65 éves Fischer Iván Kossuth-díjas karmester, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító zeneigazgatója.

Budapesten született 1951. január 20-án. Zenészcsaládból származik, édesanyja énekesnő, édesapja karmester volt, bátyja, Ádám szintén karmester lett. Iván zongorázni, hegedülni és csellózni tanult, középiskoláit követően a bécsi zeneakadémiára iratkozott be. Diplomáját kézhez véve több zenekarban is játszott. Először a zürichi operában dirigálta Mozart Don Giovanni című operáját, majd 1976-ban megnyert egy londoni karmesterversenyt. Hamarosan neves zenekarok élén évi ötven-hatvan koncertet adott világszerte. Nemzetközi hírű karmesterként vállalta el 1982-ben Angliában a Kent Opera művészeti vezetését (később a Lyoni Operáét), s szinte ezzel párhuzamosan egy állandó zenekar létrehozásán fáradozott. Első ötleteit Kocsis Zoltán zongoraművésszel osztotta meg.

Kettejük nevéhez fűződik a ma már világhírű, a földkerekség tíz legjobb zenekara között számon tartott Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) megalapítása 1983-ban. Az együttesnél Fischer Iván a kezdetektől zeneigazgatóként is működik. A BFZ magas követelmény elé állított, nagy odaadást kívánó próbamódszerekkel dolgozó zenészeivel új minőséget teremtett a hazai komolyzenei életben. A BFZ a legnagyobb komolyzenei fesztiválokon és koncerttermekben lép fel, s a legelismertebb szólistákkal és dirigensekkel dolgozik.
 

Fischer Iván karmesterként egyike a világ legkeresettebb művészeinek, olyan zenekarokat vezényelt, mint a Royal Philharmonic Orchestra, a London Symphony Orchestra, a Concertgebouw zenekara, a Berlini Filharmonikusok, a Cincinnati Szimfonikus Zenekar vagy a washingtoni Nemzeti Szimfonikus Zenekar. A berlini Konzerthaus zeneigazgatója és a Konzerthaus zenekarának vezetőkarmestere. Maga is színpadra állított néhány operát. Nagyon fontosnak tartja a kortárs művek bemutatóit, és zeneszerzőként is bemutatkozott: első szerzői estjét 2005-ben Amszterdamban tartotta. Itthon olyan programok elindítása fűződik a nevéhez, mint az egyforintos koncertek, a zenét a kisgyermekekkel megkedveltető kakaókoncertek, a titokkoncertek, a lakásszínház előadások vagy az egyetemisták számára szervezett éjféli hangversenyek. Korábban a BFZ rendszeresen tartott ingyenes koncerteket a Hősök terén a szabadság napjához kapcsolódóan, 2005 és 2012 között pedig Mahler-ünnepeket rendeztek (ennek tradícióját folytatják a Mahler-napok). Idén a Müpa és a BFZ immáron harmadik alkalommal tartotta meg a Bridging Europe - Európai Hidak művészeti fesztivált, és 2008 óta rendszeresek a Müpában a zenei maratonok.
 

Művészeti tevékenységét számos díjjal ismerték el, megkapta az érdemes művész címet (1984), valamint Göncz Árpád Köztársasági Elnöki Arany Emlékérmét, 2005 óta Budapest díszpolgára. 2006-ban Kossuth-díjat kapott, 2011-ben elnyerte a Prima Primissima Díjat, valamint a brit Királyi Filharmóniai Társaság (Royal Philmarmonic Society) karmesteri díját, s az év legszebb hangversenyéért járó Ovation Award holland zenei díjat. Két évvel később a brit Királyi Zeneakadémia (Royal Academy of Music) tiszteletbeli tagjává választották, ugyanabban az évben a francia Művészeti és Irodalmi Rend lovagi fokozatával tüntették ki, itthon pedig Hazám-díjas lett.

2013 októberében első magyarországi szerzői estjén ősbemutatóként hangzott el A Vörös Tehén című, a tiszaeszlári perhez kapcsolódó lélektani rejtélyről szóló kamaraoperája, amelyet több alkalommal is előadtak a Vígszínházban.

(Forrás:  *MTVA Sajtó- és Fotóarchívum)