190 éve, 1826. június 30-án, Kecskeméten született Antal Péter ügyvéd, főszámvevő, városi tanácsnok. Iskoláit Vácon, Pozsonyban és Egerben végezte. 1847-ben ügyvédi oklevelet szerzett, és az 1848-as forradalomig Kecskemét városánál tiszteletbeli tiszti ügyész volt. 1849. november 21-én tanácsnoknak nevezték ki. 1853-ban lemondott állásáról, és gazdálkodással foglalkozott. 1867 márciusában mint megválasztott tanácsnok került vissza a városi tanácsba. Ettől kezdve — 6 év kivételével, amikor főszámvevői feladatot látott el — 1890. december 29-ig az adóügyi osztály tanácsnokaként dolgozott. Egész életében függetlenségi párti volt.

(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Kecskeméti Lapok, 1907  *Kecskeméti Nagy Képes Naptár, 1891)

100 éve, 1916. június 30-án hunyt el Dalmady Győző jogász, költő.

1836. február 11-én Koltán született. Tanulmányait 1846 és 1854 között a komáromi, a tatai, az esztergomi és a pesti (bencés és piarista) gimnáziumokban, továbbá 1854 és 1857 között a pesti egyetem jogi karán végezte. Pesten többek között Horváth Cyrill - később kecskeméti - piarista tanár, író, filozófus tanítványa is volt. Az 1860-i nemzeti mozgalmak idején az ifjúság egyik vezetője lett. 1861-ben Pest vármegye aljegyzője, 1870-től főjegyzője, 1872–1907 között a megyei árvaszék elnöke volt. 1905-ben mint közgyűlési elnök irányította a megyei ellenállást a Fejérváry-kormánnyal szemben. A népnemzeti irány művészi eszközeit alkalmazó verseit 1853-tól kezdve közölték a folyóiratok. Több gyűjteményes kötete is megjelent. Lírájában – a Kossuthot eszményítő hazafias érzés és a családi élet motívumai mellett – fontos szerepet töltött be a katolikus szellemű vallásosság. Számos jogi és árvaügyi cikket is írt. Több műve jelent meg Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéről is. A 19. század utolsó évtizedeinek népszerű lírikusa volt.
(Forrás:  *Katona József Megyei Könyvtár)