2024. május

A hazai gyümölcstermesztés fellendítője

75 éve, 1949. május 17-én Kecskeméten hunyt el Hankovszky Zsigmond szőlő- és gyümölcsnemesítő. 1885-től Kecskeméten dolgozott. Az édesapjától örökölt, 1860-ban telepített 12 holdas úrréti szőlőjét 35 holdra egészítette ki. Jelentős része volt a múlt század végi, felgyorsult ütemű homoki szőlőtelepítésben. Úrréti szőlőtelepe mintául szolgált a helybeli gazdák számára. Sikeres gyümölcsnemesítési munkát is folytatott. Nagy érdemei voltak a kajszi elterjesztésében Kecskeméten és az egész Duna-Tisza közén. Tőle származik a ?rózsabarack" elnevezés.
tovább >>>

A XIX. század nagy mecénása

200 éve, 1824. május 1-jén született Tomori Anasztáz mérnök, tanár, az MTA tagja. Az ő anyagi támogatásával készült Czélkuti (Züllich) Rudolf Katona József-szobra, amelyen Kecskemét szülöttje az ég felé tekint és jobbjával a magasba emeli tollát. A szobor nem nyerte el kora ítészeinek tetszését. Állandó gúny céltáblájává vált, ezért Tomori Kecskemét városának ajándékozta.
tovább >>>

Második szülővárosának Kecskemétet tartotta

120 éve, 1904. május 5-én hunyt el Jókai Mór író. 1842 és 1844 között a kecskeméti református főiskola joghallgatója volt. Itt találkozott a vándorszínészként Kecskeméten tartózkodó Petőfivel. Diáktársa volt Muraközy János, a későbbi festőművész. Házigazdája Gyenes Mihály mérnök volt, nevelt fia, Gyenes Pál pedig diák- és lakótársa. Kecskeméti élményei írói munkásságára is hatással voltak. Itt ismerkedett meg a korabeli mezővárosi társadalommal és népélettel, régi kecskeméti szokásokkal és több nevezetes kecskeméti családdal.
tovább >>>

Kiváló jellemszínész és komikus volt

175 éve, 1849. május 1-jén született Deréki Antal színész, író. Visszaemlékezése szerint 1867-ben, Törökkanizsán, Páli Gyulánál volt először szerződésben. Néhány évi népszínházi működését leszámítva, mindvégig vidéken működött. Jellemszínész és komikus, majd apaszínész volt. Különösen szalondarabokban szerepelt sikeresen. Sokoldalúságát fordításai, színdarabjai és elméleti cikkei is jelzik. A Bolygó zsidó című színművét 1880-ban Szabadkán, A földhöz ragadt szegények címűt 1898-ban Kecskeméten mutatták be.
tovább >>>

A Köztemető hat évtizede

A kecskeméti Köztemetőt 60 éve, 1964. május 1-én nyitották meg. Létesítéséről még 1961 márciusában született döntés. Helyét a város beépített övezetének északkeleti részén jelölték ki, rendezési tervét a BÁCSTERV munkatársai készítették el. Az első ütemben a temetőhöz vezető út, az igazgatósági épület, a ravatalozó, illetve a főkapuegyüttes és a ravatalozó előtti dísztér épült ki. Már ekkor kiemelt figyelmet fordítottak a hírös kecskemétiek földi maradványainak méltó helyen való elhelyezésére.
tovább >>>