1741. május 25-én hunyt el Daniel Ernst Jablonski teológus, udvari lelkész, az egyesült cseh testvérek püspöke.

1660. november 26-án született a Danzig melletti Hochzeit faluban; Peter Figulus fia, Jan Amos Komenský (Comenius) unokája, Johann Theodor Jablonski történettudós öccse volt. Apja még gyermekként élte meg, hogy II. Ferdinánd császár 1629-es híres "Edictum restitutionis"-a miatt a cseh testvérközösséghez tartozó családjának menekülnie kellett Csehországból. Az ifjú Peter Figulus követte Comeniust, és a lissai gimnáziumban (Leszno, Lengyelország) az ő tanítványa lett. Később, 1649-ben feleségül vette tanára leányát, Erzsébetet, és 1650-ben elkísérte apósát Magyarországra. 1654-től Danzigban udvari prédikátor volt.

Daniel Ernst, ki később a család régi nevét vette fel, apja halála után ugyancsak Lissában járt gimnáziumba. 1677-80 között teológiát, bölcsészetet és keleti nyelveket hallgatott Odera-Frankfurtban, azután bátyjával együtt németalföldi és angliai egyetemeket látogatott. Hazatérése után az újonnan alakult magdeburgi református gyülekezet lelkipásztorának hívták meg. 1686-tól újból Lissába ment, a város papja és iskolájának rektora lett. 1691-ben Königsbergbe, két év múlva Berlinbe hívták udvari prédikátornak. Porosz udvari kapcsolatának köszönhető, hogy Lissa az északi háborúban bizonyos segítséget kapott, és lakói a város 1707. évi leégése után porosz földön menedéket találtak. Jablonski az iskola és a templom felépítésére gyűjtést szervezett.

TÁMOGATÓINK

   

Az egyházi vezetésben is tevékenykedett. 1718-tól a német református egyháztanács, 1729-től az igazgatótanács (directorium) tagja. A református és az evangélikus egyház egyesítését szorgalmazta, és a tárgyalásokon az egyesült cseh testvérek érdekeit is képviselte, kik őt már korábban, 1699-ben püspökké fogadták. Akkoriban Leibnizcel együtt olyan egyesítési terveket dédelgettek, melyek a katolikusokat is magukban foglalják. Rokonszenvvel fogadta a herrnhuti testvérközösség alakulását, és elérte, hogy a püspökszentelést 1737-től végülis Zinzendorf grófra ruházzák. Leibniz-cel tartós volt a kapcsolata. Együtt dolgozták ki a berlini Tudományos Társaság alapokmányát és III. Frigyes választófejedelem (I. Frigyes porosz király) számára annak alapítólevelét. Az alapításkor, 1700-ban Leibniz lett a Társaság elnöke, Jablonski a keleti nyelvek osztályának vezetője, és ő harmadikként 1733-ban foglalta el az elnöki széket.

A Jablonski-kiadta héber Biblia rézmetszetes díszcímlapja
(Ráday Gyűjtemény)

Kora számos tudósával, így idősb Pápai Páriz Ferenccel is levelezést folytatott, többek között egy egyháztörténeti munka megírásáról. Része volt abban, hogy magyar ifjak Odera-Frankfurtban ösztöndíjjal tanulhattak. 1706-ban az oxfordi egyetem a teológia doktorává avatta. Héberül kiadta az Ótestamentumot, a Babilóniai Talmudot és imádságoskönyveket. Sokáig saját héber nyomdát tartott fenn, később már nagy anyagi veszteséggel. Berlinben hunyt el 1741. május 25-én.

(Források: *Fekete Csaba: Jablonski héber Bibliája Magyarországon  *MTA Könyvtára Kézirattára)