80 éve, 1937. június 10-én született Sipeki Levente Liszt-díjas balettművész. Gyerekkoráról szinte nincsenek adatok: nem tudni, hogy árvaság, félárvaság vagy egyéb ok miatt, de a kecskeméti Faragó Béla Tanítói Árvaház növendéke volt. Ott ismerkedett meg a népi tánc elemeivel, és csakhamar szóló kanásztáncával bűvölte el a közönséget.  

A balett összetett színpadi műfajában viszonylag későn, húszéves korában szerzett művészi diplomát. Lőrincz György és Nádasi Ferenc voltak a mesterei. Ragyogó szakmai előmenetelét jelzi, hogy már főiskolásként, 1956-ban a Magyar Állami Operaház tagja lett. Egy évet a moszkvai Nagyszínházban töltött ösztöndíjasként. A „Bolsoj" meghívása már akkoriban is nagy megtiszteltetésnek, a művészi képességek elismerésének számított. A Moszkvai Világifjúsági Találkozón I. díjat nyert (1957). Hazatérve, 1958-tól a társulat magántáncosa lett, és 1981-ig számtalan klasszikus és karakterszerepet alakított megjelenítő drámai erővel, a rá jellemző fanyar humorral.

Párt is a színpadról választott. Feleségével, Kun Zsuzsa balettművésszel is gyakran léptek fel együtt. Számos emlékezetes alakítás, főszerep fűződik a nevéhez: Kék madár (Petipa: Csipkerózsika), Vaclav (Zaharov: A bahcsiszeráji szökőkút), Albert (Lavrovszkij: Giselle), Coppélius (Harangozó Gyula: Coppélia), Ludas Matyi (Harangozó Gyula: Ludas Matyi), Mario (Kun-Fülöp: Mario és a varázsló), Mercutio (Lavrovszkij: Romeo és Julia), Petruska (Fokin: címszerep), Gád (Seregi László: Spartacus).

Legemlékezetesebb filmszerepe Az életbe táncoltatott lány (Banovich Tamás, 1964) volt, de más filmekben és televíziós játékokban is feltűnt: Harangozó Gyula táncjátékaiban (1969), A rosszul őrzött lányban (1973). továbbá Darvas Ferenc mesejátékában, a Ciki, te boszorkányban pedig Nyakiglábként emlékezünk rá. 1978-tól az Állami Balettintézet balettmestereként vállalt szerepet a balett-táncosok felkészítésében. A Liszt Ferenc-díjat 1964-ben kapta meg. Budapesten hunyt el 1985. augusztus 18-án.