1876. július 17-én Abonyban született Joó Gyula jogakadémiai tanár, iskolaigazgató, jogi író. A kecskeméti református jogakadémián, valamint a budapesti és a heidelbergi egyetemen tanult. A budapesti tudományegyetemen 1899-ben jogtudományi, 1900-ban államtudományi doktori oklevelet szerzett. 1911-ben a magyar közjog tárgykörben magántanári képesítést kapott. 1899-től haláláig Kecskeméten dolgozott. Előbb ügyvédjelölt, később törvényszéki aljegyző, majd 1903-tól 1945-ig a kecskeméti református jogakadémián a magyar közjog, illetve a politikai és a nemzetközi jog tanára volt. 1912-től 1921-ig a jogakadémia igazgatói feladatait is ellátta. Mint magántanár 1911-től 1918-ig a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen is tanított. Joó Gyula általános jogelméleti és jogtörténeti kérdésekkel, a magyar-horvát közjogi viszony problémáival, Fiume közjogi helyzetével foglalkozott. Ő készítette el az 1911. évi választójogi törvénytervezetet. Aktívan részt vett Kecskemét közéletében is, a református gyülekezet presbitereként, majd főgondnokaként is szolgálta az Urat. 1945. május 4-én Kecskeméten hunyt el. Tisztelői az Ókollégium lépcsőházában emléktáblát helyeztek el. A fémes domborítással díszített fehér márványtáblán fekete felirat áll: Dr Joó Gyula 1903-1945. "Jog és igazság a mi ideáljaink".