Ma történt2016. október 5.

80 éve, 1936. október 5-én hunyt el Lőwy Ödön ügyvéd, publicista, a munkásmozgalom harcosa. 1881 márciusában, Kecskeméten született. Jogi diplomáját a fővárosban szerezte. Később a kecskeméti szervezett munkásmozgalom egyik megteremtője lett. Az 1903. február 2-án megalakult szociáldemokrata pártszervezet, illetve az 1911 júniusában alapított Kecskeméti Munkás Testedző Egyesület, a KTE alapító tagja volt. Az I. világháború előtt és alatt a munkásbiztosító kecskeméti kerületi pénztárának vezetőjeként dolgozott. Mellette részt vett a hírös városban megjelenő szociáldemokrata Magyar Alföld szerkesztésében, majd 1914-ben Az Alföld címmel társadalomtudományi folyóiratot alapított, de a lap a világháború kitörésekor megszűnt. 1918. október 30-tól a kecskeméti Nemzeti Tanács, 1919. február 18-tól az Ideiglenes Néptanács tagja volt. A Tanácsköztársaság idején nem vállalt szerepet, annak megdöntése után Bécsbe emigrált. Itt jelent meg Az emigráció kupecei című munkája. 1926-ban Budapestre visszatérve ügyvédi irodát nyitott. Főleg munkásbiztosítási ügyekkel foglalkozott.
(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Romsics Ignác: „Az Alföld" — Kecskeméten  *Romsics Ignác: Forradalmársorsok)  

30 éve, 1986. október 5-én hunyt el Ladányi Imre bőrgyógyász, egyetemi tanár, festőművész.

Kecskeméten született 1902. november 8-án. Elemi és középiskoláit Egerben a Lyceumban, majd a Reál Gimnáziumban végezte. Aba Novák Vilmostól tanult rajzolni, festeni. A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett általános orvosi oklevelet 1927-ben, majd Berlinben bőrgyógyászatot tanult. Képzőművészeti tanulmányait Budapesten, Berlinben, Bécsben és New Yorkban végezte. 1929-ben az USA-ban telepedett le. 1929-től 1942-ig a New York-i Egyetem Orvostovábbképző Kara Bőrgyógyászati Klinikájának tanára volt. A II. világháborúban az amerikai hadsereg őrnagyaként szolgált a földközi-tengeri hadszíntéren 1942-től 1945-ig. A háború végén rövid ideig Kecskeméten is tartózkodott 1945-től 1946-ig, majd visszatért Amerikába, és a New York-i Egyetemen a bőrgyógyászat professzora, illetve  1950-től 1972-ig a Bőrklinika igazgatója, továbbá a New York-i Tudományos Akadémia és az Amerikai Bőrgyógyászati Akadémia tagja volt.

    Ladányi Imre: Kép játékos figurával
Művészi pályafutásának kezdetén a berlini Der Sturm csoporttal állt kapcsolatban. Kezdetben csendéleteket, alakos műveket rajzolt. A 30-as évek elején festett képeinek rajzos stílusa, részletező realizmusa, látszólagos naivitása közel került Ben Shahn abban az időben festett, társadalmi témák iránt érzékeny, aprólékos temperaképeihez. A 40-es évek elején ő maga "tudományos naturalizmus"-nak nevezte rajzai stílusát. Művészetében az 50-es években fordulat következett, absztrakt képeket festett, eltávolodott a konkrét formák, a köznapi látvány világától. A festékbe idegen anyagokat kevert, applikált, ez eredményezett a 60-as évekre önálló hangvételű, különös faktúrájú, eredeti műveket. Szobrokat, színes fametszeteket, kollázsokat készített hasonló szellemben. A kollázsaiba és festményeibe épített mozgó elemek, villogó fények vezették el a szobrászathoz, és a mobilok, örökmozgók szerkesztéséhez. Olajfestményei egyre nagyobbak lettek, néhány triptichonja a három métert is meghaladta. Művei elsősorban hazai közgyűjteményekben, többek között a Magyar Nemzeti Galériában, a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban, illetve a Kecskeméti Képtárban találhatók meg. Emlékét a róla és feleségéről elnevezett alapítvány is őrzi.
(Források:  *Katona József Könyvtár  *Kortárs Magyar Művészeti Lexikon  *Révai Új Lexikona)

Könyvajánló

MEGJELENT!   MEGJELENT!   MEGJELENT!

VALLOMÁSOK, EMLÉKEK
- az életről, Kecskemétről

Ötven életút, ötven sikertörténet

(további információk: »» )

 

 

TÁMOGATÓINK

   

A Hírös Naptár Szerkesztősége ajánlata