|
|
PARTNEREINK
|
Hanusz István tanár, ismeretterjesztő író
„Bölcsességénél csak a munkaereje volt nagyobb; törékeny, gyarló porhüvelyében nagy erejű lélek lakott s ez erő munkára váltva egy félszázadon keresztül gyarapitotta az emberiség javait” - jellemezte őt visszaemlékezésében tanártársa, dr. Szántó Kálmán.
 Hanusz István 1840-ben Vácott született. Tanulmányait szülővárosában, Pesten és Szegeden a piaristáknál, majd a teológiát ismét Vácott végezte. 1864 augusztusában szentelték pappá. Verőcén és Tápióbicskén káplánként szolgált, de a díszfaragású szószékről a festetlen iskolai dobogóra vágyott. Ezért 1865-ben boldogan fogadta a kiskunfélegyháziak hívását, a városi algimnázium hittanára lett. Ettől kezdve egész élete az iskola és a tudományok között oszlott meg. 1871-ben a kecskeméti főreáliskola rendes tanárává, 1886-ban igazgatójává nevezték ki. Itt vált országos hírű ismeretterjesztő íróvá. Főként földrajzi, természetrajzi, meteorológiai és tanügyi munkákat írt. 13 önálló kötete és 1387 szakcikke jelent meg. Szerkesztette a Kecskeméti Lapokat és kilenc éven át az iskola évvégi „Értesítőit” is. A Természettudományi és a Magyar Földrajzi Társaság alapító tagja volt. Egyik előadásáról a Vasárnapi Újság is beszámolt: „Hanusz védelmébe vette Kecskemétet azon vád ellen, hogy környéke puszta. Ellenkezőleg szép gyümölcsös kert az, hiszen 16 négyszögmérföldnyi területéből 6000 hold a gyümölcsös, 5000 hold szőlőskert, természetes erdő 500 és ültetett majd 9000 hold”.  Szervezete gyönge és törékeny volt. Minden napban Isten ajándékát látta, tudatosan készült az elmúlásra: „Amilyen méltányos és igazságos volt egész életében, olyannak bizonyította magát végső intézkedésében is. Illendő módon gondoskodott mindazokról, akik arra számot tarthattak, megemlékezett egyházmegyéjéről, iskolájáról s mire életében nem igen gondolt, a halállal kapcsolatban eszébe jutott papi volta is. A helybeli róm. kath. község egyházi kincstárának hagyományozta egyházi jellegű minden arany-ezüstjét s kifejezte abbeli kivánságát, hogy «a Szentháromság temetőben kiván elhelyeztetni, ott nyugvó egyházmegyés paptársai között». Pótvégrendelétében ugyanide ajándékozza préposti ékszereit s egy azóta szerzett ezüst edényt és végzi: «Hiszem pedig, hogy hagyományaimért mondat évente egy szentmisét a kecskeméti kath. Egyháztanács az árva főpap lelke enyhüléséért, akinek sem temploma, sem segédlete nem volt.» Olyan jól érezte magát az iskolában, s csakis ott érezte magát jól egész életén át s a halálra gondolva, mégis árvának tudta magát...”
Halála is olyan volt, mint egész élete. 1909. február 8-án, vasárnap este még az íróasztalánál dolgozott, hét órakor lefeküdt, és egy fél óra múlva csöndesen örök álomba szenderült. Az iskola tantestülete így búcsúzott tőle: „Minden gondolata az iskoláé, nemes szívének érzése tanártársaié és az ifjuságé volt. Váratlan halála mély keserűségbe boritott mindnyájunkat, akik az ő áldott közelségében nagy szivének ragyogó jóságát érezhettük. Iskolánkat felvirágoztatta, megkülönböztetés nélkül szeretett mindnyájunkat, emlékét örök kegyelettel, el nem muló szeretettel fogjuk mindenkor őrizni.”
(Források: *A Kecskeméti Katona József Kör Évkönyve, 1905-1912 *Kecskeméti Nagy Képes Naptár, 1896)
|
Aktuális lapszámunk tartalma:A Szentföld első magyar nyelvű leírója Az erdélyi magyar művelődési élet nagy egyénisége Kodály önvallomása: a Magyar Zsoltár Szakmája egyik legjobb művelője volt Aktuális számunkArchívum
2007. december
2008. január 2008. február 2008. március 2008. április 2008. május 2008. június-augusztus 2008. szeptember 2008. október 2008. november-december 2009. január 2009. február 2009. március 2009. április 2009. május 2009. június-augusztus 2009. szeptember-október 2009. november-december 2010. január-február 2010. március-április 2010. május-június 2010. július-augusztus 2010. szeptember-december 2011. december 2012. június 2012. július-augusztus 2012. szeptember-október 2012. november-december 2014. január 9. 2014. január 16. 2014. január 23. 2014. január 31. 2014. február 14. 2014. február 28. 2014. március 15. 2014. március 31. 2014. április 15. 2014. április 30. 2014. május 15. 2014. május 31. 2014. június 15. 2014. június 30. 2014. július 31. 2014. augusztus 15. 2014. augusztus 31. 2014. szeptember 15. 2014. szeptember 30. 2014. október 15. 2014. október 31. 2014. november 30. 2014. december 15. 2014. december 31. 2015. január 15. 2015. január 31. 2015. február 14. 2015. február 28. 2015. március 15. 2015. március 31. 2015. április 15. 2015. április 30. 2015. május 15. 2015. május 31. 2015. június 15. 2015. június 30. 2015. július 31. 2015. augusztus 31. 2015. szeptember 15. 2015. szeptember 30. 2015. október 15. 2015. október 31. 2015. november 30. 2015. december 31. 2016. január 15. 2016. január 31. 2016. február 29. 2016. március 31. 2016. április 30. 2016. május 31. 2016. június 30. 2016. július 31. 2016. augusztus 31. 2016. szeptember 30. 2016. október 31. 2016. november 15. 2016. november 30. 2016. december 31. 2017. január 15. 2017. január 31. 2017. február 28. 2017. március 31. 2017. április 30. 2017. május 31. 2017. június 30. 2017. július 31. 2017. augusztus 31. 2017. szeptember 30. 2017. október 31. 2017. november 30. 2017. december 31. 2018. január 31. 2018. február 28. 2018. március 31. 2018. április 30. 2023. január 31. 2023. február 28. 2023. március 31. 2023. április 30. 2023. május 31. 2023. június 30. 2023. július-augusztus 2023. szeptember 2023. október 2023. november 2023. december |
| HN Szerkesztősége: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c. • Tel.: 20/886-1979 • E-mail: info@hirosnaptar.hu | ||||