NAPRÓL NAPRA2015. július 1-31.

július 2.

75 éve, 1940. július 2-án született Tóth Imre római katolikus plébános. Gimnáziumi tanulmányait 1954 és 1958 között Kecskeméten, a piaristáknál, a teológiát 1960 és 1964 között Szegeden végezte. 1964. december 27-én Kalocsán szentelték pappá. Rövid ideig Kalocsán, Csengődön, Kecelen, Császártöltésen és Mélykúton volt káplán, majd 1972-től Kisszállás-Négyestelepen szolgált előbb ideiglenes lelkészként, 1974-től helyettes plébánosként, 1975-től helyettes esperesként. 1976-ban, Ijjas József kalocsai érsek - a hajósi Szent Imre templom fő ékessége, a feltehetően Michael Erhart ulmi mester műhelyéből származó késő gótikus Szűz Mária kegyszobor megérkezésének 250. évfordulója alkalmából - őt nevezte ki plébánosnak azzal a nem titkolt szándékkal, hogy Hajós időközben súlyosan megrongálódott templomát renoválja, és tegyen lépéseket a kegyhely felvirágoztatására. Ottani szolgálata ideje alatt valósult meg a templom külső-belső felújítása, és elindult az országos hírnévnek örvendő Ifjúsági Búcsú. A magyarországi kommunizmus utolsó évtizedében az 1984-ben érseki tanácsosi címet is kapó plébános komoly zaklatásokat szenvedett el. Tóth Imre atya 1988-tól Mélykúton, 1994-től Kelebián volt plébános. 1995. november 11-én, életének 56., papságának 31. évében kelebiai plébániáján váratlanul elhunyt. A család temetkezési helyén, Szegeden, a Dugonics-temetőben került végső nyugvóhelyére.

(Források:  *Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár)  

július 6.

100 éve, 1915. július 6-án Budapesten született Nagy Béla színész. Az Országos Színészegyesület színiiskolájának elvégzése után, 1941-ben Miskolcra szerződött. Később játszott Szentesen, Kecskeméten, Pécsett, Nagykanizsán, Marosvásárhelyen, Szabadkán, a Szegedi Nemzeti Színházban és a debreceni Csokonai Színházban. 1964-től 1983-ig, nyugdíjba vonulásáig a Madách Színház tagja volt. Legnagyobb sikereit bonviván szerepekben aratta. Főbb szerepei: Óbester (Brecht–Dessau: Kurázsi mama); Valentin (Gounod: Faust).

Simor Erzsi és férje, Nagy Béla színművész sírja Budapesten
(Farkasréti temető - Kallós M. Elek alkotása)

(Forrás:  *Magyar Színházművészeti Lexikon)

július 7.

1840. július 7-én a Tolna vármegyei Tengődön született Bocsor Lajos pedagógus, tankönyvíró, református esperes. Tanulmányait szülőhelyén kezdte meg. 1850-ben a pápai főiskolába ment, ahol hét évig tanult. A nyolcadik osztályt már Kecskeméten végezte, majd a hírös városban papnövendéknek is beiratkozott. A református teológiai akadémia azonban néhány év múlva megszűnt, ezért pályája folytatására 1860 februárjában visszament Pápára. Még ugyanez év őszén akadémiai rektor lett Pátkán. Egy évvel később, 1863-ban Gyönkre hívták meg tanárnak. Az ottani gimnáziumban 16 évig tanított, közben 1870-ben a helybeli református gyülekezet lelkészévé, 1978-ban az iskola igazgatójává választották. Hivatali munkáin túl gondolatait, elképzeléseit le is jegyezte. Nyolc könyve jelent meg, melyek a hitélettel és egyháztörténettel foglalkoznak. Egyháztörténelem a népiskola 6-ik osztálya számára című pályanyertes művét Kecskeméten nyomtatták. A dunamelléki egyházkerület több kötetét tankönyvként használta.

Férjével és fiaival

(Forrás:  *Magyar Asztalitenisz Szövetség)

50 éve, 1965. július 19-én hunyt el Safrankó Emánuel politikus, tanár. 1890. június 5-én született. Hat osztályt végzett, majd kitanulta a molnármesterséget, és segédként dolgozott Bereg vármegyei falvak kisebb malmaiban, illetve Kecskeméten. Az első világháború előtt Budapesten, a Gizella malomban kapott munkát. 1908-ban ott lépett be a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba és a szakszervezetbe. Az első világháborúban a fronton harcolt. 1919-ben csatlakozott a Kommunisták Magyarországi Pártjához.

A Tanácsköztársaság idején, Kecskeméten a direktórium vezetője és a helyi népgazdasági tanács elnöke volt, másodmagával irányította a várost. A kommün bukása után a megtorlás elől Csehszlovákiába emigrált. A csehszlovák párt alapító tagjai közé tartozott, később mint a legális kommunista párt közép-szlovákiai titkára dolgozott. 1924-től 1929-ig a központi bizottság tagja volt, és bekerült a törvényhozásba is. Kommunista tevékenységért többször letartóztatták, egy 1929. évi háborúellenes tüntetés miatt több hónapos börtönbüntetésre ítélték. Betegen szabadult.

Mao Ce-tung kínai elnök és Safrankó Emánuel magyar nagykövet
(1950, Budapest)

1930-ban a Szovjetunióba távozott, ahol hamarosan helyreállt az egészsége. 1932-től Harkovban káderképző iskolát végzett. 1934-től 1938-ig Moszkvában a Vörös Akadémia hallgatója volt, a világgazdasági és világpolitikai karon szerzett diplomát. Ezt követően tanárként dolgozott. A második világháború kitörése után az Urálban alakult önálló csehszlovák zászlóalj tisztje lett. A dandárrá, majd hadtestté fejlődött katonai egység részt vett Szlovákia, valamint Cseh- és Morvaország felszabadításában.

1945-től többekkel együtt Magyarországon folytatta politikai pályáját. 1945 tavaszán kinevezték az MKP kecskeméti területi bizottsága titkárává. 1945. június 24-én Kecskemét küldötteként beválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. Az MKP májusi konferenciáján, május 21-én póttagként került be a központi vezetőségbe. Az 1945. novemberi választások után a kommunista kézben lévő belügyi kormányzat kinevezte az erősen kisgazda érzelmű Vas vármegye főispánjává. 1946. január 19-i főispáni beiktatásán, mint közellátási kormánybiztos, harcot hirdetett az árdrágítók és feketézők ellen. Az 1947 júliusában megalakult városi és megyei tervbizottság elnöke lett, a törvényhatósági jogot kapott Szombathely főispánjává is megválasztották, és kinevezték az augusztus végi parlamenti választások biztosává. 1947 novemberében rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri rangban külügyi szolgálatra rendelték. 1947 decemberétől 1949 decemberéig a szófiai külképviseletet vezette, majd a nem sokkal korábban kikiáltott Kínai Népköztársaságba küldték. 1953 decemberéig állt a pekingi követség élén. Diplomáciai pályájának utolsó állomáshelye Berlin volt, 1957. január 16-án távozott posztjáról. 1956. december 31-ével nyugállományba helyezték.

(Források:  * Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány adatbázisa  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Magyar Életrajzi Lexikon  *Történelmi Tár)