2024. január

Otthona Kecskemét irodalmi életének központja volt

175 éve, 1849. január 15-én Kecskeméten hunyt el Mátyási József költő. Korának népszerű költője volt. Legismertebb verse, a Sorsával elégedő gulyásnak pásztori dalja népdalként terjedt. Megénekelte a várost pusztító 1794. júliusi tűzvészt is. Nyolc könyve jelent meg nyomtatásban, több műve kéziratban maradt. Életéről, költészetéről 1941-ben dr. Vetéssy Géza, a kecskeméti református gimnázium tanára emlékezett meg. Képmását - valószínűleg 1834-ben - a 19. századi magyar szobrászat kiemelkedő alkotója, Ferenczy István készítette.
tovább >>>

Az első színész, aki Mikhál bánt játszotta

160 éve, 1864. január 14-én hunyt el Udvarhelyi Miklós színész, énekes, rendező és igazgató. 1815 telén Kecskeméten játszott. Katona Józseffel is találkozott, amelyre 1860-ban így emlékezett vissza: Színészek közül én voltam az első, kinek Bánk bánját egy délutáni órában atyjának szövőszékére ülve mindketten, egy kancsó bor mellett felolvasta.
tovább >>>

Csak a zene szépségét látta

A délvidéki szerb családból származó Banadics János alig hat éves gyermek volt, amikor felrobbant a kezében egy első világháborúból visszamaradt kézigránát. A balesetben nemcsak bal kezének 5 ujjpercét vesztette el, hanem előbb az egyik, majd néhány hónap múlva a másik szemére is megvakult. Az ég kékjére emlékezve magyarosította nevét. Az a szín még élt benne, így magyarázta ezt a gyermekeinek.
tovább >>>

A teljesség felé törekvő játékos próféta

35 éve, 1989. január 22-én hunyt el Weöres Sándor Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, író, műfordító, irodalomtudós. Költői tehetsége korán megmutatkozott. Első írói sikereit 1928-ban élte meg, 1929-ben pedig már a Pesti Napló és a Pesti Hírlap is közölte verseit. Ezek közül az Öregek című annyira megtetszett Kodály Zoltánnak, hogy megzenésítette. A mű 1934-ben az első kecskeméti Hírös Hét Kodály-bemutatókkal ékes kórushangversenyén hangzott el először a Kecskeméti Dalárda előadásában.
tovább >>>

A Kopaszkutya operatőre

40 éve, 1984. január 25-én hunyt el Halász Mihály operatőr. Rögös úton érte el sikereit. Ötvenhatos hőzöngései miatt a középiskolát nem fejezhette be. Pár évvel később a vagány pesti srácot kitiltották Budapestről. Kecskemétre jött, egy kiskörzeti mozihálózathoz. Kapott egy tizenhatos vetítőt, egy biciklit, azokkal járt a tanyákra filmet vetíteni. Közben részt vett a helyi filmstúdió munkájában.
tovább >>>

Szerette a békét, de a kegyeskedést megvetette

35 éve, 1989. január 5-én hunyt el Ulakcsai Antal református lelkész. Tahitótfalun és Kecskeméten káplánkodott. A II. világháborúban az orosz fronton tábori lelkész volt. Hazatérve Kecskeméten a Középfokú Kereskedelmi Leányiskolában vallástanár lett, illetve ifjúsági lelkészként a helyi református gyülekezetben is szolgált. Aktív munkát végzett, így például közel száz kecskeméti lány számára tábort szervezett.
tovább >>>