A fonó krónikása175

175 évvel ezelőtt, 1833 január 9-én született Abonyi Lajos író, földbirtokos. Az alsó gimnáziumi osztályokat Kecskeméten végezte, ekkor volt Jókai Mór rajztanítványa. 1847-ben a pesti egyetemen, 1848-ban a kecskeméti református kollégiumban folytatott bölcseleti tanulmányokat. Itt Baksay Sándorral együtt szerkesztette a Korány című diáklapot. A szabadságharcban - 15 éves korában - mint nemzetőr vett részt. 1852-ben fejezte be jogi tanulmányait. 1853-tól Abonyban gazdálkodott, mellette irodalommal foglalkozott. 1867-től a Kisfaludy Társaság, 1876-tól a Petőfi Társaság tagja volt.

Eseménytelen életének, mely látszatra miben sem különbözött sok ezer középbirtokosétól, három fókusza volt: Abony, a népköltészet és a színház. Gyermekkori élményei a palócsághoz fűzték, de legjobban az Alföld nőtt a szívéhez, hiszen több mint félszázadon át élt a Pest megyei Abonyban, mint a nagyközség népszerű "Márton tekintetes ura" (valódi neve: Márton Ferenc). Patriarkális megyei kisúrként élt – és mégis másként. Osztálya átlagán túlemelte vágya a parasztság megismerésére és megértésére. Rajongott a népköltészetért, gyűjtött is belőle a Kisfaludy Társaság megbízásából, neki köszönhetjük a Kodály Háry Jánosától elhíresített Sej, Nagyabonyban csak két torony látszik kezdetű szép dal lejegyzését. A folklór szeretete és bizonyos drámai látásmód vitte a színházhoz, amelynek számos népszínművet írt a hatvanas évek végétől kezdve egészen haláláig. Maradandó értékű alkotása az 1872-ben írt A betyár kendője, amelyben a kecskeméti Ónodi Kulcsár-Nagy Andrásné házát és lakóit is megjelenítette a színpadon. Számos elbeszélést és regényt is írt. A múlt század utolsó éveiben és a századfordulón az alföldi népélet idillikus hangú, patriarkális szemléletű ábrázolójaként az egyik legolvasottabb író volt. Háromkötetes elbeszélésgyűjteménye, A fonó krónikája 1872-ben Kecskeméten a Szilády Nyomda kiadásában jelent meg. Irodalmi levelezését fia, Márton Lajos 1911-ben a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta, 7 db azonban a kecskeméti városi könyvtárba került, napjainkban a Városi Levéltárban tekinthetők meg.

Az abonyi "Abonyi Lajos" Falumúzeum 40 évvel ezelőtt, 1967-ben nyílt meg. A gyűjtemény a 22 ezer holdas alföldi település megszűnőfélben lévő tanyásgazdálkodásának eszközeit, valamint a paraszti világhoz kapcsolódó, de fogyatkozó, eltűnőben lévő kismesterségek használati tárgyait mutatja be. Aki ellátogat a múzeumba, még a híres-neves nagyabonyi két torony harangszavának fültanúja is lehet.

Az abonyi "Abonyi Lajos" Falumúzeum