105 éve, 1910. március 31-én, Kecskeméten hunyt el Pataky Imre rajztanár, festő- és szobrászművész. Magyaróváron született 1850. november 29-én. Középiskoláit szülővárosában és Győrött végezte. 1867-től 1870-ig a bécsi képzőművészeti akadémián, 1870-1871-ben ösztöndíjjal Münchenben tanult. 1871-től több kecskeméti iskola rajztanára (piarista főgimnázium, református főgimnázium), az 1875-ben megnyílt polgári leányiskola egyik szervezője és rajztanára volt. 1887-ben létrehozta és haláláig mint igazgató irányította az alsófokú ipar- és kereskedelmi iskolát. Több iparostanonc-kiállítást szervezett, az 1901. évi országos kiállítás előkészítésében is tevékenyen részt vett. Jelentős szerepet töltött be a kecskeméti Iparos Otthon létrehozásában. Közel 200 táj- és zsánerképet mutatott be az 1909. évi kecskeméti gyűjteményes kiállításán, s szerepelt a Nemzeti Szalon jubiláris kiállításán is. Ő készítette a kecskeméti Szentháromság temető kálváriáját, a nagytemplomban elhelyezett, az 1848-49. évi szabadságharcot megörökítő reliefet és alkotott magyar zsánerszobrokat is. Több művészeti és ipari vonatkozású cikket írt főként kecskeméti folyóiratokba, tankönyvet írt iskolák számára és előadásokat tartott a város egyesületeiben.

Pataky Imre nevét a pusztaszeri ezredéves emlékoszlop tervezése tette ismertté. Az emlékmű terveinek elkészítésére eredetileg Lovas Lajos kapott megbízást. A szintén Kecskeméten alkotó szobrászművész egy, a haza földjére lépő magyar vitézt álmodott meg, azonban pénzhiány miatt a drága emlékmű elkészítéséről le kellett mondani. Helyette a kezdeményezők egy szerényebb obeliszk felállítását látták jónak. Ennek terveit már Pataky Imre készítette. Így született meg egy kb. 10-12 m magas egyszerűen kivitelezhető obeliszk terve, melynek tetején turulmadár ül, oldalán pedig a hét vezér arcképe látható domborműveken. 1898-ban a jogakadémiai bizottság megbízta "Gerenday A. és fia" kőfaragóműhelyét, az emlékoszlop elkészítésével. Végül 1900. június 24-én ünnepélyes keretek között felavatták a Pusztaszer Hét vezér emlékoszlopát, Kecskemét városának birtokán. Az elkészült emlékmű a 7 domb (kunhalom) közül a legmagasabbra, a 35 méter átmérőjű Árpád-halomra épült. Magassága 13 méter, a tetején levő repülni készülő turullal együtt 14 méter lett. Az alapzatán levő márványtáblán ez olvasható: "Magyarország 1000 éves fennállásának emlékére Kecskemét város támogatásával, közadakozásból emelte a Magyar Országos Diákszövetség." A felirat fölött Árpád vezér domborműve látható. A többi oldalon Előd és Ond, Kond, Tas, majd Huba és Töhötöm követi. A bronzműveket Pataky Imre gipszmintái alapján öntötték.
(Forrás:  *Huszár Gál Városi Könyvtár Mosonmagyaróvár  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Kiskunsági Nemzeti Park)

80 éve, 1935. március 31-én született Dulity Tibor festőművész. Tanulmányait a Debreceni Tanítóképző Intézetben végezte. 1953 után foglalkozott festészettel. Közel hetven egyéni kiállítása volt Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Fejér, Pest, Szolnok és Tolna megyében, Budapesten, valamint Jugoszláviában, Németországban, Franciaországban és Ausztriában. Alkotásait közintézmények, vállalatok és magángyűjtők őrzik. Műveiből 1990-ben Bácsalmáson, a Gyűjtemények Házában, 2008-ban pedig Kiskunfélegyházán nyílt állandó kiállítás.

Dulity Tibor: Önarckép

Alkotói tevékenysége mellett számottevő közösségi, szervezői és oktatói munkássága is. A Kecskeméti Képzőművészek Közösségének alapítója, a Szabad Képző- és Iparművészek Országos Szövetségének elnöke volt. Több mint harminc évig segítette a kiskunfélegyházi Holló László Képzőművészeti Közösséget. 1993-tól Benkő Éva szociológussal közösen vezette a Jakabszállási-Fülöpjakabi Táj-Kép-Festő Alkotótábort. Rendszeres résztvevője volt megyei tárlatoknak, a Balaton Tárlatnak és a Mezőgazdaság a Képzőművészetben országos kiállításnak.

Dulity Tibor: Különös fények

1984-ben és 1985-ben SZOT-ösztöndíjat kapott. 1990-ben Bácsalmás városa Művészeti Díjban részesítette. 2002-ben Kiskunfélegyháza városa művészeti díját kapta meg. 2005-ben posztumusz Bács-Kiskun Megye Művészeti Díjában részesült. Halálának évében Dulity Tibor Emlékdíjat alapítottak tiszteletére.

(Források:  *Enciklopédia Kiadó  *Katona József Könyvtár  *Kortárs Magyar Művészeti Lexikon)


75 éve, 1940. március 31-én hunyt el Móricz Károly tanár, jogi író. 1864. április 1-én Párizsban született. Jogi tanulmányainak elvégzése után pénzügyi fogalmazó volt Nagyenyeden, Nagyszebenben. 1892-től 25 éven át a kecskeméti jogakadémián tanított. Pénzügyi tárgyú dolgozatai mellett foglalkozott a jogi oktatás reformkérdéseivel is (a jogi szakoktatás szervezése, a jogi vizsgák reformja stb.). Cikkei, értekezései a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban, a Kecskemétben és a Kecskeméti Lapokban is megjelentek. Egy albumban fennmaradt bejegyzése szerint nagyra tartotta az egyenességet és a tisztaságot.


(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Magyar Életrajzi Lexikon  *rediger.abrudbanyay.hu)