
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2024. május 2.

PARTNEREINK

Földrengés Kecskeméten1911. július 8.

1911. július 8-án hatalmas földrengés sújtotta Kecskemétet. Hajnali két órakor rettenetes érzésre riadt fel a város lakossága. Néhány ember még a ruháját is maga mögött hagyva szaladt ki az utcára, amely egyszerre teli lett sápadt, kétségbe esett emberekkel. A várost egy tektonikus, (nagy kiterjedésű, sokszor kiszámíthatatlan) 20-25 másodpercig tartó földrengés rázta meg, amelynek ereje szüntelenül nagy volt. A rengés iránya pedig állandóan változott, pontosan emiatt volt akkora pusztítással. A földrengést Győrben, Szegeden, de még Temesváron is érzékelték, ám az epicentrum Kecskemét határában volt.

A Kecskeméti Nagy Képes Naptár így idézte fel az eseményt: „…a földalatti morajlás, a recsegés, ropogás olyanszerű volt, mintha az ég és a föld tört volna össze. A tárgyak súrlódtak, táncoltak, halomra dőltek: az építmények falai morzsolódtak és törve, zúzva omlottak egymásra, mintha nem szilárd testek, hanem pöhölyszerű, lenge tárgyak lettek volna. Emberek és állatok riadtan, ösztönszerűen futottak a szabadba."

A Vasárnapi Újság néhány nappal később így számolt be az eseményről: „Kecskemét városában házak ezreit ölte meg, hasította meg halálos sebbel a földindulás katasztrófája, de a hatvanötezer lélekből, a kit ez összeroppantott falak között és szétzúzott tetők alatt ért a veszedelem, úgyszólván egynek se görbült meg haja szála. Vér az omladékra nem fröccsent. A borzalmas szenzáczióban ez az, a mi gyönyörű csoda, a miről meghatott és áhítatos lélekkel először kell szólni és a mit mint egy legendát őriz meg majd az iszonyattal telt perczek és aggodalommal telt napok minden időkre szóló emlékezete. […] Egy ma szinte példátlan fejlődés gyönyörű lendületében érte a katasztrófa ökölcsapása Kecskemétet.”

Haláleset valóban nem történt, de sérülések azért akadtak. Az anyagi kár pedig felbecsülhetetlen volt. Nem maradt a városban teljesen ép ház, egy sem volt, amelyet kisebb-nagyobb sérülés ne ért volna. Az utcák tele voltak törmelékkel, ledőlt kéményekkel.

Az éjszakai nagy földrengést 3-4 órakor még két kisebb utórengés követte, de ezek erejüknél fogva már nem tettek kárt semmiben. Az utcákon tolongott a nép, senki nem mert bemenni lakásába, további rengésektől tartva.

A városban az evangélikus kivételével mindegyik templomot bezárták, mert szinte az összes életveszélyessé vált. Harangozni is csak egy helyen lehetett, a református templomban. A katolikusok a nagytemplomi vasárnapi istentiszteleteket a Szentháromság temetőben, míg a reformátusok felváltva tartották istentiszteleteiket az evangélikusokkal az ő templomukban.

Az akkor 15 éves Városházában is kiszámíthatatlan kárt okozott a földrengés. A díszterem mennyezetét a fölötte lévő kémény bezúzta, így a gyönyörű mennyezet egy része leszakadt, por borított be mindent. Egy másik kémény az udvarba zuhant, továbbá leszakadt körülbelül 6 méter párkányzat is. Szerencsére a díszterem gyönyörű freskóinak és a hatalmas bronzcsillárnak nem esett baja.

A földrengés több középületben is jelentős kárt tett. Az épülő Jogakadémia építése jelentősen lelassult, a szintén épülő felállványozott katolikus bérház pár fala ledőlt, Iványi Grünwald Béla művészi freskói megsérültek, az állványzat egy része leomlott.

A földrengés következtében a város határában a nyíri erdő mellett egy árok keletkezett, melyből a földrengés során 50-60 kg kék színű homok került a felszínre 5-6 méter mélységből.

Amint a környező városok és Budapest is értesült a kecskeméti eseményekről, onnantól fogva állandó tájékoztatást kértek a várostól, egy esetleges nagyobb földrengéstől félve. Pár nap múlva Kecskemétet ellepték a világ minden pontjáról érkezett újságírók. Érkeztek a fővárosból, Bécsből, Berlinből, Londonból, Párizsból, New Yorkból is. Emellett több szomszédos és más távolabbi település is szállásadói, anyagi és élelmi segítséget ajánlott fel a város fedél nélkül maradt emberei és a városvezetés számára. Érkezett segély magánszemélyektől, bankoktól, és még sok más helyről. A segítségnyújtó városok között kiemelhetjük Szegedet, Kiskunfélegyházát, Kolozsvárt és Debrecent. A Honvédség rengeteg katonát küldött akik a romok eltávolításában segédkeztek. A Városháza tervezője, Lechner Ödön személyesen jött el Kecskemétre, hogy felügyelete alatt kezdődjenek meg a felújítások. Az anyagi károkat csak később tudták megállapítani. E szerint az összes földrengés okozta kár körülbelül 8 millió korona volt.

A helyreállítások rengeteg pénzt és időt vettek igénybe, így a fejlődés hosszabb időre leállt, többek között ezért nem nyílt lehetősége a városnak egy többvonalas villamoshálózat kialakítására, ezért nem épült meg a Lechner-féle víztorony a Rákóczi út végére, nem valósult meg a Kád- és Gőzfürdő és nem épült fel az Országos Elmegyógyintézet sem.

(Források: *HUN-Reng - Magyarország földrengési információs rendszere *Kecskeméti Nagy Képes Naptár *Mikoron megmozdult a föld... - kecskeméten.hu *Székelyné Kőrösi Ilona: Földrengés Kecskeméten *Vasárnapi Újság, 1911)