Páter Károlyi (Krausz) Bernát elsõ szerzetesi fogadalmát 100 éve, 1908-ban tette le Pécsett, majd Egerben szentelték pappá. Kecskemétre 1926 májusában került. Három év múlva, 1929. szeptember 15-én innen indult Kínába. A Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartomány kínai missziójának lett alapító elöljárója Paokingban, ahol a hittérítõ munka mellett – évente mintegy 1000 személyt kereszteltek meg – rendtársaival és a munkájukat segítõ magyar szerzetes nõvérekkel együtt magára vállalta a környék lakosságának szociális problémáit, és ezek enyhítésére árvaházat, orvosi rendelõt, iskolát alapított. A ferences missziót a kecskemétiek is támogatták. A Kecskeméti Lapok 1932. szeptember 30 -i száma például beszámol arról, hogy kedvezményes áron harmóniumot vásárolhattak a Kínába igyekvő szerzetesek.

Páter Károlyi 1938-ban betegsége miatt hazatért Kínából. Előbb Vácott és Budapesten vállalt rendi feladatokat, majd 1941-ben ismét Kecskemétre került. A kisemmizettek védelmében – Kína földjén már megkezdett – szolgálatát 1944-tõl a hírös városban is folytatta, ahol az üldözött zsidóságnak – nemegyszer élete kockáztatásával – adott menedéket, befogadta a kolostorba a városi kórházat, a kilakoltatott szerzetesközösségeket, a front idején pedig menekítette a házakban hátrahagyott, magatehetetlen betegeket.

Bernát atya 1945. júniusában az új hatalom által üldözöttekké tett embertársai érdekében is felemelte szavát, amiért a kialakuló kommunista diktatúra haragját vonta magára. „Mindig tántoríthatatlan bátorsággal és együttérzéssel állott vigaszunkra kétségbeejtõ helyzetünkben” – írták róla a védelmébe vett rabok Mindszenty bíboroshoz intézett levelükben.


1945. július 26-án 12 napra õ maga is rabbá lett, 1949-ig pedig kijelentései miatt többször perbe fogták. 1950. tavaszán 15 évi fegyházra ítélték. 1954. március 2-án halt meg a budapesti Rabkórházban, sírja az Újköztemetõ 301-es parcellájában található. „Károlyi Bernát fogalom volt a rabok között, és ahol rettenthetetlen kis alakja feltűnt, sereglettek köré az emberek. Szerették, mert jóságos tekintete vigasztaló volt, és szavai gyógyítottak …” – olvasható róla a rabtársaktól fennmaradt beszámolókban.

Bernát atya emlékét Kecskeméten egy, a Barátok temploma tövében ültetett piros virágú galagonya, valamint egy felirattal ellátott kő is őrzi.