A Kecskeméti Tavaszi Fesztivál egyik érdekes képzőművészeti rendezvénye, Aba-Novák Vilmos festőművész kiállítása március 19-én nyílik a Bozsó Gyűjteményben. A modern magyar festészet egyik legeredetibb alakjának magángyűjteményekből kölcsönzött alkotásait május 17-ig tekinthetik meg az érdeklődők.

Aba-Novák Vilmos születésnapját ma ünnepeljük. A kiváló festő és grafikus 1894. március 15-én született Budapesten. Fiatal korától tudatosan festőművésznek készült. Az első világháború alatt a fronton harcolt és meg is sebesült, később vitézi címet kapott. 1918-ban rajztanári oklevelet szerzett a budapesti műegyetemen, majd a képzőművészeti főiskolán folytatott utótanulmányokat, közben dolgozott Nagybányán és Szolnokon is. 1922-ben volt az első grafikai kiállítása az Ernst múzeumban.

Aba-Novák Vilmos: Önarckép (1920)

1925-ben és 1927-ben Szinyei-ösztöndíjat, Szinyei-jutalmat nyert, 1927-ben tagja lett a Képzőművészek Új Társaságának (KÚT). 1928 és 1930 között a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt, ekkor tért át a korai reneszánsz mesterek tanulmányozása nyomán a temperafestésre. Hazatérve reprezentatív állami és egyházi megbízatásokat kapott: 1931-ben szakrális és honfoglalási tárgyú freskókat készített Szeged legrégebbi épületébe, a Demeter-toronyba, 1933-ban a jászszentandrási katolikus templom freskóit festette, hatalmas vihart kavarva, mert a kárhozottak között a helyi potentátokat is ábrázolta. 1936-ban festette ki a szegedi Hősök kapuját, az 1938. évi Eucharisztikus Kongresszus és Szent István-emlékév idején készültek a budapesti városmajori templom és a székesfehérvári Szent István-mauzóleum, 1939-ben a pannonhalmi millenniumi emlékmű falfestményei. Az általa készített freskók új stílust jelentettek a magyarországi templomfestészetben, melyet sok vita követett. Végül azonban elfogadták a legfelső egyházi hivatalok, még Vatikán is.

Aba-Novák Vilmos: A kezdet és a vég
(Az utolsó ítélet című freskó központi részlete - Jászszentandrás, római katolikus templom)

Alkotásai számos díjat, érmet, koszorút és kitüntetést kaptak. Az 1937-es párizsi világkiállítás magyar pavilonjának pannójáért Grand Prix kitüntetésben részesült, Picasso a monumentális alkotást látva így kiáltott fel: "Ki ez a barbár zseni?" Három évvel később két festményével a XXII. Velencei Biennálén is részt vett, és elnyerte a rendezvény nagydíját, a 25 000 lírás Premio Mussolinit.

1930 és 1937 között Budapesten képzőművészeti magániskolát vezetett, 1939-től a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Az expresszionizmus és az olasz novecento formanyelvén fejezte ki magát. Korai korszakában mozgalmas rézkarcokat készített, késői temperaképei harsány színezéssel ábrázolják a falusi nép életét. Plakátszerű képeinek fő témája a vásár és a cirkusz világa, a színes jeleneteket előszeretettel ábrázolta fekete háttér előtt. Piktúrája grafikus jellegű, képein tiszta színfoltok kontrasztjai uralkodnak, olykor szinte groteszk túlzásokkal. Monumentális freskóin a kísérőszöveg - kevéssé festői módon - szalagokon olvasható. E műveit 1945 után reakciós tartalmukra hivatkozva lemeszelték vagy levakolták. Rekonstrukciójuk az 1990-es évektől kezdődött meg, a szegedi Hősök kapuja három boltívének belső felületére festett, az első világháború hősei emlékére készült, 250 négyzetméteres freskóját 2001-ben avatták újra. Magyar-francia történelmi kapcsolatok című pannója is a 2001-es restaurálást követően került a székesfehérvári Csók István Képtárba. 2011-ben Szolnokon a nevét viselő kulturális központban emlékfalat avattak tiszteletére.

Aba-Novák Vilmos: A szentély bal oldali freskója és a Pokol
(Jászszentandrás, római katolikus templom) 

Képeinek jelentős része a Magyar Nemzeti Galériában található. Műveiből 1962-ben a Magyar Nemzeti Galéria rendezett gyűjteményes tárlatot. 2008-ban Debrecenben A barbár zseni címmel mintegy 150 festményét állították ki, a képek közül több Magyarországon hosszú ideig nem volt látható. 2009-ben egyik fontos műve, a Nagy vurstli egy árverésen 85 millió forintért kelt el. Budapesten halt meg 1941. szeptember 29-én, 2006-ban posztumusz Magyar Örökség-díjjal tüntették ki.

(Források:  *Dr. Faragó Ferenc: Aba-Novák Vilmos  *Hamza Múzeum  *Jász Galéria Közalapítvány  *Kultusz Kiadó  *MTVA)