
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2024. április 26.

Aktualitások

Ma történt Eseménynaptár

PARTNEREINK

A Szarvas-ház egykori főorvos lakója125

125 éve, 1890. szeptember 17-én Kiskunfélegyházán született dr. Szarvas András tüdőgyógyász főorvos.

Iparos családból származott, édesapja szabómester volt. Szülei sok gyermeket vállaltak, de csak egyedül őt tudták kitaníttatni. Előbb szülővárosa ösztöndíjával Párizsban diákoskodott, majd 1916-ban a budapesti orvosegyetemen szerzett diplomát.

1916-tól Alsótátrafüreden, 1918-tól Alsószombatfalván körorvosként gyógyította a betegeket, azután 1919-től a fővárosi III. számú belklinikán gyakornokoskodott.

1920-tól Kecskeméten dolgozott, a Városi Kórház orvosa, majd 1922 és 1944 között az intézmény főorvosa volt. 1928-tól az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI), illetve később a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ (SZTK) felülvizsgáló orvosi teendőit is ellátta. 1960-tól az Egészségügyi Tudományos Tanács megbízásából a kecskeméti geriátriai munkaközösséget vezette. 1936-ban „A tuberculosis prophylaxisa és therápiája” című dolgozatával egyetemi magántanári képesítést szerzett.

Feleségével és gyermekeikkel 25. házassági évfordulójukon a Szarvas-ház szalonjában

Dr. Szarvas András 1927. április 11-én költözött a Batthyány u. 4. sz. alatti épületbe, és attól kezdve közel öt és fél évtizeden keresztül ott lakott és rendelt. Kecskeméten neki volt először röntgengépe. Az úgynevezett Szarvas-házban, melynek bejárati kapujához Tiringer Ferenc lakatosmester készített páratlanul szép kovácsoltvas betétrácsot – a baglyot és kígyót formázó mesterművet Szarvas főorvos rendelte –, nem csak a gazdag betegeket fogadta. A szülői házból fakadó empátiájának köszönhetően a szegények felé is mindig megkülönböztetett figyelemmel fordult. Tiringer Ferenc mestermunkája, a bejárati kaput díszítő kovácsoltvas betétrács

Családját is szerette. Feleségével, dr Pályi Ilonával, az SZTK vezető főorvosával két gyermeket neveltek föl. Katalin az SZTK laborvezető főorvosa lett, míg András Budapesten ügyvédként dolgozott.

Tiringer Ferenc mestermunkája,
a bejárati kaput díszítő kovácsoltvas betétrács

Idős korában dr. Szarvas András látása, hallása meggyengült, szakmai tudása azonban nem kopott meg, szinte halála napjáig gyógyította a hozzá forduló betegeket. 1981. szeptember 1-jén hunyt el, a kecskeméti Köztemetőben helyezték végső nyugalomba. Sírjára – kívánsága szerint – kopjafát helyeztek.

„Szarvas főorvos úr édesapám kortársa, kollégája volt. Gyakran beszélgettek egymással, a második világháború előtti években egyszer-kétszer én is találkoztam vele. Gyermekként idősödő, fehér hajú bácsinak láttam őt, akinek mindig volt egy-két kedves szava hozzám. Édesapám kiváló orvosnak tartotta őt, és úgy mesélt róla, mint aki mindent megtesz azért, hogy a tbc-s betegek életét elviselhetővé tegye. Emberként tekintett a szegényekre is, szerették is őt nagyon a betegek.” (Dr. Tapasztó István nyugdíjas szemorvos)

„Az orvosi diplomám megszerzése után, 1968-ban jöttem Kecskemétre, a megyei kórház tüdő- gyógyászati osztályán kaptam állást. Szarvas főorvos úr akkor már bőven nyugdíjas lehetett, személyesen nem is találkoztam vele. Híre azonban mindenhol ott volt, ahol csak jártam. Kiváló orvosnak, akkurátus, alapos és humánus embernek, igazi népgyógyásznak ismertem meg, akinek a szegényekre is mindig gondja volt.” (Dr. Pánczél Gyula tüdőgyógyász főorvos)