1931. január 25-én Kecskeméten született Teres (teljes nevén Terescsényi) Ágoston jezsuita pap, csillagász. Szerető családi légkörben nevelkedett Kecskeméten, édesapja csendőr volt. Fiatalon belépett a cserkészek közé, 1947-ben együtt vett részt a párizsi Jamboree-n Gyulay Endrével, aki később szeged-csanádi püspök lett. A kecskeméti piaristáknál és a pápai bencéseknél tanult, majd jelentkezett a jezsuita rendbe. Egy év múlva, mielőtt képzése véget ért volna, a rendet az állam feloszlatta, s a szegedi házat egyetlen éjszaka kellett elhagyniuk. A szerzeteseket a Hortobágyra vitték egy táborba. Miután elengedték őket, Teres Ágoston egyházmegyés kispap lett. Teológiai tanulmányait Budapesten, a Hittudományi Akadémián folytatta. Állami nyomásra azonban nem maradhatott kispap, így világiként folytatta a teológiát, emellett pedig a Ganz Villamossági Gyárban kezdett dolgozni. Mindig derűvel emlékezett vissza ezekre az ínséges időkre.

Az 1956-os forradalom leverése után 1956 telén szerzetesi elöljáróinak kérésére külföldre távozott. Tanulmányait a burgosi és a frankfurti teológián fejezte be, és licenciátust szerzett teológiából. 1959. július 31-én Frankfurtban pappá szentelték. Spanyolországi tartózkodása idején váltólázat kapott, melyből csak nagy nehezen gyógyították meg, több évre rá, Németországban. Ennek következtében testsúlya 62 kg-ra csökkent, és később is ennyi maradt; sok kellemetlenséget okozva.

1962-től a norvégiai magyarok lelkipásztora volt, Oslóban élt. Az Oslói Egyetemen matematikai, fizikai és csillagászati diplomát szerzett. Dolgozott a norvég napfizikusokkal és az egyetem kísérleti fizika tanszékén is. Ugyanakkor középiskolában matematikát és fizikát tanított. Ehhez norvég állampolgárrá kellett válnia, melyhez a norvég nyelv és irodalom magas szintű ismerete társult. 1984-től volt a Specola Vaticana (Vatikáni Csillagvizsgáló) munkatársa. Fő kutatási területét a kronológia, a napfizika és a kozmológia filozófiai vonatkozásai képezték. Írt cikket Dionysius Exiguus és az időszámítás kapcsolatáról (JOURN. HISTORY OF ASTRONOMY V.15, NO. 3/OCT, P.177, 1984), valamint egy nagy ívű munkát - 1994-ben jelent meg magyar nyelven, majd 2000-ben angol nyelven is - a Biblia és a csillagászat kapcsolatáról, kiemelve a betlehemi csillag jelentőségét. Párbeszédre mindig kész volt, mindig nagy szeretettel igyekezett segíteni a szakmai és az emberi nehézségekben egyaránt.


2004-től magyar fizikusokkal és teológusokkal együttműködve megalapította a MANRÉZA SZIMPÓZIUM előadás-sorozatot, mely két évente zajlik; a vallás és a tudomány párbeszédét segíti elő. Magyarországon úttörő kezdeményezésről van szó. A 2004-es konferencia a kozmológia és filozófia kapcsolatát, a 2006-os szimpózium pedig a fejlődéselmélet és a földön kívüli élet kérdéseit vizsgálta.

Számos ismeretterjesztő előadást tartott országszerte, szívén viselte az ifjúság informálását a tudomány és vallás kapcsolatáról; gyakori vendége volt a papnevelő intézeteknek is. A vallásosság felemelkedését kívánta elősegíteni a rózsafüzérről írt elmélkedés-kötete. Teres Ágoston atya súlyos, több hónapig tartó betegség után, szenvedéseit türelemmel viselve hunyt el Oslóban 2007. december 21-én.

(Források:  *Magyar Csillagászati Egyesület  *Magyar Kurir - katolikus portál)