160 éve, 1859. december 3-án, Kecskeméten született Váczy János tanár, irodalomtörténész, az MTA tagja. Középiskolai tanulmányait szülővárosában, a piarista gimnáziumban, az egyetemet Budapesten végezte. 1883-tól az egyetemi, 1884-től a múzeumi könyvtárban dolgozott. Közben  tanított is: 1891-ig a László-féle intézetben magyart, majd a budapesti VII. kerületi gimnáziumba helyezték át, és ugyanott 1893-ban rendes tanárnak nevezték ki, végkép elhagyta a könyvtári szolgálatot. A szünidőket rendszerint Kecskeméten, széktói szőlőjében töltötte. Alapos irodalomtörténeti dolgozatai révén a Magyar Tudományos Akadémia 1886-ban megbízta Kazinczy levelezésének szerkesztésével és kiadásával. A Kazinczy-bizottság jegyzője, a filológiai társaság választmányi tagja, az irodalomtörténeti bizottság és a történelmi társulat tagja volt. Munkái: Berzsenyi Dániel életrajza (akadémiai jutalmat nyert - Budapest 1895); Ráday Gedeon gróf művei (életrajzzal); Kazinczy Ferenc levelezése (1890 és 1912 között 21 kötetben jelent meg). Tőle való az Osztrák-magyar monarchia III. kötetében a Magyar irodalom című cikk. Nagyobb tanulmányokat irt a Kisfaludy-Társaság Évlapjaiba (1886), az erdélyi múzeum-egylet kiadványaiba, a Vasárnapi Újságba, a Fővárosi Lapokba, a Philologiai Közlönybe, a Századokba és az Irodalomtörténeti Közleményekbe. Értékes tanulmányai szólnak Kazinczyról, Aranyról, Tompáról. 1918. augusztus 2-án Kecskeméten hunyt el.
(Források: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Pallas Nagylexikon)