
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2024. május 6.

Aktualitások

Ma történt Eseménynaptár

PARTNEREINK

Ma történt2016. június 16.

295 éve, 1721. június 16-án hunyt el Kecskeméti Selymes János református lelkész. Kecskeméten született az 1650-es évek közepén. Tanulmányait szülővárosában kezdte, Debrecenben és Heidelbergben folytatta. 1700-ban Kecskeméten választották meg lelkésznek. A következő években megírta a helyi református eklézsia történetét, kézirata a közösség könyvtárában található utóda, Veresmarti Lázi Péter másolatában és folytatásával. Részletek jelentek meg belőle a Sárospataki Füzetek 1858-59. évfolyamában. Verse található Székudvari János 1707-ben Kecskemét pusztulásáról írt kötetében.

(Források: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Kecskeméti Nagy Képes Naptár, 1892)

85 éve, 1931. június 16-án született Torday Aliz újságíró, művészeti író. 1950 és 1952 között Kecskeméten, a Katona József Színházban dolgozott segédszínészként, alkalmanként segédrendezői feladatokat is kapott. Később elvégezte a Pedagógiai Főiskolát és előbb könyvtárosként helyezkedett el, majd a Fejér Megyei Hírlap újságírója lett. 1970-től közel húsz éven át az MTV szerkesztője, 1987-től a Szombathelyi Képtár textilgyűjteményének vezetője, 1991-től az Iparművészeti Múzeum public relations titkára volt. 1963-tól írt a kortárs magyar textilművészetről, iparművészetről, lakberendezésről. Több száz cikk, katalógus-előszó szerzője, kiállítások szervezője és rendezője volt. 2010 májusában, Budapesten hunyt el.

Életéről 70 évesen így vallott: "Érettségi után nem egyetemista, hanem „segédszínész” lettem, majd könyvtáros. Hányan gúnyolják manapság az estin, levelezőn végzett félművelteket! Hát én is így végeztem. Felvételi nélkül, második évfolyamon kezdve – nagy protekcióval – könyvtár szakon. Közben, egy rosszul sikerült házasság után, újságíró lettem, majd televíziós szerkesztő. Egyedül maradtam véglegesen, de találkoztam életem nagy témájával, amely búvópatakként a hatvanas évektől kezdve meghatározta – kis túlzással – az életemet, kapcsolataimat, írásaimat, barátaimat (valószínűleg ellenségeimet is). Ez ma is az élő magyar textilművészet. Olyannyira, hogy vezetője lettem a szombathelyi textilgyűjteménynek, majd munkatársa az Iparművészeti Múzeumnak. Rendezhettem kiállításokat, írhattam kedvemre."
(Források: *Kortárs Magyar Művészeti Lexikon *Napkút Kiadó *Who is who Magyarországon)