
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2024. május 19.

Aktualitások

Ma történt Eseménynaptár

PARTNEREINK

Ma történt2015. március 22.

320 éve, 1695. március 22-én hunyt el Csúzi Cseh Jakab egyházi író, református lelkész, püspök, a magyar gályarabok egyike. Losoncon született 1939-ben. 1656 és 1658 között Kecskeméten a református kollégiumban, majd Sárospatakon tanult. 1661-től, ezúttal már mint tanár, ismét Kecskeméten élt. 1663-tól Heidelbergben, Franekerben, Groningenben és Utrechtben folytatott egyetemi tanulmányokat. 1665-ben teológiai doktorként tért vissza Kecskemétre, és újabb 3 évig volt rektor. 1668-ban Komáromba ment lelkésznek, Az elitélt protestáns lelkészeket eladják gályarabnak

Az elitélt protestáns lelkészeket eladják gályarabnak

1670-től a komáromi egyházmegye esperesévé választották. Hofkirchen Károly várparancsnok 1672. január 27-én a református lelkészeket és tanítókat katonai hatalommal kiűzte Komáromból. Neki is menekülnie kellett. 1674. március 5-én a pozsonyi delegatum judicium (rendkívüli törvényszék) elé idézték, amely az április 4-én kelt verdikt szerint fej- és jószágvesztésre ítélte. Két hónapi fogva tartás után Sárvárra vitték több társával együtt, ahol egy évig volt börtönben. 1675 júniusában Buccariba indították, majd Triesztbe került. A gályarabságra ítélt csapatot kísérő kapitány hajlandó volt néhányukat váltságdíj mellett szabadon bocsátani; ennek beszerzésére Bécsbe küldötte Csúzit, akit a magával hozott összegért Beregszászy Istvánnal együtt szabadon bocsátott.

Az elítélt protestáns lelkészeket eladják gályarabnak
(rézmetszet, 1684)

Csúzi Cseh Jakab 1675 augusztusában Svájcon keresztül tért haza. Az 1681. évi soproni országgyűlésen ő volt a protestáns rendek prédikátora. 1682-ben újból elfoglalta komáromi állását, ahonnan azonban 1683. augusztus 19-én ismét és végleg elűzték. Losoncon talált menedéket, majd Debrecenben, Szőnyben és Pápán szolgált lelkészként. 1693 augusztusában a dunántúli református egyházkerület püspökévé választotta.

Egyházi vonatkozásban számottevő irodalmi munkásságot fejtett ki. Számos munkája jelent meg latin és magyar nyelven, külföldön (Utrecht, Franeker) és itthon (Sárospatak, Debrecen). Nagy jelentőségű a Biblia legkisebb terjedelmű könyvének, Abdiás próféta írásának magyarázata. Érdekes korrajzot mutatnak az 1682-ben jegyzett, a földesúri hatalmat támadó gondolatai: „Sokakat felfuvalkodtat a nemesség, de micsoda az is? Magában semmi nem egyéb, hanem csak haszontalan név. Ugyanis mit különböz a nemes a paraszttul, anyja méhében, születésében és halálában? Egyaránt bűnben fogantatnak és születtetnek nemesek, parasztok... Meghalnak a nemesek is és megholt testek megrothadnak s megbűzhödnek, nem különben mint a parasztoké.”
(Források: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Kocsis Elemér: A Debreceni Református Kollégium története *Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai)

250 éve, 1765. március 22-én született Falkoner József Ferenc festő. Mesterségét apjánál tanulta ki, és már fiatal korában országszerte ismert és foglalkoztatott festőművész lett. Budai polgárként elsősorban oltárképeket festett. Jobbára szignatúra alapján azonosítható, sötét tónusú, késő barokk szentképei többek közt Diósjenőn (Mindenszentek, 1790), Solymáron (főoltárkép, 1792), Magyarsarlóson (Trónoló Mária, 1793), Bölcskén (Szent István koronafelajánlása, Johann Ernst Mansfeld 1772-es rézmetszete nyomán) és a buda-újlaki plébániatemplomban (Mária látogatása, főoltárkép, 1799) maradtak fenn. A budai Flórián-kápolnából jutott a Fővárosi Képtár gyűjteményébe az 1793-ból jelzett Utolsó vacsora, míg az Egri Képtár kisméretű Kálvária képe a váci székesegyház egykori főoltárképének (Martin Johann Schmidt, 1774) másolata. Rövid élet adatott neki: 43 éves korában, 1808. október 23-án hunyt el.

A Nagytemplom Falkoner Ferenc József festette főoltárképe

Falkoner József Ferenc munkái Kecskeméten is láthatóak. A budai mester készítette 1793-ban a Nagytemplom Krisztus mennybemenetelét ábrázoló főoltárképét. A mű felső részén a fölemelkedő Krisztus látható, míg alatta két angyal (az Apostolok Cselekedeteiben emlegetett fehér ruhás férfiak) vezetésével a 11 szemtanú apostol táncolja körül az Olajfák hegyének azt a helyét, ahonnét a Megváltó a mennybe ment. Falkoner 1794-ben (vagy más adatok szerint 1791-ben) két mellékoltárt is festett. Az álkereszthajó bal oldalán a Patrona Hungariae jelenik meg a 18. században népszerű formájában (Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának), míg a jobb oldali mellékoltár Szent Pétert és Szent Pált ábrázolja.

A Nagytemplom Falkoner Ferenc József festette főoltárképe

Falkoner József Ferenc a Barátok templomában is dolgozott, a diadalív két oldalán elhelyezkedő Assisi Szent Ferenc és Padovai Szent Antalt ábrázoló képeket ő festette 1792-ben (a Szent Antal-oltárképet a felújítás után másodlagosan a mellékhajó keleti falánál helyezték el). A ma látható oltárképek jóval későbbiek, ezeket a Szent Miklóst megjelenítő főoltárképpel egy időben, 1933-ban alkotta a kecskeméti Prohászka József.
(Források: *artportal.hu *ifj. Gyergyádesz László: KECSKEMÉT - A főtér és környékének művészeti emlékei és gyűjteményei *Magyar Katolikus Lexikon)

60 éves Losonczy Lászlóné Laczy Klára erőnléti edző, technikai vezető. Kecskeméten született 1955. március 22-én. Sportos családból származik: édesapja labdarúgóként Puskás posztján játszott katonai szolgálata idején a Honvédban. Több könyvben megemlékeztek róla, Tichy Lajos azt írta: ha fenn marad Budapesten, még egy „Öcsink” lett volna. Nagybátyja és unokaöccsei válogatott versenybiciklisek voltak. Ő is a sportot választotta hivatásául. 1977-től a Magyar Testnevelési Egyetemen tanult, ahol 1980-ban atlétaedzői szakon diplomázott. Losonczy Lászlóné Laczy Klára

Később a Kecskeméti Főiskola tartásjavító torna és könnyített testnevelés képzését is elvégezte, valamint a Fitness Akadémián testépítő és fitness szakedzői oklevelet is szerzett. 1977-től a Kecskeméti Sport Club atlétaedzője volt, majd több mint másfél évtizeden át a Zwack Unicum Rt. titkárságvezetőjeként dolgozott. 2004-től az Univer KTE Kft. erőnléti edzője, technikai vezetője, 2009-től a GAMF testnevelő tanára és a KSE felnőtt csapatának erőnléti edzője, technikai vezetője volt. Jelenleg a Kecskeméti Kosárlabda Club és a Kecskeméti Kosárlabda Akadémia erőnléti edzője, technikai vezetője.

Losonczy Lászlóné Laczy Klára

Az elmúlt évtizedek során több száz gyerekkel szerettette meg a sportot. Magyar bajnok, bajnoki helyezett és válogatott atléták egész sorát nevelte. A Belvárosi Fitness Club létrehozója, szakmai megalapozója; a Kecskeméti AVON-futóklub vezetőe. A Magyar Edzők Társasága és a Magyar Sporttudományi Társaság tagja. „Lányom, vejem (edzőként dolgoznak) és a fiam is a sport szerelmese. Legszebb élményem: erőnléti edzőként a fiamnak edzője, a vejemnek kollégája voltam. Jól esik az a sok-sok szeretet, tisztelet, amit volt-már felnőtt tanítványaimtól kapok a mai napig.”

(Forrás: *Ki Kicsoda Kecskeméten)