főoldalra
   
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét
2014. szeptember 23.
   


PARTNEREINK


 

Synergic Kft.


  

  




  

A HÓNAP MŰVÉSZE: Székely Bertalan175

 175 éve, 1835. május 8-án született Székely Bertalan, a magyar történelmi festészet egyik legnagyobb képviselője. Erdélyi nemesi családból származott. Gyermekkorában sokat betegeskedett, egyedüllétében kedvelte meg a papír és a rajzón társaságát.

Székely Bertalan: Önarckép 

Először Bécsben, majd 1859-1862 között Münchenben tanult, itt készült korai remekműve, az ifjúi lendületet és szakmai tudást egyaránt kifejező Önarckép. Számos népszerűvé vált históriai kompozíció fűződik a nevéhez, így például a II. Lajos tetemének feltalálása, vagy az Egri nők. Komoly művészetelméleti és pedagógiai tevékenységet folytatott, amelynek színtere 1871-től a Mintarajziskola, majd 1905-től a II. Mesteriskola volt. A század utolsó évtizedeiben főleg monumentális festészeti feladatokkal foglalkozott (pl. Pécsi székesegyház, Boldog Mór- és Mária-kápolna; Budapest, a Mátyás-templom belső dekorációja). Lestár Péter polgármester ízlését dicséri, hogy utolsó és legjelentősebb kivitelezett világi falképciklusa éppen Kecskeméten valósulhatott meg.

Kecskemét közgyűlése Eötvös Loránd kultuszminiszter 1894 augusztusában kelt körlevele, leirata alapján döntött úgy, hogy a városházi tanácsterem ornamentális díszítése mellett kiemelt helyet biztosít a történeti ikonográfiának. A helyi millenniumi bizottság 1895-ben pontosan meghatározta a falakon megjelenítendő két nagyobb (Pusztaszeri gyűlés; 1867. évi koronázás) és négy kisebb (Szent Istvánnak a pápai követek átnyújtják a királyság jelvényeit; Nagy Lajosnak a krakkói püspök és lengyel kancellár vezetése alatti küldöttség a lengyel koronát felajánlja; Mátyás király megválasztása után bevonul Budára; Az 1848-iki országgyűlés küldöttségének V. Ferdinánd király a márciusi törvények szentesítését megígéri) történeti jelenet tárgyát. Bár eredetileg a két fő kép megfestésére Benczúr Gyulát és Feszty Árpádot kívánták felkérni, végül mégis az akkor 60 éves Székelyt bízták meg a feladattal.

Székely Bertalan: Vérszerződés
(Ujvári Sándor reprodukciója)
A művész 1895. április 22-én kelt levelében leírt javaslatai alapján alakult ki a ma is látható, a nemzeti múlt egészét reprezentálni kívánó képegyüttes. A Pusztaszeri gyűlés helyett – mely „nem bírván semmi alakilag markáns jelleggel (éppen olyan, mint másféle akkori gyűlés)” – a Vérszerződés mellett döntöttek, vele átellenben pedig az eredetileg is kívánt jelenetként Ferenc József 1867. évi koronázása jelenik meg a kiegyezés utáni politikai megbékélés jegyében. Az előbbihez fontos összefüggés, hogy Pusztaszer, melyet ekkoriban a vérszerződés helyszínének tekintettek, részint a kecskeméti törvényhatóság birtoka volt, sőt a város 1894-ben emlékművet is emeltetett ott. A Vérszerződésen különösen jól látható, ahogy Székely e művén is igyekezett történelmileg hiteles lenni, így például az Oroszországban élő Zichy Mihály, kérésére több levélben is beszámolt neki ázsiai viselettörténeti kutatásairól, míg a „kehely” formája a nagyszentmiklósi aranylelet nyomán született meg. A koronázási jelenet kapcsán pedig érdemes megemlítenünk, hogy egy négyrét hajtogatott papírdarab – rajta az ünnepélyes aktus vázlatrajzával és az arra vonatkozó német nyelvű kézírással – alapján Bakó Zsuzsanna azt valószínűsíti, hogy a festő személyesen is jelen volt 1867. június 8-án a Mátyás-templomban.

                                                                                                                     Székely Bertalan falkép-festményei
                                                                                                                        (Ujvári Sándor reprodukciója)
Végül az ülésterem rövid oldalaira megfestett két eseményt pedig történeti kompozíciók helyett nemzetünk nagy uralkodóinak, államférfijainak, függetlenségi törekvéseink jeleseinek (Könyves Kálmán, Szent László, Szent István; Nagy Lajos, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás; II. Rákóczi Ferenc, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós; Széchenyi István, Kossuth Lajos és Deák Ferenc) négyszer hármas csoportba rendezett egész alakos portréinak sorozata köti össze. Székely, 1895. április 22-én Lestárnak írott levelében ezt a változtatást azzal indokolta, hogy egyrészt „különösen tekintettel kell lenni az egészet összekötő ritmusra, a foltoknak teret kitöltő egységeire”, másrészt az adott tér mértéke, melyben például „egy lovas csak 160 cm-nyi lehet, ...álló alak körülbelül 120 cm, mi az adott teret rosszul töltené ki, sok üres teret hagyva meg”. A síkot hangsúlyozó, stilizáló dekorativitásukban az épület stílusához igazodó falképek temperavázlatait 1896-ban Székely bemutatta az Ezredéves Országos Kiállításon, majd a következő év nyarán pedig al secco technikával kivitelezte.

ifj. Gyergyádesz László művészettörténész

Aktuális lapszámunk tartalma:

Színskálája a valót tükrözte vissza

A legidősebb élő kecskeméti olimpikon

VALLOMÁSOK: Szeverényi István nyugdíjas erdész

NAPRÓL NAPRA

VALLOMÁSOK: Rapcsányi Lászlóné ny. közgazdász, tanár

VALLOMÁSOK: Csongor Attila nyugdíjas középiskolai tanár

VALLOMÁSOK: Dr. Kerényi Zoltán vegyészmérnök, nyug. igazgató

VALLOMÁSOK: Fodor Miklós asztalitenisz edző, szakosztályvezető, létesítményvezető


Aktuális számunk


2014. augusztus 15.


Letöltés egyben (PDF)




Bejelentkezés

E-mail:
Jelszó:
regisztrálás


  HN Szerkesztősége: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.  •  Tel.: 20/886-1979  •  E-mail: info@hirosnaptar.hu