
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2024. május 2.

PARTNEREINK

Ma történt2016. január 2.

295 éve, 1721. január 2-án született Varjas János tanár, a Debreceni Református Kollégium professzora. Nemesi családból származott. Csákváron, majd Kecskeméten tanult. Ezt követően a Debreceni Református Kollégium diákja lett, 1745-től pedig ugyanott a retorika tanára. 2 év jeles külföldi egyetemeken töltött tanulmányok után hazatérve előbb Kecskeméten volt rektor, azt követően 1752-től haláláig a Debreceni Református Kollégium professzora. Folytatta a Varjas János írásának részlete Maróthi György által megkezdett munkát. Kétszer kiadta az ARITHMETICA… című remekművet, a kor legjobb magyar nyelvű számtankönyvét és megjelentette Maróthi zsoltáros könyvét is. Maróthi hozta létre a kollégiumi énekkart, a Kántust. Varjas János ezt is élete végéig vezette.

Varjas János írásának részlete

Az első hazai betűelhagyó vers 1755-ben az ő tollából látott napvilágot, érdekessége pedig az, hogy az „E” és az „É” betűt kivéve minden magánhangzót száműzött soraiból, ezzel a világon egyedülálló és más nyelvben, mint a magyarban meg sem valósítható rejtvényjáték alapjait vetette meg. Már a vers címe is szenzációt keltett: Megtért embernek énekje, melyet nem régen szerzett és egy megkeseredett, de reménységgel teljes Lélek képében tett fel egy nevezetlen ember Debrecenben. Maga a vers 275 sorból áll, s e zsoltárhoz zenét is szerzett a tudós professzor. Saját vallomása szerint a bűnbánó éneket azért is írta, hogy megmutassa a magyar nyelv „kiválóságát és csodálatra méltó voltát”. E művét Kazinczy Ferenc is kiadta 1807-ben. A verselésnek a diákok közt való szorgalmazása nem volt eredmény nélkül: tanítványai közt találjuk sok jeles alkotó mellett Fazekas Mihályt is, a Lúdas Matyi szerzőjét.
(Források: *Kanadai Magyarok Fóruma: Édes anyanyelvünk *Magyar Életrajzi Lexikon)

180 éve, 1836. január 2-án született Hoffer Endre tanár, főreáliskolai igazgató, református lelkész. Gimnáziumi tanulmányait Nagykőrösön végezte, majd 1853 és 1856 között bölcseletet és teológiát tanult Kecskeméten. 1859. május 4-én Pesten református lelkésszé szentelték. Később magánúton jogot is tanult, bírói oklevelét 1869-ben szerezte. 1856-57-ben Kecskeméten, majd Halason, Nagykőrösön, 1874-től pedig Szegeden tanított. 1876-ban a szegedi állami főreáliskola igazgatója lett. Cikkeket és tankönyveket írt. Görög nyelvtana és olvasókönyve 1877-ben jelent meg. Hérodotos történetének fordítása kéziratban maradt meg. Otthonának élete végéig Kiskunhalast tekintette birtokai és rokoni kapcsolatai miatt.
(Forrás: *Katona József Könyvtár *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Kiskunhalas almanach, 2002 *Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái)

85 éve, 1931. január 2-án született Forgács Tibor színész. Pályáját 1949-ben az Ifjúsági Színházban kezdte, majd a József Attila, az egri Gárdonyi Géza és a debreceni Csokonai Színház tagja volt. Közben 1954-ben elvégezte a Színiakadémiát. 1960–63-ban a Miskolci Nemzeti, 1963-tól 1967-ig a kaposvári Csiky Gergely Színházban játszott. Ezt követően öt évadot a kecskeméti Katona József, kettőt a győri Kisfaludy Színházban, majd ötöt ismét Kecskeméten töltött. 1979–1982 között a Békés Megyei Jókai Színház művésze volt. 1982-ben, az akkor alakuló zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban kezdte volna a színi évadot, de halála ebben megakadályozta. Jellegzetes hősszínész volt, akinek nevéhez karakterszerepekben is kiváló alakítások fűződtek. Főbb szerepei: Ferdinánd (Schiller: Ármány és szerelem); Ádám (Madách I.: Az ember tragédiája); Macduff (Shakespeare: Macbeth); Puzsér (Molnár Ferenc: Doktor úr); Callimaco (Machiavelli: Mandragóra). 1971-ben Jászai Mari-díjat kapott.
(Forrás: *Magyar Színházművészeti Lexikon)