|
|
NAPRÓL NAPRA2015. november 1-30.november 2. ![]()
(Források: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái)
![]()
Asztalos Aladár emlékiratait
az Anno Kiadó jelentette meg Asztalos Aladár hét nyelven beszélt, tucatnyi érdemrenddel tüntették ki. Egyaránt művelte a katonai és a szépirodalmat, és több színdarabot is írt. Emlékirataiból, amelyeket még életében egy vidéki lapban közölt, Kémek az első világháborúban címmel 2000-ben könyvet jelentetett meg az Anno Kiadó. A konspiráció szabályait szigorúan betartó írásokról Asztalos Aladár így vallott: "Az esküjökhöz hűséges hírszerzők nem fecsegnek - ha viszont mégis megszólalnak, azt hazájuk érdekében teszik." (Források: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Anno Kiadó)
225 éve, 1790. november 4-én Vajtán született Árvay Gergely premontrei szerzetes, kanonok, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Középiskolai tanulmányait elvégezve, a piarista rendbe lépett 1806.
szeptember 26-án Kecskeméten. Az előkészítő év után Kőszegre küldték
tanárnak, ahol az 1807–1808-as tanévtől kezdve három éven át működött.
1810-ben Sátoraljaújhelyen tanárkodott. Ekkor a tanév végeztével Csornán
átlépett a premontrei rendbe; itt újra egy előkészítő évet töltött el, s
azután a bölcseleti osztályokat Szombathelyen, a hittudományiakat pedig
a központi papnevelő intézetben Pesten végezte. 1816-tól, miután áldozó
pappá avatták, előbb mint türjei lelkész, majd pedig Csornán mint
prépostsági titkár kapott alkalmazást. Utóbb 1823-tól tíz éven át
részint Keszthelyen, részint Szombathelyen mint költészettanár, majd
újabb tíz éven át mint a szombathelyi gimnázium igazgatója szolgált.
1843-ban a prépostság jánoshidai, később csornai birtokainak
kormányzására rendelték, ezáltal 13 évet töltött a mezőgazdaság terén
is. Ezután nyugalomba vonult Csornára, ahol még ellátta a könyvtárosi
feladatokat. 1834-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, de
1841 után a szervezet munkájában nem vett részt. 1871. július 7-én Budán
hunyt el. Szvorényi József tartott felette emlékbeszédet a Magyar
Tudományos Akadémia 1872. március 26-ai ülésén.
(Forrás: *Szinnyei: Magyar írók élete és munkái)
75 éve, 1940. november 4-én Kecskeméten született dr. Boskó József házi gyermekorvos.
1967-ben végzett az Orvostudományi Egyetemen, majd szülővárosa
kórházában kezdte meg gyógyító munkáját. 1971-ben szerezte meg csecsemő-
és gyermekgyógyász szakvizsgáját. 25 év áldozatos és kimagasló kórházi
munka után 1992 áprilisától mint házi gyermekorvos tevékenykedett a
Nyíri úton, egészen 2007 júniusáig, nyugdíjba vonulásáig. Kiemelkedő
szakmai felkészültsége, a betegek iránti együttérzése, empátiája, a
gyógyítás érdekében végzett odaadó munkája bizalmat, elismerést,
tiszteletet váltott ki betegei, illetve munkatársai és kollégái körében
is. Nem csak az ellátandó körzetéből, de a város egész területéről sokan
választották házi gyermekorvosukként, mely a szakmai tudásának,
alaposságának lelkiismeretes hozzáállásának volt köszönhető. Kiemelkedő
színvonalú munkájának elismeréseként Kecskemét Megyei Jogú Város
Közgyűlése a "Kecskemét Városért Egészségügyi Díj"-ban részesítette 1995-ben. Dr. Boskó József 2007. december 23-án hunyt el.
![]()
Gál Gyula Kaunitz kancellár szerepében
(Szomory Dezső: A nagyasszony - Nemzeti Színház, 1910)
1901-ben, kecskeméti vendégszereplése alkalmával azt javasolta a Katona József Körben, hogy évenként ünnepi Bánk bán előadásokat rendezzenek a hírös városban, a legkiválóbb színészek felléptével. (Források: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Magyar Színházművészeti Lexikon)
november 11. ![]() 1906-ban született Odvason, Arad vármegyében. Középiskolai tanulmányait az aradi katolikus líceumban kezdte meg és a nagyváradi jászó-premontrei gimnáziumban folytatta, majd a piaristák kecskeméti gimnáziumában fejezte be, mivel édesapjának, aki tanító volt, Erdélyből menekülnie kellett. Az érettségi vizsga után belépett a premontrei kanonokrendbe és újoncévét Jászon töltötte. A rend Rómába küldötte, ahol a Szent Gergely pápai egyetemen folytatta főiskolai tanulmányait, s itt szerezte meg a filozófiai, a hittudományi és a kánonjogi doktori oklevelet. 1932-ben tért vissza Budapestre és ebben az esztendőben szentelte pappá Sincero Alajos bíboros, aki mint pápai legátus a Szent Imre év alkalmából tartózkodott Budapesten. Pappá szentelése után egy ideig a rend gödöllői papnevelő intézetben volt teológiai tanár, majd a rend budapesti Norbetinum intézetének lett prefektusa. 1937-ben mint kormányzó perjel Gödöllőre került, 1938-ban a jászóvári prépostprelátus távozása után pedig kinevezték apostoli adminisztrátorrá, majd 1939-ben, Takács Menyhért halála után vele töltötték be a jászóvári prépostprelátus székét. Nevéhez fűződik a rend budafoki gimnáziumának alapítása és a gödöllői premontrei francia tanítású gimnázium alapítása is. 1937 és 1945 között mint gödöllői kormányzó perjel a felsőház tagja volt. Amikor a felvidéki területek visszacsatolása után a Kormányzó feleségével körutat tett a visszatért területeken, ő fogadta az államfői párt a rend ősi jászói rendházában. 1944-45-ben több francia menekültnek, köztük a budapesti francia követség kultúrattaséjának és családtagjainak adott menedéket a premontrei rendházakban. 1946-ban lemondott a jászóvári és leleszi prépost címekről, visszatért szülőföldjére, ahol mint váradhegyfoki prépost élt haláláig. (Források: *Magyar Katolikus Lexikon *Országgyűlési Almanach, 1940)
![]() Az Alföld gazdasági és társadalmi problémái, a szakoktatás, a homoki szőlőtermesztés és a külföldi agrárkapcsolatok fejlesztése foglalkoztatta leginkább. Népfőiskolát és mintagyümölcsöst, 1929-ben kertmunkásképző iskolát létesített Kecskeméten. 1939-ben a Magyar Élet Pártjának programjával a kiskőrösi választókerület parlamenti képviselője lett. A Mezőgazdasági Kamara jogutódjának éléről 1946-ban leváltották. A kecskeméti népbíróság „népellenes bűne" miatt másfél évi börtönre ítélte. 1947-ben szabadult. Nehéz anyagi körülmények között, betegen élte le hátralevő éveit. 46 önálló kötete és 200 tanulmánya mellett több mint 3000 kisebb cikket írt és számos előadást tartott.
(Forrás: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon)
200 éve, 1815. november 20-án született Kiss Áron református püspök, egyházi író.
1892-től a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke volt. 1875-ben
Kecskeméten jelent meg munkája: Geleji Katona István egyházi kánonai s a
szatmárnémeti nemzeti zsinat végzései címmel.
150 éve, 1865. november 30-án Szekszárdon született Zsigmond János művelődéstörténész, útirajzíró, szerzetes tanár.
Előbb Baján, majd Kecskeméten tanult, ahol 1882-ben belépett a piarista
rendbe. Történelem és latin szakos tanári diplomáját 1889-ben
Kolozsvárott szerezte. Ezt követően a piaristák vidéki gimnáziumaiban
tanított. Leghosszabb ideig - 29 évig - Veszprémben volt tanár, ahol a
Veszprém Vármegyei Közművelődési Egyesület elnöki feladatait is ellátta
és szerkesztette ennek naptárát is. Sokat foglalkozott a nemzetiségi
kérdéssel, amelyről önálló műve is megjelent. Beutazta Európa csaknem
minden országát és Észak-Afrikát. Utazásai során szerzett
tapasztalatairól és élményeiről cikkeket (Az orosz egyház a nemzeti
kultúra szolgálatában; Képek egy kis kultúrnép, a hollandok életéből; A
nemzetiségi kérdés Belgiumban) írt. Földrajzi, néprajzi és társadalmi
vonatkozásokban értékes útleírásainak jelentős része elsőként a
Veszprémi Hírlapban látott napvilágot. Zsigmond János Veszprémben hunyt
el 1936-ban.
100 éve,
1915. november 30-án Kecskeméten hunyt el id. Kecskeméti Lajos orvos. Kecskeméten született
1830. április 20-án. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában, a református kollégiumban
végezte. A szabadságharc kitörésekor gerillacsapatba állt, később honvéd
lett. Részt vett a temesvári és a lugosi ütközetben. Borosjenőnél
fogságba esett, de egy aradi vendéglő udvarából megszökött. A
gimnáziumot befejezve Pesten, majd Bécsben folytatta orvosi
tanulmányait. Diplomáját 1856-ban szerezte. Egy ideig bécsi kórházakban
dolgozott. 1857-ben hazajött, és orvosi gyakorlatot folytatott. 1867-ben
városi halottkémnek választották. 1878-ban a város tisztiorvosa lett.
Javaslatára Kecskemét elsőként szervezte meg az országban a
„szegénybetegek” kötelező ingyenes gyógykezelését, az állandó,
éjjeli-nappali orvosi szolgálatot, a „törvénytelen gyermekek" rendszeres
segélyezését. 1908 márciusában ment nyugdíjba. A jogakadémián is
tanított 1875-től 1910-ig a törvényszéki orvostan magántanáraként.
1876-ban az izraelita hitközség elnökévé választotta. Cikkei a
Jogtudományi Közlönyben jelentek meg.
(Források: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Kecskeméti Lapok,
1915 *Kecskeméti Nagy Képes Naptár, 1916 *Szinnyei: Magyar írók élete
és munkái)
|
Aktuális lapszámunk tartalma:A Szentföld első magyar nyelvű leírója Az erdélyi magyar művelődési élet nagy egyénisége Kodály önvallomása: a Magyar Zsoltár Szakmája egyik legjobb művelője volt Aktuális számunkArchívum
2007. december
2008. január 2008. február 2008. március 2008. április 2008. május 2008. június-augusztus 2008. szeptember 2008. október 2008. november-december 2009. január 2009. február 2009. március 2009. április 2009. május 2009. június-augusztus 2009. szeptember-október 2009. november-december 2010. január-február 2010. március-április 2010. május-június 2010. július-augusztus 2010. szeptember-december 2011. december 2012. június 2012. július-augusztus 2012. szeptember-október 2012. november-december 2014. január 9. 2014. január 16. 2014. január 23. 2014. január 31. 2014. február 14. 2014. február 28. 2014. március 15. 2014. március 31. 2014. április 15. 2014. április 30. 2014. május 15. 2014. május 31. 2014. június 15. 2014. június 30. 2014. július 31. 2014. augusztus 15. 2014. augusztus 31. 2014. szeptember 15. 2014. szeptember 30. 2014. október 15. 2014. október 31. 2014. november 30. 2014. december 15. 2014. december 31. 2015. január 15. 2015. január 31. 2015. február 14. 2015. február 28. 2015. március 15. 2015. március 31. 2015. április 15. 2015. április 30. 2015. május 15. 2015. május 31. 2015. június 15. 2015. június 30. 2015. július 31. 2015. augusztus 31. 2015. szeptember 15. 2015. szeptember 30. 2015. október 15. 2015. október 31. 2015. november 30. 2015. december 31. 2016. január 15. 2016. január 31. 2016. február 29. 2016. március 31. 2016. április 30. 2016. május 31. 2016. június 30. 2016. július 31. 2016. augusztus 31. 2016. szeptember 30. 2016. október 31. 2016. november 15. 2016. november 30. 2016. december 31. 2017. január 15. 2017. január 31. 2017. február 28. 2017. március 31. 2017. április 30. 2017. május 31. 2017. június 30. 2017. július 31. 2017. augusztus 31. 2017. szeptember 30. 2017. október 31. 2017. november 30. 2017. december 31. 2018. január 31. 2018. február 28. 2018. március 31. 2018. április 30. 2023. január 31. 2023. február 28. 2023. március 31. 2023. április 30. 2023. május 31. 2023. június 30. 2023. július-augusztus 2023. szeptember 2023. október 2023. november 2023. december |
HN Szerkesztősége: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c. • Tel.: 20/886-1979 • E-mail: info@hirosnaptar.hu | ||||