NAPRÓL NAPRA2016. augusztus 1-31.

augusztus 1.

25 éve, 1991. augusztus 1-jén nagyszerű kecskeméti sportsikerről számolt be a Petőfi Népe. A Rómában rendezett karate shitoryu világbajnokságon a Védelem Kft. három karatézója is részt vett. Közülük Szegezdi Attila aranyérmet, Tóth Zita pedig egy ezüst- és egy bronzérmet nyert. Az aranyérmes Szegezdi Attila így emlékezett vissza a küzdelemre: "A világbajnokságot eredetileg a shitoryu szabályai szerint hirdették meg, ám a helyszínen kiderült, hogy a szervezők változtattak és a küzdelem végül wuko szabályok szerint folyt, ami valójában az összes szakágat magában foglalja, de a sithoryuhoz áll a legközelebb. A 80 kg-os kategóriában indultam 38 résztvevő között. A döntőig öt mérkőzést nyertem, ami nagyon komoly igénybevételt jelentett. Különösen a döntőbe jutásért egy olasz fiú elleni mérkőzésem volt nehéz, mert megsérült a jobb vállam. A befejezés előtt fél perccel 2 ponttal vezettem, de éreztem, hogy a jobb kezem szinte teljesen begörcsölt. Ha az ellenfelem támad, aligha tudtam volna védeni. Szerencsére ő is elkészült az erejével és így győztem, de a kézfogáskor a bal kezemet nyújtottam, mert a másikat fel sem tudtam emelni. A döntőben ismét olasz ellenféllel vívtam a hatodik mérkőzést. Nagyon kemény küzdelemben 2—2-re álltunk, amikor az olaszt leléptették, így 4 2-re nyertem."
(Forrás:  *Petőfi Népe)

augusztus 12. 

75 éves dr. Mader Béla könyvtáros, a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának nyugalmazott főigazgatója.

Szegeden született, 1941. augusztus 12-én. Gimnáziumi tanulmányait Kecskeméten végezte, 1959-ben, a Piarista Gimnáziumban érettségizett. Ezt követően az ELTE könyvtár-magyar szakán diplomázott. Rövid ideig segédmunkásként dolgozott. 1962-től a szegedi Egyetemi Könyvtár dolgozója, 1990 és 2013 között, nyugdíjba vonulásáig az intézmény főigazgatója volt. 2001 óta a Bursa Hungarica Közalapítvány kuratóriumának elnöke, 2002-től az EISZ Bizottság tagja, 2003-tól a Magyar Könyvtárosok Egyesületének alelnöke. Kutatási területe igen szerteágazó: könyvtártörténet, könyvtári tájékoztató munka, könyvtárszervezés és menedzsment, könyvtári struktúrák, könyvtári informatika, könyvtárépítés. Emellett egyetemi szemináriumokat vezet a felvilágosodás és a magyar reformkor irodalmából, valamint előadásokat tart a könyvtártörténet, sajtótörténet és a könyvtári menedzsment tárgyköreiből. Több mint száz magyar és angol nyelvű publikáció, könyv és könyvfejezet szerzője. Kitüntetései: Szabó Ervin Emlékérem (1989), Széchenyi Ferenc-díj (2002), Pro Universitate Emlékérem (2004), Pro Urbe (2005).

Dr. Mader Béla
(Fotó: Segesvári Csaba)

Munkájáról, a könyvtár napjainkban betöltött fontos szerepéről néhány éve így nyilatkozott: "Az ember önmagától nagyon keveset tud. Rengeteget lehet tanulni abból, ha nálunk bölcsebbekkel beszélgetünk. De az is kevés. Akármilyen korban élünk, és akármilyen hordozón tároljuk az információkat, a tudásra szükség van. A babilóniai könyvtárban sem könyvek voltak, hanem cseréptáblácskák, Egyiptomban pedig papiruszok, de lényegében mindegyiket könyvtárnak hívjuk."
(Források:  *Csécsi László: Nem vagyunk hiába  *Szegedi Egyetem, 2006  *Who is who Magyarországon)

25 éve, 1991. augusztus 12-én „Amikor a nő a sarkára áll, fizet!” címmel a még 82 évesen is aktív Horváth Sándor kecskeméti cipészmesterről írt a Petőfi Népe. Az Izsáki úti 27. szám alatt, korára való tekintettel, adómentesen dolgozó kisiparos ma is figyelemre méltó gondolatait Kohl Antal jegyezte le.

Horváth úr műhelyében (Fotó: Straszer András)

augusztus 13.

70 éves Hunyadkürti István Jászai Mari-díjas színész. Csorváson született 1946. augusztus 13-án. Gyermekkorát szülőhelyén töltötte. Középfokú tanulmányait Makón, a József Attila Gimnáziumban végezte, az intézmény irodalmi színpadán kezdett el foglalkozni a színjátszással. Többször felvételizett a Színművészeti Főiskolára, ám nem járt sikerrel. A színészet mellett sporttal is foglalkozott: Szegeden az Előre NB I-es csapatában kézilabdázott. 1968-ban a békéscsabai Jókai Színházhoz szerződött, segédszínészként 900 forintot kapott (sportállásában 3200 forintot keresett). 1970-ben a debreceni Csokonai Színház, majd 1973-ban a kaposvári Csiky Gergely Színház művésze lett. 1976-tól egy-egy esztendeig szerepelt Miskolcon, Kaposvárott, illetve Kecskeméten, majd 1979-től a Mafilmnél dolgozott. 1986-ban a szolnoki Szigligeti Színház társulatának lett a tagja, 1988-ban a Vígszínházhoz szerződött. 1988-tól a Nemzeti Színházban, 2003-tól a Miskolci Nemzeti Színházban játszott. 2012 óta a Thália Színház tagja. Pályafutása során mintegy 70 filmben és 50 tévéfilmben is játszott. Főszerepekben és epizódszerepekben egyaránt láthatta a közönség. Arckaraktere miatt sokszor szélsőséges figurákat alakított. Négy évtizedes színészi teljesítményéért 2007. március 15-én Jászai Mari-díjjal tüntették ki.
(Források:  *csorvastortenete.gportal.hu  *Thália Színház)

50 éve, 1966. augusztus 13-án a kecskeméti barackpálinka hányattatott sorsáról jelent meg cikk a Petőfi Népében. Heltai Nándor írásából többek között kiderült, hogy a két világháború között 300 ezer barackfával büszkélkedő hírös város vezetői jogtalan márkahasználat miatt pert indítottak a már akkor is híres unikumos gyár ellen. A fővárosban nyilvános zsűrizésen az 50 tagú bíráló bizottság a kecskemétieknek adott igazat, ezek után „nem volt kétséges a bíróság döntése.” (tovább olvasom: »»)

30 éves Trokán Nóra színművész, a kecskeméti Katona József Színház tagja. Budapesten született 1986. augusztus 13-án. Gyermekkorában állatorvosnak készült. Egyszer elkísérte nővérét, Annát  Földessy Margit Drámastúdiójába. Az ott tapasztalt dolgok hatására úgy döntött, hogy ő is színésznő lesz. 2005-ben elsőre felvették a Színművészeti Egyetem prózai szakára. Az egyetem elvégzése után a kecskeméti Katona József Színház tagja lett, jelenleg is a hírös város társulatában játszik. 2012-ben Domján Edit-díjat kapott, míg 2014-ben a Vidéki Színházak Fesztiválján a Legjobb női alakítás díját nyerte el. 2015-ben Junior Prima díjjal jutalmazták kiemelkedő művészi teljesítményét.
(Források:  *kecskemetikatona.hu  *starity.hu)

augusztus 15.

125 éve, 1891. augusztus 15-én Kecskeméten hunyt el Behr Károly kereskedő. 1830. április 7-én Pakson született. Mint szegény ifjú lépett a kereskedői pályára, és szívós munkával küzdötte fel magát az elismert kereskedők sorába. Számos intézet vezetésében vett részt Kecskeméten. A Népbanknak alapítása óta volt igazgatója, az izraelita hitközségnek majdnem két évtizeden át elöljárója, 12 éven keresztül pénztárnoka.
(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Kecskeméti Nagy Képes Naptár, 1892) 

augusztus 18.

50 éves dr. habil. Szécsi Gábor tanszékvezető egyetemi tanár, Kecskemét korábbi polgármestere. Kiskunhalason született 1966. augusztus 18-án. 1991-ben Szegeden, a JATE BTK magyar nyelv és irodalom, történelem, filozófia szakán végzett. 1991 és 1994 között az MTA ösztöndíjasa volt, aspiránsként Nyíri Kristóf akadémikus szakmai irányításával dolgozott. 1995-ben szerzett kandidátusi fokozatot. 1996-tól az MTA Filozófiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, csoportvezetője, valamint a Kecskeméti Főiskola tanára. 2007-ben habilitált a Pécsi Tudományegyetemen, 2008-tól a Pécsi Tudományegyetem egyetemi magántanára, 2009-től a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karának tanszékvezető egyetemi docense, ugyanettől az évtől a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán működő filozófiai doktori iskola törzstagja, témavezetője. Vendégkutató és –professzor volt Helsinkiben, Londonban, Heidelbergben és Szegeden. Több magyar és nemzetközi tudományos társaság tagja, elnöke, a Magyar Kommunikációtudományi Társaság alapító tagja, a Magyar Alkalmazott Filozófiai Társaság elnöke. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács kommunikációért felelős alelnöke, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács Társadalmi Kapcsolatok és Média Bizottságának tagja, a Bács-Kiskun Megyei Ismeretterjesztő Társulat elnökségi tagja, a megei szervezet média- és kommunikációtudományi szakosztályának elnöke. Számos publikációja jelent meg hazai és külföldi tudományos folyóiratokban, tanulmánykötetekben, több kommunikációelméleti szakkönyv szerzője, szerkesztője. Az 1990-es évek második felétől aktív közéleti munkát is végez. A Fidesz első polgármestere volt Kecskeméten, 1998-tól nyolc évig irányította hírös várost. Szakmai és társadalmi tevékenységéért számos elismerést kapott: Pro Scientia Aranyérem (1989), Akadémiai Ifjúsági Díj (1997), Mestertanár Aranyérem (1999), Fáy András-díj (1999), Év Embere Díj (2000-2003), Szent István Diploma (2000), Honvédelmi Minisztérium Millenniumi Emlékplakettje (2000), TIB Millenniumi Érdemrend Arany fokozata (2000), Nagy Imre-emlékplakett (2000), Honvédelmi Minisztérium Honvédelemért kitüntető cím I. fokozata (2001) , Virágember-díj (2001), Bolyai Oklevél (2002), Norvég Királyság Érdemrend parancsnoki keresztje (2003), Bács-Kiskun Megye Közszolgálatáért Díj (2005), egyetemi magántanári cím (PTE, 2008).
(Források:  *Katona József Könyvtár  *Ki Kicsoda Kecskeméten) 

augusztus 20.

25 éve, 1991. augusztus 20-án Londonban hunyt el Teleki Mihály országgyűlési képviselő. Budapesten született 1896. április 20-án. Édesapja Teleki László politikus, író volt. Az 1935-ben lezajlott országgyűlési képviselő-választáson Kiskunhalason ő került ki győztesen. 1938-ban néhány hónapig földművelésügyi államtitkár, majd 1938-tól 1940-ig földművelésügyi miniszter volt. Kecskeméten a Mezőgazdasági Kamara alelnöki feladatait is ellátta. 1939-ben Kiskunhalas városától díszpolgári címezt kapott. Még ebben az évben a Magyar Élet Pártja programjával újra képviselőnek választották Kiskunhalason. Sokat tett a város fejlődéséért. Felépült az állami borpince, a téli gazdasági iskola, öt új tanyai iskola. 1940-ben titkos tanácsosi címet kapott. 1944-ben a Szesztermelési és Értékesítési Szaktanács elnöke, a Magyar Élet Pártja elnöke és a Magyarország főszerkesztője lett. 1945-ben családjával együtt elhagyta az országot.
(Források:  *Katona József Könyvtár  *Kiskunhalas almanach, 2002)  

augusztus 21.

150 éve, 1866. augusztus 21-én született Kallivoda Andor erdőmérnök. Középiskoláit Besztercebányán végezte, erdőmérnöki oklevelet Selmecbányán szerzett. Az ország minden részében dolgozott. 1921-ben került Kecskemétre, az erdőigazgatóságot vezette 1925-ig. Meggyőződése volt, hogy a város határában, az Alföld nagy tanyavilágában életkérdés a fásítás. Ezt a gondolatot a Földművelésügyi Minisztérium erdészeti és fásítási osztályával folytatott tanácskozásai során is képviselte. Nagy része volt abban, hogy az erdészeti törvény figyelemmel volt Kecskemét érdekeire is. Tagja volt a törvényhatósági bizottságnak, elnöke a Kecskemétvidéki Mérnökegyesületnek. Számos más társadalmi, egyházi, gazdasági jellegű egyesületben is tevékenykedett.

augusztus 22.

75 éve, 1941. augusztus 22-én, Kecskeméten született Bonyhai Gábor irodalomtörténész, műfordító, az irodalomtudomány kandidátusa. Egyike volt azoknak, akik az elmúlt évszázad hatvanas-hetvenes éveiben a magyar irodalomtörténet-írást uraló pozitivista szemlélet, illetve az irodalomelméletet kisajátító lukácsi esztétika ellenében keresték a megújulás lehetõségét. Veres András, a Literatura című folyóirat felelős szerkesztője így jellemezte Bonyhait: „tulajdonképpen filozófus volt, aki történetesen az irodalmat választotta empirikus kiindulópontnak elmélkedése számára." A fiatalon, 1996. június 26-án elhunyt filozófus-irodalomtudós elsősorban mint alapvetõ irodalomelméleti munkák (Ingarden, Gadamer, Peter Szondi) fordítója ismert, holott szerzőként is jelentős. Főbb művei: Az értékek rendszere Thomas Mann A kiválasztott c. regényében; Hermeneutika és morfológia; A Szarvas-ének szerkezetelemei.
(Források:  *Balassi Kiadó Kft.  *Irodalomtörténeti Közlemények, 2003  *Jászberényi-Kamrás Orsolya: Bonyhai Gábor összegyűjtött munkái  *Kortárs Magyar Írók Lexikona)  

augusztus 25.

75 éves Medve András grafikus, festő, szobrász. 1941. augusztus 25-én, Szászrégenben született. Nagybányán nevelkedett, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult 1963 és 1968 között. Mesterei Somogyi József, Mikus Sándor és Melocco Miklós voltak. Később a Drezdai Művészeti Akadémián folytatta tanulmányait. 1971 óta Düsseldorfban él, de a Balaton-felvidéken is van műterme és a Kecskeméti Művésztelepen is számos alkalommal dolgozott.

augusztus 26.

125 éve, 1891. augusztus 26-án Kecskeméten hunyt el Gyenes Sándor kereskedő. 1821 májusában a hírös városban született. Szakmáját szülővárosában, Bódogh Sándortól tanulta, majd Pesten és Makón volt segéd. 1846-ban hazajött, vas- és fűszerkereskedést nyitott. A kecskeméti kereskedők közül ő szállította először az ország minden részébe a kész lakatos munkákat. A hírös város törvényhatósági bizottságának tagja volt. Elhunytát követően a Kecskeméti Lapok így méltatta: "Halála városunk egyik legtekintélyesebb, nagy kiterjedésű, köztiszteletben álló családot boritott mély gyászba. Az elhunyt, feddhetetlen jellemű, fáradhatatlan munkásságú polgár és leggondosabb családfő temetése f. hó 28-án ment végbe városunk közönségének rendkivüli nagy részvéte mellett."
(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Kecskeméti Lapok, 1891  *Kecskeméti Nagy Képes Naptár, 1891) 

augusztus 30.

150 éve, 1866. augusztus 30-án hunyt el Könyves Máté színész, a magyar színjátszás egyik úttörője. Bizonytalan hitelű emlékezés szerint pályáját 1796-ban Kelemen László társulatánál színészként kezdte. Joós Ferenc, Kecskemét színészetének kutatója szerint az alig tizenhat éves fiatalember akkor csatlakozott a társulathoz, amikor az pesti távozását követően, maradék tagjaival Kecskeméten próbált szerencsét. Félszázadnál tovább szolgálta a színpadi művészetet. 1821 és 1825 között Székesfehérvárott volt súgó, később különböző rangos vándortársulatokban játszott. 1833–ban a budai Várszínház ügyelője lett, míg 1854 és 1855-ben színész és színlaposztó volt a hírös városban. Sokat szerepelt a kolozsvári színházban, ott ünnepelte ötvenéves színészi jubileumát a Bánk bán címszerepében. Színdarabok fordítását, színre alkalmazását, súgókönyveket hagyott hátra. Játékszíni koszorú című műve (Pest, 1834, hasonmása: Bp., 1973) a magyar színészet első évtizedei történetének forrása.
(Források:  *Joós Ferenc: A vándorszínészettől az állami színházig  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Magyar Életrajzi Lexikon  *Magyar Színművészeti Lexikon  *Magyar Színházművészeti Lexikon)