
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2024. május 9.

Aktualitások

Ma történt Eseménynaptár

PARTNEREINK

NAPRÓL NAPRA - 2023. december2023. december

december 5.

100 éve, 1923. december 5-én hunyt el Dobó Sándor színész, színigazgató. 1855 szeptemberében született. Előbb jogi tanulmányokat folytatott, azután katona volt, majd vándorszínész társulatokhoz szegődött. 1880-ban Kecskeméten kezdte pályáját Lászy Vilmosnál. Később kora több neves együttesében is fellépett, Komjáthy János mellett Debrecenben titkári teendőket is ellátott. Elsősorban operettekben, komikus szerepekben lépett föl, játékát ötletesség jellemezte. 1889-ben színigazgatóként tért vissza Kecskemétre, Pesti Ihász Lajossal három évadon át közösen bérelte a hírös város teátrumát. 1892-től önálló társulattal járta az országot. Sok neves színész, így például Rózsahegyi Kálmán is nála kezdte el pályáját.

december 9.

25 éve, 1998. december 9-én hunyt el Hetés György színész, szobrász. Budapesten született 1921 júliusában. 1943-ban végezte el az Országos Színészegyesület színiiskoláját. 1945-ben Mátray Károly társulatához, 1946-ban Hódmezővásárhelyre, azután a Művész Színházhoz szerződött. majd a Madách Színház tagja lett. Az 1950-es években Kecskeméten, a Katona József Színházban is játszott, így például a Tűzkeresztség című darabban szép sikert aratott. Később Miskolcon és a fővárosban játszott, többek között az Állami Déryné, illetve a Népszínház tagja volt. Amatőr képzőművészként is dolgozott. Szoborkarikatúrákat készített színészekről, domborműveket írókról, emellett éremkészítéssel is foglalkozott.

(Források: *Magyar Színházművészeti Lexikon *MTVA Archívum)

december 26.

150 éve, 1873. december 26-án született Bihari Ákos drámai színész és szavalóművész. A Színiakadémia elvégzése után 1892-ben Leszkay András társulatánál lépett először színpadra. Később Kolozsvárra ment, 1900-ban pedig a Vígszínházhoz szerződött. 1902-től Janovics Jenő hívásárára Szegeden játszott. 1905. július 28-tól 1908 tavaszáig a kecskeméti Katona József Színház igazgatója volt. Társulatában több neves színész, például Parlagi Kornélia, Heltai Jenő, Gabányi László és Vidor Ferike is megfordult. Kada Elek Helyre asszony című énekes népszínművét is színpadra vitte. A hírös városból Budapestre ment, ahol előbb a Vígszínház tagja lett, majd 1921-től a Nemzeti Színház szerződtette. Drámai hősök kiváló alakítója volt, de szívesen szerepelt bohózatban, színműben, népszínműben is. Az egykori források szerint szavaló modorban játszotta Bánk bánt, Petur bánt és Cyranót.
(Források: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Magyar Színházművészeti Lexikon *Szeged és Vidéke, 1903 *Színházi Élet, 1923, 1924)

december 27.

175 éve, 1848. december 27-én született Mészáros János református lelkész. Pápáról jött Kecskemétre, a református főiskolán teológiai és jogi tanulmányokat folytatott. A teológiát Pesten fejezte be 1870-ben. Ezt követően a kunszentmiklósi gimnázium tanára, 1874-től a cecei egyházközség lelkésze lett. 1890. június 30-án kecskeméti lelkésszé választották, ezt a tisztét haláláig viselte. Írásai, cikkei a Kecskeméti Nagy Képes Naptárban és a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapokban jelentek meg.

(Forrás: *Kecskeméti Nagy Képes Naptár, 1891)

december 30.

10 éve, 2013. december 30-án Balatonbogláron hunyt el Hajdu Sándor zeneszerző, karnagy, a Bergendy együttes egykori tagja. Már öt éves korában zongoraleckéket vett, majd tanulmányait a győri Zeneművészeti Szakiskolában zongora, trombita és zeneszerzés szakokon folytatta. Zeneszerzést tanult a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolán is, azután 1962-től 1966-ig a Liszt Ferenc Zeneakadémia karnagyképző szakán fejezte be iskoláit, ahol Kodály Zoltán tanítványa volt. 1958-ban kinevezték a győri Kisfaludy Színház zenei vezetőjének. 1962 és 1965 között a Színművészeti Főiskola és a Budapesti Táncegyüttes korrepetitora, továbbá előbb a Ganz-Mávag Férfikar, majd a Filmgyár karnagya volt. 1967-ben trombitásként lépett be a Bergendy együttesbe, ő szerezte többek között az Iskolatáska, a Bánatos dal, a Meddig tart egy szerelem, a Rés a tetőn és a Hétköznapi balladák című dalokat.

Színházi karrierje 1980-tól a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színháznál folytatódott. 1986 és 1989 között a kecskeméti Katona József Színház, ezt követően Békéscsabán a Jókai Színház, 1992-től 2005-ig pedig a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház zenei vezetőjeként dolgozott. 1995-től 2003-ig a Zalaegerszegi Városi Vegyeskarnak volt a karnagya. Vezetésével a kórus 1998-ban „Hangversenykórus Cum Laude” minősítésben részesült. Közben 2000-től a zalai Szilvágyi Népdalkör vezetőjeként is tevékenykedett. 2005 tavaszától a Nagykanizsai Városi Hajdu Sándor Hajdu Sándor (Fotó: Szakonyi Attila - zaol.hu) Vegyeskar karnagyaként dolgozott. 2010-ben a KÓTA minősítő hangversenyén „Hangversenykórus” címet értek el, 2012-ben pedig munkássága elismerése gyanánt szülővárosa a Nagykanizsa Kultúrájáért címmel tüntette ki.

Zenei polihisztor volt, mindent tudott a zenéről, és minden hangszert életre tudott kelteni. Egészsége fokozatosan gyengült, 2013 októberében szívműtéten esett át, amelyből felépült. 2013. december 23-án Nagykanizsára, szeretett kórusához vitte a szíve, a Sarlós Boldogasszony templomban vezényelte saját karácsonyi feldolgozásait, és szokásához híven megénekeltette a közönséget. Akkor még senki nem sejtette: utoljára. Életének 75. esztendőjében, 2013. december 30-án Balatonbogláron, családja körében elhunyt.