Ma történt 

100 éve, 1910. április 23-án született Perényi László színész. 1930-ban szerezte diplomáját a Színiakadémián. A Nemzeti Színház szerződtette. Hamarosan népszerû színész lett, sok fõszerepet osztott rá Németh Antal a Nemzeti Színház nagy, reformer igazgatója. 1935-től 1941-ig a Vígszínházban, 1941-től 1944-ig az Új Magyar Színházban szerepelt, de fellépett a Márkus Parkszínpadon és a Szegedi Szabadtéri Játékokon is. Az 1930–1940-es évek magyar filmjeinek egyik sztárja volt. Bakó Márta érdekes magánéleti "csemegét" írt egyik könyvében Perényirõl, aki nagyon jóképû fiatal színész volt, és Szörényi Évába volt halálosan szerelmes. Feleségül is akarta venni, de Szörényi nagymama, aki Szörényi Évát nevelte és fiatal színésznõ korában menedzselte is, nem egyezett bele a házasságba. A bölcs idõs hölgy tudta, hogy két színész házassága lehet jó, de lehet rossz is.

Perényi László és Szemere Vera
a Magyar Sasok c. filmben (1943)

A kecskeméti színház és színészet múltja című művében Liszkai Béla így írt róla: "1886/7-ben jött először Kecskemétre Pesti Ihász Lajos, aki eddig utol nem ért kedveltségnek örvendett, amennyiben hét évadban egyre növekvő sikerrel működött. Idő telt bele, míg meg tudta a közönség közönyét törni. Rendet tartott a színházban, előadásait minden körülmény között lejátszotta, s színészei, bár közepes erők, a magánéletben is ügyeltek a tisztességre. Az első évben Szabadhegyi Aladár, 1889/90 — 1891/2-ig Dobó Sándor volt igazgató társa, 1892/3 — 1894/5-ig maga Pesti Ihász Lajos igazgatott. ... Az 1893/4-iki társulat volt még a legerősebb. Az előadások színvonala is emelkedett. Az igazgató mindent megtett a közönségnek, mely folytonos érdeklődéssel viseltetett a színház iránt. 1892-ben a Katona József születésének száz éves fordulóján rendezett ünnepségekben a színház is résztvett a „Bánk-bán" díszelőadásaval. Január 28-án „Az ember tragédiájá"-t adták új díszletekkel és jelmezekkel és nyolc ismétlést ért meg telt házak előtt. Az 1893/4-iki évad legjelentősebb eseményei voltak: a január havában rendezett Jókai-ciklus, Veress Sándor operaénekes és Fái Szeréna vendégjátékai, Váradi Antal „Rafael"-jének zajos sikerű bemutatója a szerző jelenléte mellett. Legmozgalmasabb volt az utolsó szezon, mely a bucsuzó igazgató 25 évi szinészkedése, 12 évi igazgatása és 7 évi itteni szereplése jubileumával végződött. "
(Forrás:  *Joós Ferenc: A vándorszínészettől az állami színházig  *Liszkai Béla: A kecskeméti színház és színészet múltja)

Hírös Naptár Évkönyv - 2009

Kecskemét az évfordulók és jubileumok tükrében

„A kecskemétiek két homokszem köré is eleven világot tudnak elképzelni.” Csoóri Sándor gondolatát a Hírös Naptár 2009-es Évkönyvének szereplői: a 450 éve céhbe szerveződő szűcsök, a 325 éve templomot építő reformátusok, a 100 éve művésztelepet alapító városvezetők és alkotók, és a napjainkban is aktív, a szellem méltóságát évtizedek óta őrző írók, költők, népművelők, feltalálók, kutatók, lelkészek, orvosok és pedagógusok egyaránt igazolják.
Életükkel, törekvéseikkel érdemes megismerkedni, hiszen nekik is köszönhetjük, hogy a mindenkori válságos idők ellenére Katona József kívánsága valóra válik: „Hagyja a sors késő századokig gyarapodásodat”.

Megrendelhető a kiadó címén is:
6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.
Tel.: 20/886-1979
E-mail: info@hirosnaptar.hu 

Eladó lakás a Vak Bottyán utcában

Részletes információ

Könyvajánló

Szakál László: Régi idők vendéglátása a Duna-Tisza közén

A kötet több mint hatszáz képpel és kordokumentummal idézi fel az elmúlt másfél évszázad legismertebb bácskai és kiskunsági vendéglátósait, a kedvelt szórakozóhelyeket, a zenészeket.

"Sok-sok éve nekiláttam, hogy ami még fellehető képben, szövegben, emlékben, felkutassam és elmondjam, milyen is volt az utóbbi 100-150 év vendéglátása a Duna-Tisza közén. Kisebb-nagyobb híres kocsmák, vendéglők, cukrászdák minek köszönhették sikereiket, fejlődésüket, és ha kudarc érte őket, mi okozta, természeti csapás vagy emberi gonoszság, s a szörnyű években hogyan lettek sikereik mártírjai. Sokan vagyunk, sokan vannak még, akik emlékeznek ezekre a vendéglátóhelyekre, tulajdonosaikra, üzletvezetőikre, pincérekre, szakácsokra, zenészekre. Híres ételspecialitásaikra, melyekért messzeföldről is elzarándokoltunk, hogy együnk egy finom halászlét vagy pacalpörköltet. De azoknak is tanulságosak ezek a történetek, akik fiatalok, így nem emlékezhetnek ezekre a nevekre, emberekre. Hisz ez a krónika azt próbálja felidézni és megmutatni, milyen is volt a múlt, amikor vendéglátásunk naggyá és magyarrá lett. Bizonyára sok tapasztalat, tanulság, érdekesség van ezekben a történetekben, tán érdemes elgondolkodni. Ezért írtam a Régi idők vendéglátását" (Szakál László)

A kötet megvásárolható többek között a Katona József Könyvtárban és beszerezhető a szerzőtől is (78/480-380).

Könyvajánló

Borzák Tibor: Szembeszélő

Az interjúkönyv szerzője hisz abban, hogy értékválsággal küszködő világunkban a minőségnek, a hitelességnek különösen nagy jelentősége van. Csak bízhatunk abban, hogy lejár a percemberkék, a szürke bulvársztárok ideje, és a figyelem ismét azokra irányul, akiknek teljesítménye példaértékű, gondolataikra érdemes odafigyelni.

A kötetben harminc ilyen híresség szerepel. Az oldott hangvételű beszélgetések során nem csak életük és pályájuk lélekemelő pillanatairól vallanak, hanem véleményt formálnak mai világunkról is. Nincsenek elhallgatni való témák, a legszokatlanabb kérdéseket sem hárítják el. A hosszabb beszélgetések között novellába öntött sorsfordító történetek olvashatók.

Szemtől szembe – őszintén.
Szembeszélő – hírességekkel.

A könyv szereplői:
Alföldi Róbert, Bíró Eszter, Bozsik Yvette, Bódis Kriszta, Czinkóczi Zsuzsa, Esterházy Péter, Geszti Péter, Grecsó Krisztián, Halász Judit, Haumann Péter, Hernádi Judit, Janisch Attila, Joe Murányi, Kepes András, Koncz Zsuzsa, Konrád György, Kovács Kati, Lajkó Félix, Markó Iván, Molnár Piroska, Palya Bea, Popper Péter, Sándor György, Sára Sándor, Sebestyén Márta, Szipál Márton, Tony Curtis, Törőcsik Mari, Udvaros Dorottya, Varnus Xavér 

Könyvajánló

Kada Erika: Színek, hangok az ezredfordulóról 

„Kada Erikát saját szép versrészletével jellemzem: «szeme fényében opálosan tiszta a törtfehér». Mert elsősorban poéta ő, a szó eredeti, csiszolva formáló értelmében. Poéta, nemcsak ha éppen nyugalmas-áldott verssorait írja, hanem ha négy gyermekét neveli asszonyi áhítattal, vagy – mint most – a világra rácsodálkozva kérdez valaki mást, történetesen jelentős (azaz jeles, Isten által áldozatra kijelölt) áldásos embertársat. […] Kötetén zsinóros aranymetszetként húzódik végig az embersorsokban, művészsorsokban is önnön rendeltetését kereső s találó értelmiségi asszony megfeszített s érdekfeszítő figyelme, érdeklődése, értéklődése. […] Ritka az az interjúkönyv, melyben se kihívó, se visszariadó a kérdező hangja. Itt a szerző – hiszen ő jegyzi a gondolatkonglomerátumot – határozott (önálló és környezet-kínálta) válogatással s elvárással közelít. Jól felkészült, ismeri tárgyát-alanyát, nem beszél mellé, de hagy elbeszélni, s valahol mindig ítél és dicsér. Értékcentrikusan, értékes egyénítésben.”

(Turay G. Kamill főiskolai docens, esztéta)

Könyvajánló  

Kiss Zsolt: India - Az árnyékok színei

Kiss Zsolt kecskeméti fotóművész képei indiai hangulatokat mutatnak be. Fényűző palotákat és nyomortelepeket. Fényeket és árnyékokat.

"… Este nyolc óra volt, amikor megérkeztem Delhi repülőterére. Fülledt meleg és hatalmas embertömeg fogadott. Taxisok, árusok és kéregetők hadán kellett átverekedni magam. Omladozó házak, szemétkupacok, alvó emberek és kutyák között botorkáltam. A földön fekvő gyermekek láttán sajátjaim jutottak eszembe. Mégiscsak jó helyre születtünk – gondoltam akkor.

Kintlétem végére megértettem, hogy aminek egy rövid ideig a részesévé váltam, az egy különös, ősi kultúrán alapuló világ. A „civilizálására" tett kísérletek eddig – szerencsére – sikertelenek maradtak. Manapság a műholdas televíziózás és a turisták egyre nagyobb száma talán nagyobb veszélyt rejt, mint egykor a gyarmatosítás. Felkavaró képek, idegen értékek és érzelmek áradata zúdul a nyugati kultúra agressziójának kiszolgáltatott emberekre. Bízom benne, hogy ez a nép még a globalizáció kihívásait is túléli, és évszázadok múltán is ősi kultúrájának fényében ragyog INDIA… " (Kiss Zsolt)

A fotóalbum a Magyar Fotográfiai Múzeum kiadásában, Kincses Károly szerkesztésében, bevezetőjével és Farkas Antal Jama tervezésében jelent meg.