
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2024. május 4.

PARTNEREINK

Ma történt2016. október 16.

90 éve, 1926. október 16-án mutatták be Budapesten, a Királyi Operaházban Kodály Zoltán daljátékát, a Háry Jánost (op. 15.). Bár Kodály Paulini Béla és Harsányi Zsolt Garay János: Az obsitos című műve alapján írt librettóját már 1924 márciusában megismerte, a komponálás meglehetősen lassan haladt előre. Nyílt titok volt, hogy a bemutatóra éppen hogy elkészült a partitúra. Mi több, közvetlenül a bemutató előtt derült ki, hogy a két első Kaland között a színpadkép mozgatása miatt több időre van szükség – e kényszer hatására vette át Kodály Csokonainak a Móricz Zsigmond által színpadra alkalmazott Dorottyájához írott kísérőzenéjéből a később Intermezzónak elnevezett Palotást.

A kézirat egyik részlete

Kodály 1926-ban, a bemutató előtt így nyilatkozott a darabról: „Mihelyt Háry megszólal, »kezdődik a mese«. Ez a kulcsa a darab Háryjának, akiben Garay elmúlhatatlan obsitosa is megvan, de több annál. Sokkal több, mint egy jóízű genre-alak, mint egy magyar miles gloriosus: ő maga az életre kelt mesetermő fantázia. Nem hazudik: mesét teremt; költő. Amit elmond, sohasem történt meg, de ő átélte, tehát igazabb a valóságnál. [...] Tudtomra most először szólalnak meg az Operaház színpadán a magyar nép dalai. Bár fakadna nyomukban egy kevés szeretet az árva ország legárvább gyermekei iránt.”

A mű zenéjének hat részlete, mint Háry-szvit az egész világon ismert hangversenydarab. A hat tétel tartalma: előjáték, a bécsi harangjáték, dal, toborzó, Napóleon csatája, a császári udvar bevonulása.

(Források: *Dalos Anna: Kodály Zoltán eszményi birodalma *Forrás, 2007 *Móser Zoltán: Mesében és fényben)

40 éves Fazekas Nándor olimpiai negyedik helyezett, tízszeres magyar bajnok kézilabdakapus. Kecskeméten született 1976. október 16-án. Szülővárosában kezdett kézilabdázni, a DUTÉP játékosa volt kapus poszton. A Veszprém csapatában aratta legnagyobb sikereit, de magyar bajnok lett a Dunaferrel és védett Németországban, a TuS Nettelstedt-Lübbecke és a szintén német VfL Gummersbach csapataiban is. 1998-ban mutatkozott be a magyar válogatottban, és 1999-től kezdve számos világversenyen, 219-szer szerepelt a nemzeti csapattal. Összesen két olimpián, öt világbajnokságon és öt Európa-bajnokságon erősítette az együttest. Közel másfél évtizedig kirobbanthatatlan volt a válogatottból: negyedik helyen végeztek az 2004-es athéni olimpián, azután 8 évvel később, a 2010-es londoni olimpián ismét negyedik helyezettek lett, ahol Fazekas egy bravúros 7-es védésével és indításával emlékezeteset cselekedett. 2012-ben a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehette át.