főoldalra
   
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét
2024. március 29.
   


PARTNEREINK



KTV

Synergic Kft.


Termostar Kft.

  



 

A HÓNAP MŰVÉSZE: Tóth Menyhért30

„Kedves Barátom! / Szeretném Néked átadni / Édes meséknek megmaradó ízét. / Az életed az én életem, / Az örömöm a Te örömöd legyen. / Ládd a kövek nyugalmát, / Fák csendje öntözi a lélek talaját. / A test jaját számolják valahol, / Lakod már épül a valóság kertjében.”
(Gyergyádesz László: Fényima)

Kiállítás-megnyitó a Műcsarnokban, 1976
(Fotó: Váli Dezső)

30 éve halt meg Tóth Menyhért, a 20. századi magyar képzőművészet talán legegyetemesebb érvényű életművének alkotója. Egy valódi zseni: „egy hallgatag, összetört testű és arcú társunk, akiben látomások fénylettek, akinek csendjében olyan dolgok alakultak, amelyek megborzongattak minket, fiatalokat és felidézték bennünk Gulácsyt, Csontváryt, a nagy megszállottakat.” (László Gyula)

Különleges életút volt az övé, melynek során ugyan soha nem tagadta meg a paraszti, falusi élethez való kötődését, azonban a művészet mégis egyfajta szabadulás volt számára. Éppen ezért, amikor 1924-ben a foktői templom kifestése során a nagy hideg következtében a lábát amputálni kellett, örömmel fogadta, hogy így alkalmatlanná vált a legtöbb fizikai munkához: „Nagyon furcsán hangzik, de nagy öröm vett rajtam erőt, hogy most már a kedvem szerint való rajzolásért és festésért nem köthet belém senki. [...] A műtét után szüleim is megengedték, hogy teljesen a rajzolásnak adjam a fejemet. Nem kellett már a ház körül, meg a mezőn annyit dolgozni.” A főiskolai évek után visszatért Miskére, s évtizedeken át alkotta remekműveit távol minden művészeti fórumtól. Ő volt „a harmonikás piktor, aki rendkívül szegény, mégis képeket fest. [...] Kicsit azért csodabogárnak tartottam, elsősorban azért, mert nappal úgy élt, mint mi falubeliek, paprikát, majorannát termelt, harmonikázni járt, de neki volt egy másik élete is. A festés.” A kortárs falusiak nemigen értették, amit csinált, bár korai időszakában megpróbált közeledni ehhez az alapvetően késő középkori eredetű vizuális nyelvezethez. A negyvenes évek második felében egy realisztikusabb irányba fordult, melynek sajátos dokumentumai azok az 1949 körül készült  nagyméretű egyéni és csoport portrék, melyek az írás megjelenése idején kerültek először a nagyközönség elé a Kecskeméti Képtár kiállításán. Sztálin, Lenin, vagy éppen az Új értelmiségen megjelenő Rákosi (amely lehet, hogy nem is képmás, hanem csupán az őt követők hasonultak úgy hozzá, mint Krisztushoz a szentek?) egy tóth menyhérti szocreál kísérletként hatnak, s megvilágítják a következő sorokat, melyeket halála előtt mondott: „Ekkoriban festettem a «fejeket». Mind azt kifogásolták, hogy miért nem szépen, szépeket festek. Megpróbáltam... Rákosit is festettem, de hiába... Már az első vonásnál meghiúsult a szándék. Mindig olyan lett, mint annak előtte. Kinevettek."

Tóth Menyhért: Lovas

Tóth Menyhért leginkább ismert korszaka életének utolsó két évtizede. A hatvanas években először színesben, majd a hetvenes években fehérben ért el művészete igazi magaslatokra, amelynek legfontosabb összetevője a természettel való igen aktív, álmokban és mesékben gazdag együttélés volt. Egy kiveszőfélben lévő emberi világlátást képviselt, melyben az emberlény és a természet-anya még együvé tartozott, és olyasfajtaképpen beszélgettek egymással, mint ahogy tette ezt Mikszáth Kálmán „tűzhelyalapító tót atyánkfia”, Lapaj, a híres dudás. „A mestert, ki Lapajt a tökély fokára vitte a dudában, nem kellene messze keresnie Petrusnak, mindenütt jelenvaló az.  Csak beszélni kell tudni vele és tudni hallgatni rá. Nem mindenre a természet, az anyaföld tanít-e minket? [...] A föld gondolkozik is. Gondolatai a virágok. [...] És ha gondolkozik, ha szíve van, érezni is kell tudnia, bánatának, örömének lennie. [...] a virágok, fák, füvek is mind éreznek, mind gondolkoznak, s mindnyáját összekapcsolva tartja a szeretet nagy eszméje.” Ez a panteisztikus hit, a népmesékre jellemző antropomorfizmus és az örökös metamorfózisok sora, a minden élőlény felé áradó szeretet jellemzi a teljes életművet is.

Tóth Menyhért: Vízenjárók

Élete vége felé kezdték felfedezni, melynek csúcspontja a Műcsarnokban megrendezett 1976-os nagy bemutató volt, de jelentős két kecskeméti kiállítása is (1974-ben gyűjteményes, 1979-ben a korai korszakot feldolgozó). S ami különösen fontos volt, a Bács-Kiskun Megyei Tanács 1974-től kezdve nagy lépésekkel megkezdte az életmű összegyűjtését, először vásárlás, majd 1981 után hagyatéki szerződés útján. Ennek eredményeképpen több ezer alkotás, Tóth Menyhért életművének több mint kilencven százaléka a kecskeméti Katona József Múzeum (Kecskeméti Képtár) gyűjteményébe került.

ifj. Gyergyádesz László
művészettörténész

Tóth Menyhért, a nagyközönség és a szakma számára egyaránt ismeretlen vagy kevésbé ismert, kiállításon még be nem mutatott alkotásaiból tárlat nyílt a Cifrapalotában, amelyet március 21-ig, hétfő kivételével naponta 10–17 óráig tekinthetnek meg az érdeklődők.

Aktuális lapszámunk tartalma:

A kecskeméti piarista ház alapítója

Kecskemét kínai misszionáriusa

50 éve hunyt el a kecskeméti paradicsomnemesítés megteremtője

Írásaival is gyászolta a szabadságharcot

Kecskeméten nagyon jó sorom volt


Aktuális számunk


2024. március


Letöltés egyben (PDF)


Archívum

2007. december
2008. január
2008. február
2008. március
2008. április
2008. május
2008. június-augusztus
2008. szeptember
2008. október
2008. november-december
2009. január
2009. február
2009. március
2009. április
2009. május
2009. június-augusztus
2009. szeptember-október
2009. november-december
2010. január-február
2010. március-április
2010. május-június
2010. július-augusztus
2010. szeptember-december
2011. december
2012. június
2012. július-augusztus
2012. szeptember-október
2012. november-december
2014. január 9.
2014. január 16.
2014. január 23.
2014. január 31.
2014. február 14.
2014. február 28.
2014. március 15.
2014. március 31.
2014. április 15.
2014. április 30.
2014. május 15.
2014. május 31.
2014. június 15.
2014. június 30.
2014. július 31.
2014. augusztus 15.
2014. augusztus 31.
2014. szeptember 15.
2014. szeptember 30.
2014. október 15.
2014. október 31.
2014. november 30.
2014. december 15.
2014. december 31.
2015. január 15.
2015. január 31.
2015. február 14.
2015. február 28.
2015. március 15.
2015. március 31.
2015. április 15.
2015. április 30.
2015. május 15.
2015. május 31.
2015. június 15.
2015. június 30.
2015. július 31.
2015. augusztus 31.
2015. szeptember 15.
2015. szeptember 30.
2015. október 15.
2015. október 31.
2015. november 30.
2015. december 31.
2016. január 15.
2016. január 31.
2016. február 29.
2016. március 31.
2016. április 30.
2016. május 31.
2016. június 30.
2016. július 31.
2016. augusztus 31.
2016. szeptember 30.
2016. október 31.
2016. november 15.
2016. november 30.
2016. december 31.
2017. január 15.
2017. január 31.
2017. február 28.
2017. március 31.
2017. április 30.
2017. május 31.
2017. június 30.
2017. július 31.
2017. augusztus 31.
2017. szeptember 30.
2017. október 31.
2017. november 30.
2017. december 31.
2018. január 31.
2018. február 28.
2018. március 31.
2018. április 30.
2023. január 31.
2023. február 28.
2023. március 31.
2023. április 30.
2023. május 31.
2023. június 30.
2023. július-augusztus
2023. szeptember
2023. október
2023. november
2023. december
2024. január
2024. február
2024. március


Bejelentkezés

E-mail:
Jelszó:
regisztrálás


  HN Szerkesztősége: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.  •  Tel.: 20/886-1979  •  E-mail: info@hirosnaptar.hu