A tanyák népének segítője150

Érdemei közül messze kiemelkedik a magyar Alföld lelki és szellemi kultúrájának felemelése érdekében kifejtett munkássága. A tanyai nép vallási értelemben való magárahagyottságát ő tette szóvá először. Az 1913. november 21-i Katolikus Nagygyűlés záróülésén megrázó erővel világított rá a tanyákon élők szörnyű lelki nyomorára. A történelmi jelentőségű beszéd adta meg gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter programjához a lökést, hogy az alföldi tanyavilágban iskolákat építsen. 1926. október 4-én Horthy Miklós Kecskeméten avatta fel az első tanyai iskolát. A program ösztönzőjét Magyarország kormányzója így méltatta: „A mai napsugaras, szép ünnepségünkön elismerésemet kívánom kifejezni Kecskemét városának egyik kiváló polgára, Révész István pápai prelátus iránt, aki tizennégy évvel ezelőtt a Katolikus Nagygyűlésen mondott beszédében elsőnek vetette fel a tanyai iskolák eszméjét, s aki azóta is apostoli lélekkel és hittel buzgólkodott azon, hogy eszméje megvalósulhasson. Érdemei elismeréséül a magyar érdemkereszttel tüntetem ki."

Révész István tábori püspök
(Fotó: Csillag – Kecskemét, 1925)

Révész István 1862. november 12-én Vácott született földműves szülők gyermekeként. Elemi és középiskoláit szülővárosában a piaristáknál, illetve Kassán a premontreieknél végezte, utóbbiaknál érettségizett. Vácott tanult teológiát, és ott szentelték pappá is 1885. július 18-án. Két  évig káplán volt Fóton, majd Dunakeszin lett plébániai adminisztrátor, illetve plébános. Kiváló szervezőképesség és jó szónoki képesség jellemezte, ugyanakkor a társadalmi és politikai életbe is aktívan bekapcsolódott. Szorgalmazására iskolát építettek, hitelszövetkezetet alapítottak és megszervezték a Katolikus Kört. 1903-ban pápai kamarássá nevezték ki. 1906 októberében az elhunyt Bogyó Pál prelátus-plébános helyébe gróf Csáky Károly Emánuel váci megyéspüspök Kecskemétre küldte adminisztrátornak.

Október 27-én érkezett meg Kecskemétre és mindenszentek ünnepén mondta első beszédét a nagytemplomban. 1907. február 10-én az Egyháztanács megválasztotta plébánosnak. A döntést a megyéspüspök jóváhagyta és megerősítette, és így 1907. szeptember 26-án Gossmann Ferenc kanonok, későbbi váci segédpüspök ünnepélyesen is beiktatta. A király 1909-ben Mislye-i címzetes préposttá nevezte ki, X. Pius pápa őszentsége pedig 1912-ben pápai prelátusi címet adományozott neki.

Révész István sokat fáradozott a hívek buzgóságának felkeltése és ébrentartása érdekében.  Ebben az időben 55.000-en tartoztak a plébániához, a város lakosságának száma pedig 76.000 fő volt. Az 1909-ben általa szervezett első népmisszió, melynek 10 napja alatt 15.000 hívő járult a szentségekhez, valamint az 1913. évi Katolikus Nagygyűlésen tartott beszéde a hitbuzgóságnak és a katolikus öntudat kialakulásának hatalmas lökést adott. Szorgalmazására 1923-ban a II. Alföldi Katolikus Nagygyűlést és a második népmissziót is Kecskeméten tartották meg. Ezek eredményeképp új egyesületeket alapított. Az iparos és földműves lányok számára megszervezte a Sarlós Kongregációt, amely az angolkisasszonyok vezetése alatt az egyszerű lányok vallásos nevelésével foglalkozott. Ezekben az években létesült a Férfi-liga, a Szent József kongregáció, a Szent Margit Kongregáció, az Urak Kongregációja, az Úrinők Mária Kongregációja, a Katolikus Nővédelmi Misszió, a Katolikus Leányklub, a Katolikus Egylet, illetve Leánykörök és Szívgárda minden iskolában.

Nagy érdeme volt abban, hogy plébánossága idején négy szerzetesrend – az angolkisasszonyok, a Jó Pásztor Nővérek, a Jézus Szíve Népleányok és Assisi Szent Ferenc Leányai - is letelepedett Kecskeméten. 100 éve, 1912 karácsonyán része volt a katolikus érdekek védelmére létrehozott Kecskeméti Napló megindításában, valamint az 1924-től közkedveltségnek örvendő Katolikusok Lapját is szerkesztette. Egyházi és nemzeti érdemei elismeréséül XI. Pius pápa 1928. március 3-án trebennai címzetes püspöknek, Horthy Miklós kormányzó március 20-án tábori püspöknek nevezte ki. 1928. június 13-án szentelték püspökké Kecskeméten. Az új püspök köszöntőjében a következőket mondta: „Atyjuk akarok lenni lelkészeimnek, és arra fogok mindenkor törekedni, hogy együttes erővel, a Szentlélek kegyeinek fölhasználásával munkálkodjunk hadseregünk lelki gondozásán”.

Révész István sírja
(Kecskemét, Szentháromság temető)

Néhány hónappal később, 1929. január 18-án hunyt el. Sírhelye Kecskeméten, a Szentháromság temetőben található. Születésének 150. évfordulója tiszteletére ünnepségsorozatot szerveztek a Kecskeméti Római Katolikus Főplébánián. Révész István tiszteletére emléktáblát avattak, melyet a közeljövőben a plébánia épületének falára helyeznek majd el.

Varga Géza

(Források: Farkas László: A Kecskeméti Római Katolikus Plébánia története • Kölcsey Ferenc Városi Könyvtár • Révész István Helytörténeti Gyűjtemény)