NAPRÓL NAPRA2015. április 15-30.

április 22.

100 éve, 1915. április 22-én született Radnóczi Ferenc kertészmérnök, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. 1939-ben fejezte be felsőfokú tanulmányait a Kertészeti Tanintézetben. Előbb szőlészeti és borászati felügyelőként dolgozott, azután több iskolában tanított (Balatonarács, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Tarcal), majd a kecskeméti és a nyíregyházi kertészeti technikum igazgatója volt. 1959-től haláláig a Debreceni Agrártudományi Egyetem kertészeti tanszékén volt egyetemi tanár. A tanszék kialakításán túl maradandót alkotott a tudományos munka feltételeit biztosító gyümölcs- és szőlőültetvények létesítésével. Vezetésével a pallagi kísérleti telepen munkatársai több államilag elismert Canna-, illetve zöldségfajtát nemesítettek ki. Nemesítési eredménye az Ilonka elnevezésű körtefajta. A Magyar Agrártudományi Egyesület Hajdú Bihar Megyei szervezete kertészeti szakosztályának, valamint a Debreceni Akadémia Bizottság kertészeti munkabizottságának elnöke volt. Debrecenben hunyt el 1979. december 18-án. Hajdúhadházon kertbarátkör őrzi és ápolja emlékét.

(Források:  *Kertgazdaság, 1980  *Magyar Életrajzi Lexikon)

április 26.

60 éves Kósa József Aranykoszorús Mester, a Petőfivárosi Részönkormányzat alapítója, elnöke. Kecskeméten született 1955. április 26-án. Iparos családból származik, az édesapja címfestő, az édesanyja szakácsnő volt. Hetedik gyermekként látta meg a napvilágot, és mind a heten szakmunkások lettek. Általános iskoláit Hajóson végezte, majd Kecskeméten, a 607. számú Szakközépiskola tanulója lett, ahol 1972-ben szobafestő-mázoló végzettséget szerzett. 1977-től Kiskunhalason határőr kiképző őrmesterként szolgált. 1979-től testvére vállalkozásában szobafestő, 1985-től 2002-ig egyéni vállalkozó volt, festést, mázolást, tapétázást vállalt. 2002 óta a Kósa Kolor Kft. tulajdonosa, ügyvezetője. A rendszerválás óta aktív közéleti tevékenységet fejt ki. 1994-től 1998-ig a Vállalkozók Pártja, 2002 óta a Fidesz színeiben önkormányzati képviselő. A Petőfivárosi Részönkormányzat alapítója, elnöke. Sokat tett választókörzete fejlődéséért, ő kezdeményezte a Petőfivárosi RÖNK Napokat is. A Kecskemét és Vidéke Általános Ipartestület elnökségi tagja (1985-); a Vállalkozók Pártja (1990-2000) kecskeméti szervezetének alapító tagja, elnöke és országos alelnöke; a FIDESZ tagja (2000-); a Magyar Innovatív Építőipari Nyílt Klaszter (MIÉNK) alapító tagja (2010-). Szakmai munkájáért számos elismeréssel jutalmazták: Oklevél az Ipartestületért (1999), Aranykoszorús Mester (2000), BKMKIK Elnöki Dicsérő Oklevél (2008), IPOSZ-díj (2010).
(Forrás:  *Ki Kicsoda Kecskeméten)

április 28.

200 éve, 1815. április 28-án hunyt el Széky János Károly gimnáziumi tanár, katonai törzsorvos. 1783. szeptember 21-én született az Ugocsa megyei Nagyszőlősön. Szüleit korán elvesztette, és sok nélkülözés árán, szűkös rokoni támogatással végezte el – mindvégig jeles eredménnyel – iskoláit Máramarosszigeten és Nagykárolyban. A gimnáziumi tanulmányok befejeztével bölcsészetet hallgatott az egri püspöki líceumban, majd belépett a piarista rendbe. 1800–1801-ben Kecskeméten novícius és a III. grammatikai osztály tanára volt. 1802-től 1804-ig a szegedi, majd ezt követően a temesvári piarista gimnáziumban oktatta az ifjúságot. Közben a pesti egyetemen bölcsészdoktori diplomát szerzett. 1806-ban, arra hivatkozva, hogy „mejje meggyengült”, valójában azonban végleges életpályáját előkészítve, kilépett a piarista rend kötelékéből és Bécsbe költözött, ahol beiratkozott az egyetem orvoskarára. Doktori diplomáját 1813 januárjában vette át. 1813 végén orosz szolgálatba lépett, és mint katonaorvos 2000 rubel évi fizetéssel 1814. március 26-én Bécsből Párizsba utazott. Még ugyanennek az évnek végén I. Ferenc hozzájárulásával évi 2000 rubel fizetéssel belépett az orosz hadseregbe mint törzsorvos. 1814-ben hagyta el az ország területét és Svájcon keresztül Párizsba sietett, amelyet ekkor, Napóleon bukása után, a szövetséges haderők tartottak megszállás alatt. Széky az orosz seregek hazavonulása után is Párizsban maradt, hogy irányítsa az ottani katonakórházban ápolt francia, orosz és más nemzetiségű katonabetegek gyógykezelését. Ebben a minőségben oly sikeresen működött, hogy a francia becsületrenddel tüntették ki és a francia orvostudományi társaság tagjává választotta. Szeptember 24-én mondott végleg búcsút a francia fővárosnak és Pétervárra utazott, hogy elfoglalja fontos beosztását az orosz hadiegészségügy szervezetében. Itt azonban súlyos betegség támadta meg; mint a korabeli újságcikk írta: „a’ rugó inaknak forró nyavalájába esett. Kigyógyult ő ugyan ebből annyira, mennyire, míg végtére az ő egyéb nyavalái – májban a’ Szorultság (Obstructiók) és tüdőben a’ Kelevények (Tuberculae) – hasznos életének örökre véget vetettek.” Alig 32 éves korában, 1815. április 28-án halt meg Szentpétervárott.
(Források:  *Schultheisz Emil: Széky János Károly és a késői vitalizmus  *Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái)

Kecskemét szerepe a magyar hadtörténelemben mindig kiemelten fontos volt. Repülőterét 1937-ben adták át, de 1944-ben lerombolták a nyári angolszász légitámadások során. A bázis újjáépítése 1948-ig tartott, majd a következő évtizedeket folyamatos átalakítások jellemezték. 1990-ben a honvédelmi miniszter parancsára a hadsereg ezredei történelmi hagyományokból eredő nevet vettek fel. Kecskeméten is az állománygyűlésre bízták a névválasztást. Hivatalos javaslatként több név is elhangzott. Szentgyörgyi Dezső repülőzászlós nevét Szabó Árpád hadnagy ajánlotta. Az ötletet a többség támogatta, az illetékesek is jónak találták. A nagynevű pilóta több egykori harcostársa és családja is jelen volt, amikor 25 éve, 1990. április 28-án az osztály felvette a Szentgyörgyi Dezső nevet. Egy évvel később az alakulatot ezreddé minősítették, a neve Magyar Honvédség 59. Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülőezred lett. Az 1. repülőszázad felvette a háborús hagyományokkal rendelkező „Puma” nevet, a 2. század pedig szintén történelmi nevet, a „Dongó” elnevezést választotta.

A bázis jelvénye: a turul madár alatt a város címere látható

Vitéz Szentgyörgyi Dezső zászlós, a Magyar Királyi Honvédség legeredményesebb vadászpilótája 1915. január 6-án született. Alig volt 18 éves, amikor önként jelentkezett a Magyar Királyi Honvédségbe, és ezt követően kitűnő eredménnyel végezte el Székesfehérváron a kétéves repülőgép-vezetői iskolát. Első műszaki beosztásában parancsnokai hamar felfigyeltek rá, és intelligenciája, rátermettsége, valamint szilárd jelleme miatt alkalmasnak találták arra, hogy vadászrepülőgép-vezetőnek képezzék ki. Ezt az iskolát 1938-ban fejezte be kiváló minősítéssel.

A II. világháborúban kiképzett harci pilótaként vett részt a kárpátaljai hadműveletekben. Ekkor még az 1/2-es vadász században teljesített szolgálatot. 1942 májusában már a legendás szolnoki 1/1-es „Darázs" század tagjaként került a keleti frontra. „Héja" és „Messerschmitt-109"-es gépeken repült. Közel 18 hónapot töltött a hadműveleti területen, ahol a legeredményesebb vadászrepülővé nőtte ki magát, ugyanis 141 bevetésben vett részt, és 7 légi győzelmet aratott. 1944. május 1-én alakult meg a Magyar Királyi Honvéd Légierő 101 „PUMA” Vadászrepülő Osztálya, melyet a haza légterének védelmére szerveztek. Pályája a legendás „PUMÁK" között is sikeresen folytatódott, a 101/2. Retek században. Mire véget ért a háború, addigra Szentgyörgyi Dezső több mint 300 bevetéssel és 29 igazolt légi győzelemmel büszkélkedhetett.

Egy évvel később a MASZOVLET-nél alkalmazták utasszállító gépek pilótájaként. Itt 1950-ig repült Li-2-es típusú gépen. Az ötvenes évek politikai viharai őt sem kímélték. Hűtlenség vádjával letartóztatták, börtönbe zárták. 1956 augusztusában szabadult. Lelkierejének, szorgalmának és kitartásának köszönhetően került vissza a MALÉV-hez. Az IL-14-es ésIL-18-as típusok repülőkapitányaként a legjobb pilóták közé tartozott. 1971. augusztus 28-án a koppenhágai Kastrup repülőtere előtt, leszállási manőver végrehajtása közben gépe a tengerbe csapódott, az akkor még ismeretlen meteorológiai jelenség, a „microburst”-nek köszönhetően. A legendás pilótának három hete lett volna a nyugdíjig.
(Források:  *airshowinfo.hu  *honvedelem.hu  *MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis)

április 30.

100 éve, 1915. április 30-án született Vorák József múzeumigazgató, helytörténész, néprajzkutató. Gyermekkorát Budapesten töltötte. 1936-ban szerzett tanítói oklevelet. 1941 és 1950 között tanító volt Mélykúton, a Gróf-majorban. 1947-től Szegeden, a Pedagógiai Főiskolán tanult. 1951-ben általános iskolai szaktanári, 1952-ben kiváló tanári oklevelet szerzett. 1950-től 1952-ig mint iskolaigazgató Rémen, 1952-től 1955-ig mint járási tanfelügyelő Kiskunhalason és Kecskeméten, 1957-től 1960-ig Halason tanított. 1960 januárjától a Thorma János Múzeum munkatársa lett. 1968-tól 1979-ig, nyugdíjazásáig az intézmény igazgatója volt. A néprajz, helytörténet, irodalom, képzőművészet és műemlékvédelem kérdéseivel is foglalkozott. Halasi csipkéket is tervezett. 1984 márciusában hunyt el.
(Források:  *Cumania, 1986  *Katona József Könyvtár  *Kiskunhalas almanach)

 Vorák József íróasztalánál, 1970 körül
(Fotó: Straszer András)