Egy középkori pusztatemplom falait találták meg Lakiteleken. Korát a falazás technikája, a téglák kora, valamint az úsztatott mészhabarccsal történt kötés alapján a XII. és XIII. századra teszik a régészek. A lelet felett vastag homokréteg van, így nem érte károsodás az elmúlt századokban a mezőgazdasági munkálatok idején.

Lakiteleken, a község szélén egy középkori pusztatemplom falait találták meg, amely egykor Felső-Alpár településhez tartozott – mondta Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója, az ásatás vezetője kedden az MTI-nek. A középkorban a területen egy nagyon fontos, királyi útvonal haladt keresztül, amely Szolnokot és Szegedet kötötte össze – hangsúlyozta az ásatások vezetője, hozzátéve, hogy a XIX. század eleji térképek egy kápolnadombot jeleztek a helyszínen, amely az egykori Felső-Alpár településhez tartozott. Rosta Szabolcs utalt a korabeli forrásokra, amelyek Felső-Alpárt gyakran említik, például 1075-ben, a Garamszentbenedeki Apátságnak a birtoklevelében már nevesítették a települést. Sószállító útvonal mellett feküdt Felső-Alpár, apátsági és királyi birtok is volt, valamint itt vezetett át egy rév a Tiszán – indokolta a település középkorban kiemelt szerepét az ásatások vezetője. Emlékeztetett arra, hogy a közelben történt ásatások is azt bizonyították, hogy az átlagosnál gazdagabb település volt ezen a helyen, mert Árpád-kori aranygyűrűt is találtak.

Rosta Szabolcs ásatásvezető régész, a kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója egy nagyméretű középkori pusztatemplom maradványainak feltárásán az egykori Felsőalpár település területén, Lakiteleken
(MTI Fotó: Ujvári Sándor)

Rosta Szabolcs szerint különlegességet tártak fel a régészek, mert a Kiskunságban szinte egyedülálló, két méter magas templomfalakat találtak. A maradványok feltehetően egy nagyméretű templomnak a szentélyét alkották, amely mellett - a többi középkori templomfeltáráshoz hasonlóan - temető is található – fűzte hozzá. Az ásatás vezetője rámutatott: segített megőrizni az eredeti állapotot, hogy vastag homokréteg van a lelet felett, így nem érte károsodás az elmúlt századokban a mezőgazdasági munkálatok idején. Rosta Szabolcs utalt egy helyi szóbeszédre, amely szerint az ásatások helyszínének több méter vastag homokkal való feltöltése azért történt, mert 1920 körül a terület földbirtokosa betemettette a leleltet azért, hogy ne hordják szét. A pusztatemplom korát a falazás technikája, a téglák kora, valamint az úsztatott mészhabarccsal történt kötés alapján a XII. és XIII. századra teszik a régészek. Rosta Szabolcs leszögezte: a templom falainak az alapja 2,5–3 méterrel a jelenlegi talajszint alatt van, viszont az ásatás egy több méter magas domb felé halad, ahol komolyabb leletek, akár magasabb falak is előkerülhetnek. Hangsúlyozta: természetesen geofizikai és természettudományos módszerekkel is meg fogják vizsgálni a feltárt leleteket. Tájékoztatása szerint a területen egy turisztikai beruházás keretében pálinkaházat alakítanak ki, amellyel párhuzamosan egy régészeti és művészettörténeti központot is létre fognak hozni.

(Forrás:  *MTI)