Szovjetunió elleni támadásra. Vonattal szállítottak bennünket. A Bug folyón átkelve erős szovjet ellenállásba ütköztünk. Az orosz partizánok a fákról lövöldöztek ránk, ott ismertük meg a Molotov-koktélt. Századparancsnokunk erdőmérnök volt, katonai tapasztalattal nem rendelkezett. Tanácsomat azonban megfogadta: tankjainkkal oldalazó mozgással a vonatról leereszkedtünk, és a vasúti sínek mellett az ellenséget megközelítettük, majd egész egyszerűen a harckocsikkal a fákat feldöntöttük. Az orosz ellenállást ezzel sikerült megtörnünk. Ezt követően egy alkalommal rendkívüli előléptetést kaptam, őrmester lettem. 

A Magyar Katonai Érdemrend bronz fokozata1942 augusztusában a Don felé nyomultunk előre, Korotojaknál át akartunk kelni a folyó túlsó oldalára. Egy felderítést követően észleltük, hogy az oroszok kettős páncélzatú tankokat vetnek be, amelyek ellen a mi lövegeink csak nehezen tudtak eredményesen harcolni. Parancsnokainknak mindezt hiába jelentettük, még hadbírósággal is fenyegettek, ha a «rémhírt» tovább terjesztjük. A hídfőcsatát azután nagy-nagy veszteséget szenvedve el is vesztettük, és csak az általam irányított védekező hadműveletnek köszönhettük, hogy a teljes megsemmisítést elkerültük. A harc végén ismertük fel először, hogy a háborút el fogjuk veszíteni. A Donnál zajlott harcokban történő részvételemért, helytállásomért Horthy Miklós kormányzó úr a Magyar Katonai Érdemrend bronz fokozatában részesített.


A Magyar Katonai Érdemrend bronz fokozata


A háború végén a britek átadtak minket a szovjeteknek, azonban az amerikaiak meg tudták akadályozni, hogy Szibériába szállítsanak. Hazatérve a Honvédelmi Minisztérium igazoló eljárásán estem át, azonban majd egy évig nem tudtam elhelyezkedni. Alkalmi munkákból éltünk feleségemmel – akit még a háború során egyik bajtársam révén ismertem meg – Az esküvői fotóés fiammal, aki házasságunk évében, 1944-ben született. Ő még ma is él, Cegléden dolgozik, gyermekével – unokámmal – szinte minden hétvégén meglátogat. Néhány évvel később megszületett második fiunk is, ő sajnos 2012-ben meghalt. 1977-ben feleségem is elhunyt, öt testvérem is elment már,  így egyedül maradtam.

Az esküvői fotó

Nagyon nagy megváltást jelentett, hogy a negyvenes évek végén munkát kaptam Kecskeméten. Egy ismerősöm, Kapus Pál a konzervgyárhoz hívott sofőrnek, a fizetés ettől kezdve biztosított volt. Nagyszerű légkörben dolgozhattam, katonatársaim közül többen is a vállalat munkatársai voltak. Gyakran beszélgettünk a háborúról, egykori élményeinkről. Őrmester úrnak szólítottak, és persze hamarosan akadt olyan, aki mindezt a párttitkárnak besúgta. De hiába parancsolta meg – és én is hiába kértem –, bajtársaim később is a régi rangomon emlegettek. Az igazi bajt azután az hozta meg, hogy a párttitkár egyik magánjellegű megbízására nemet mondtam, azonnali hatállyal el is bocsájtottak.

Rövid ideig a Lakatosipari Vállalatnál dolgoztam, majd a TEFU-nál lettem gépkocsivezető. Onnan mentem nyugdíjba, de nyugdíjasként is visszamentem: a teherforgalmi osztályvezető kérésére a A HOHE tagjaivalműhelyírnoki feladatokat 95 éves koromig láttam el. Ott éreztem igazán, hogy a vezetők és a kollégák is elégedettek velem. Meg is tettem mindent ezért, mindenki idejét pontosan el tudtam számolni, minden iratot becsülettel vezettem. Ha nem romlott volna meg a látásom, talán még ma is dolgoznék.

A HOHE tagjaival

Mindennapjaim meghatározott rend szerint telnek. A korai felkeléshez nem ragaszkodom, addig alszom, amíg jólesik. Megreggelizek, azután takarítgatok, rendet rakok körülöttem, majd minden délben elmegyek ebédelni egykori munkahelyemre. Ez a kis mozgás nagyon kell, nem is akarom abbahagyni! Délutánonként pihenek egy keveset, esténként pedig tévézek, főleg sportműsorokat nézek. A foci-vb eseményeit most is napról napra követem. Hétvégente templomba is eljárok, születésnapomról ott is megemlékeznek majd.”

(Összeállította: Varga Géza)

TÁMOGATÓINK

     

Aktuális lapszámunk tartalma:

A kecskeméti piarista ház alapítója

Kecskemét kínai misszionáriusa

50 éve hunyt el a kecskeméti paradicsomnemesítés megteremtője

Írásaival is gyászolta a szabadságharcot

Kecskeméten nagyon jó sorom volt


Aktuális számunk


2024. március


Letöltés egyben (PDF)


Archívum

2007. december
2008. január
2008. február
2008. március
2008. április
2008. május
2008. június-augusztus
2008. szeptember
2008. október
2008. november-december
2009. január
2009. február
2009. március
2009. április
2009. május
2009. június-augusztus
2009. szeptember-október
2009. november-december
2010. január-február
2010. március-április
2010. május-június
2010. július-augusztus
2010. szeptember-december
2011. december
2012. június
2012. július-augusztus
2012. szeptember-október
2012. november-december
2014. január 9.
2014. január 16.
2014. január 23.
2014. január 31.
2014. február 14.
2014. február 28.
2014. március 15.
2014. március 31.
2014. április 15.
2014. április 30.
2014. május 15.
2014. május 31.
2014. június 15.
2014. június 30.
2014. július 31.
2014. augusztus 15.
2014. augusztus 31.
2014. szeptember 15.
2014. szeptember 30.
2014. október 15.
2014. október 31.
2014. november 30.
2014. december 15.
2014. december 31.
2015. január 15.
2015. január 31.
2015. február 14.
2015. február 28.
2015. március 15.
2015. március 31.
2015. április 15.
2015. április 30.
2015. május 15.
2015. május 31.
2015. június 15.
2015. június 30.
2015. július 31.
2015. augusztus 31.
2015. szeptember 15.
2015. szeptember 30.
2015. október 15.
2015. október 31.
2015. november 30.
2015. december 31.
2016. január 15.
2016. január 31.
2016. február 29.
2016. március 31.
2016. április 30.
2016. május 31.
2016. június 30.
2016. július 31.
2016. augusztus 31.
2016. szeptember 30.
2016. október 31.
2016. november 15.
2016. november 30.
2016. december 31.
2017. január 15.
2017. január 31.
2017. február 28.
2017. március 31.
2017. április 30.
2017. május 31.
2017. június 30.
2017. július 31.
2017. augusztus 31.
2017. szeptember 30.
2017. október 31.
2017. november 30.
2017. december 31.
2018. január 31.
2018. február 28.
2018. március 31.
2018. április 30.
2023. január 31.
2023. február 28.
2023. március 31.
2023. április 30.
2023. május 31.
2023. június 30.
2023. július-augusztus
2023. szeptember
2023. október
2023. november
2023. december
2024. január
2024. február
2024. március


Bejelentkezés

E-mail:
Jelszó:
regisztrálás


  HN Szerkesztősége: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.  •  Tel.: 20/886-1979  •  E-mail: info@hirosnaptar.hu