Ma történt2016. február 1.

155 éve, 1861. február 1-én Lovasberényben született Róna József szobrászművész.

Szegény családból származott, apja gabonakereskedő volt, de tönkrement. Tizennégy éves korában került Kecskemétre nővéréhez, itt volt inas. A Szentháromság szobrot ekkor restaurálta Hentsch Ignác szobrász, a kis Róna iskola helyett a restaurátort figyelte napszámra. Később a kiváló épületszobrász műhelyében lett tanonc. Ott tanulta meg a szobrászat technikáit, és azt a gyors és bravúros mintázást, ami későbbi művészetének alapja lett. Megismerte a magyar művésztársadalom minden rétegét, az ünnepelt kedvenceket és az elfelejtett, lezüllött valamikori reménységeket. Ismeretségi körébe tartozott Feszl Frigyes, a pesti Vigadó építője, Izsó Miklós szobrász, aki ekkor már beteg volt, Huszár Adolf, akit mérsékelt tehetségéhez képest elhalmoztak megrendelésekkel. Megismerte Lotz Károlyt festőművészt is, aki sikeres és gazdag, kedves bohém volt és aki később példaképe lett. Lotz Károly segítette is Rónát, az ő révén 1879-től állami ösztöndíjjal a bécsi akadémián tanulhatott. 1885-ben Berlinben első nagyszabású szobrával római ösztöndíjat nyert. Megszorult faun című szobrára Rökk Szilárd-jutalmat, az Utolsó szerelem címűre pedig aranyérmet kapott (Antwerpen), Párizsban Grand Prixt-t nyert. Legismertebb faszobráért, a József és Putifárné című kompozícióért (1910, Magyar Nemzeti Galéria) elnyerte az állami nagy aranyérmet. A Benczúr Társaság tagja volt. Egy magyar művész élete címmel, kétkötetes önéletrajza 1929-ben jelent meg.

Róna József: Savoyai Jenő herceg
lovas szobra a budai Várban
(Fotó: Vimola Ágnes)

Könyvajánló

MEGJELENT!   MEGJELENT!   MEGJELENT!

VALLOMÁSOK, EMLÉKEK
- az életről, Kecskemétről

Ötven életút, ötven sikertörténet

(további információk: »» )

 

 

TÁMOGATÓINK

   

A Hírös Naptár Szerkesztősége ajánlata