70 éves Bereményi Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, Balázs Béla-díjas filmrendező.

1946. január 25-én Budapesten látta meg a napvilágot, eredetileg Vetró Gézának anyakönyvezték, majd mostohaapja után Rozner volt a neve. Első írásai megjelenését követően döntött úgy, hogy végleg édesanyja vezetéknevét, a Bereményit veszi fel. Középiskolai tanulmányait több gimnáziumban végezte, majd 1970-ben az ELTE magyar-olasz szakán szerzett diplomát. Az egyetem utolsó évében jelent meg első novelláskötete A svéd király címmel.

Ebben az időben volt albérlőtársa a nála néhány évvel idősebb Cseh Tamás nevű rajztanár, aki szabadidejében gitározott, és elsősorban a maga komponálta dallamokat játszotta. Bereményit, akinek saját bevallása szerint botfüle és rettenetes énekhangja van, vonzotta a zene világa, s dalszövegeket kezdett írni bérlőtársa zenéjére. Így alapozódott meg egy több évtizedes barátság és munkakapcsolat, így születtek meg azok a sajátos hangulatú, a kádári korszak, majd a rendszerváltás utáni időszak nehezen meghatározható életérzését rögzítő dalok, amelyekből az évek folyamán tíz nagylemez, többek között a Levél nővéremnek, az Antoine és Désiré, a Műcsarnok, a Frontátvonulás, a Jóslat, az Utóirat, a Nyugati pályaudvar, A telihold dalai és számtalan előadóest született.

Az egyetem elvégzése után egy évig reklámpropagandista, majd 1971-től hét éven át a Pannónia Filmstúdió szinkrondramaturgja volt. Közben megírta első forgatókönyvét, amelyet 1972-ben Kézdi Kovács Zsolt filmesített meg Romantika címmel. Később is több nagy sikerű magyar filmnek lett forgatókönyvírója, a Veri az ördög a feleségét, a Megáll az idő, A nagy generáció, a Meteo, a Potyautasok című filmek is az ő keze nyomát viselik magukon.


A hetvenes évek elejétől a drámaírással is megpróbálkozott, első darabjait (Sámánének, Olálá, Orr) amatőr színjátszó együttesek vitték színre. 1975-ben született meg első egész estés darabja Kutyák címmel. A Pesti Színház 1978-ban mutatta be a Légköbméter című drámáját, majd egy évvel később Kaposvárott állították színpadra a Halmi vagy a tékozló fiú című darabját, amelyek később a Trilógia című kötetben jelentek meg. Drámái, más írásaihoz hasonlóan nemzedékének, az úgynevezett nagy generáció tagjainak életérzését, apa- és múltnyomozó szenvedélyét szólaltatták meg. 1978-ban jelent meg hasonló témájú Legendárium című családregénye.

1978-tól 1995-ig szabadfoglalkozású író volt, majd Schwajda György meghívására a szolnoki Szigligeti Színházhoz került rendezőnek. Közben, a nyolcvanas évek közepén a Budapest Filmstúdiót igazgató Nemeskürty István filmrendezésre hívta Bereményit, aki örömmel vállalta az új kihívást, s 1985-ben megrendezte A tanítványok című filmjét. Négy évvel később készült a Teleki téren piacozó Bereményi nagyapa emlékét feldolgozó alkotása, az Eldorádó, amellyel elnyerte a Magyar Filmszemle fődíját, s a legjobb európai filmnek járó díjat is. 1993-ban rendezte A turné című filmjét, amelyben a főszerepet, mint előző két filmjében is, Eperjes Károlyra bízta, majd a 2002-es A Hídember című Széchenyi-film címszereplőjévé is őt választotta.

1997-ben eljött Szolnokról, 2006-ig a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház művészeti vezetőjeként dolgozott. 2012 januárjában a Thália Színház és a Mikroszkóp Színpad közös ügyvezető igazgatója, majd a két színház egyesülése után a Thália Színház igazgatója lett.


A színházi munka, a rendezés mellett továbbra is fő tevékenysége az írás, legutóbb a Vadnai Bébi című regénye jelent meg, ezzel párhuzamosan írt egy színdarabot Kincsemről, a csodakancáról, amelynek ősbemutatója 2014 márciusában volt a Thália Színházban. Írt még dalszövegeket Udvaros Dorottya, Básti Juli-Cserhalmi György, Für Anikó zenei lemezeire is.

A sokoldalú író-rendező munkásságát több rangos kitüntetéssel is elismerték: 1984-ben József Attila-, 1989-ben Balázs Béla-, 1992-ben Magyar Művészetért, 1993-ban Déri János-, 1998-ban Huszka Jenő-, 2001-ben Kossuth-, 2011-ben Prima-díjat kapott, 2003-ban életműve elismeréséért Szép Ernő-jutalmat vehetett át. 2013-ban Józsefváros díszpolgára lett.

(Forrás:  *MTVA Sajtó- és Fotóarchívum)