150 éve, 1865. augusztus 29-én hunyt el Bulcsu Károly (szül. Paltsó Károly) tanár, költő, drámaíró. 1823. április 8-án Kassán született. A sárospataki kollégiumban diákja volt, közben Lőcsére küldték német nyelvet tanulni. Később papnak készült, de diákkori Ármány című drámája miatt kizárták a teológiáról. Pesten a gróf Teleki családnál lett nevelő, közben jogot tanult és ügyvédi vizsgát tett. 1848-ban Kassán kezdte ügyvédi gyakorlatát. A szabadságharcban önkéntesként vett részt. Ekkor vette fel a korábban csak alkalmanként használt Bulcsu nevet. 1849 után a Fáy családnál volt nevelő. 1852-től Losoncon, 1854-től Kiskunhalason tanított

1855-ben hívták meg Kecskemétre. Haláláig a református kollégium költészettanára volt. 1859-ben papi vizsgát tett. Több lap, folyóirat és könyv közölte verseit, dolgozatait. Gyászbeszédei és sírversei a Kecskeméti Protestáns Közlönyben és a Papi Dolgozatokban jelentek meg. Költeményeire Petőfi is hatással volt. 1860-ban kiadott verseiről Arany János írt bírálatot. Halála után drámakísérleteinek kéziratai is előkerültek. Szent László halála címmel szomorújátékot írt.
(Forrás: *Váry István - Heltai Nándor: Kecskemét jelesei)

80 éves Horák Béla tanár, népművelő. 1935. augusztus 29-én Kecskeméten született. Alsó és középfokú iskoláit szülővárosában végezte – a kecskeméti Piarista Gimnáziumban érettségizett –, majd főiskolai és egyetemi tanulmányait Mezőtúron, Gödöllőn és Szegeden folytatta. Gépész üzemmérnök és tanár végzettséget szerzett. Már gyermek korában több munkahelyen dolgozott, ugyanis a nyári szünidőket is kihasználta és hasznos munkával töltötte. Tanítói pályáját Bugacon kezdte, később, az 1970-es évektől tanárként és népművelőként a hírös városban dolgozott. 1975-től a Megyei Művelődési Központ munkatársa, 1983-tól a Bács-Kiskun Megyei Tanács Közlekedési Osztályán főelőadó volt. Műszaki és természettudományi érdeklődése mellett helytörténeti és honismereti kutatásokat is végzett. Tanulmányokat írt többek között Városföld múltjáról, a tanyasi népoktatás történetéről, és Bugacpuszta idegenforgalmi krónikáját is papírra vetette. A Kecskeméti Helytörténeti Kör elnöke, a civil szervezet híradójának kiadója 1998-tól. 2003-ban Kecskemét Város Közművelődéséért Díjban részesült.
(Forrás:  *Katona József Könyvtár)