225 éve, 1791. szeptember 4-én szentelte föl Splényi Ferencz váci püspök a kecskeméti Nagytemplomot és annak főoltárát.

A Nagytemplom egykor...

A Nagytemplom építése 1774-ben kezdődött el. Először arra gondoltak, hogy a nagy pestisjárvány emlékére 1743-ban emelt Szentháromság-szobor szomszédságában, attól keletre építik fel, de aztán Oswald Gáspár piarista szerzetes-testvér, aki építészeti tudását Németországban és Itáliában szerezte, és akit a plébániatemplom felépítésével bíztak meg, a területet erősen talajvizesnek találta. Végül is Erdélyi plébános javaslatára jelölték ki a templom jelenlegi helyét, ahol meg is kezdődött az építkezés: Oswald 1774. március 26-án egy váci kőműves mester (Hausmann János?) segítségével kimérte az új plébániatemplom helyét és megkezdték az alapok ásását. Az új építési terület magasabb fekvésű volt, mint az előző és a talaja is szilárdabb. Az új templom alapkövét május 28-án tették le. A munkálatokat Fischer Boldizsár váci kőműves-pallér és emberei végezték. A templom építéséhez nagymennyiségű jakabszállási terméskövet, valamint 1,430.000 darab téglát használtak fel. Megszervezték a mészszállítást a Nógrád-megyei Nézsáról, valamint a faragott kő szállítását Pestről.  Az építkezéshez szükséges faanyagot Szolnokon szerezték be, és a Tiszán eresztették le a szikrai partokig, ahonnan fogatokkal hozták Kecskemétre. A város a torony építéséhez 6 000 forintot utalt ki azzal, hogy abban toronyórát kell elhelyezni, valamint gondoskodni kell nappali és éjjeli őrségről, mely az akkoriban gyakran fellobbanó tüzek megfigyelését végzi.


1779. május 16-án megtörtént az új plébániatemplom benedikálása, megáldása. Ettől kezdve a plébános és a káplánok már itt végezték a különböző templomi istentiszteleteket. 1780. november 11-ére elkészült a plébániatemplom tornya a vakolás és meszelés kivételével. December 21-én pedig áthozták a nagyharangot a barátok templomából és felhúzták az új templom tornyába. 1782-ben Mátyási Márton kovácsmester elkészítette az épülő nagytemplom tornyának vaskerítését. 1786. augusztus 23-án a Pesten készített toronyóra elkezdte mutatni az időt a toronyban. 1790. július 22-ére elkészült a plébániatemplom márvány kapuja a következő latin nyelvű felirattal: „A dicsőségesen mennybemenő Megváltó Krisztusnak, Mária-Terézia apostoli királynő beleegyezésével, 130 év után, a világi papság régi plébániai birtoka visszaállíttatván, építeni kezdé 1774-ben." (A felirat csak a templom építésének befejező évében, 1799-ben vált teljessé, ekkor az alábbi mondattal egészítették ki: "és annak kinek építé,segélyével, szerencsésen bevégzé, s ezen ajtóval felékesíté, az egyház védnöke a kecskeméti róm. kath. városi tanács és nép. 1799"


A templomot és a főoltárt báró Splényi Ferenc váci püspök szentelte fel 1791-ben pünkösd után a 12-ik vasárnapon. A plébános ekkor Aranyosi Harsányi István volt, ő zárta be a főoltárba Fausztusz és Valentina szent vértanúk ereklyéit, melyeket - hatalmas tömeg kíséretében - ünnepélyes pompával négy pap vállán hoztak át a barátok templomából az új templomba. Az ünnepélyen katonai díszszolgálatot Ferencz főherczeg vértes csapata tett. A nagy templom főajtója előtt megható alkalmi beszédet mondott a püspök. A szertartás végeztével az ideiglenes plébánián díszlakomát rendeztek, melyre a város minden rangú és vallású tanácsférfiait meghívták. Amit pedig a bőkezű püspök a katonaságra és más címek alatt költött, azt mondja a házi történelem: "ki nem számítható".

(Források:  *foplebania.hu  *Farkas László: A Kecskeméti Római Katolikus Plébánia története  *ifj. Gyergyádesz László: A főtér és környékének művészeti emlékei és gyűjteményei  *Kecskeméti Lapok, 1891)