NAPRÓL NAPRA2016. szeptember 1-30.

szeptember 1.

150 éve, 1866. szeptember 1-ji számában a Gutenberg című nyomdászati közlöny Szilády Károlyt, az első kecskeméti nyomdászt és nyomdatulajdonost méltatta. Szabó Károly így írt róla: „Nyomdáját még most is nagy renddel és pontossággal vezeti; nagy ellensége a hagymáshalnak (Zwiebelfisch) és egy kijavított, de a szedő által ismételve bennhagyott hibát – mint rendkívüli hanyagságot – hosszabb ideig nem bír feledni.” (tovább olvasom: »») 

szeptember 3.

75 éves Szabó István piarista tanár, a Szentháromság tiszteletére alapított kecskeméti rendház házfőnöke. Kecskeméten született 1941. szeptember 3-án. A II. világháború éveiben szülővárosából családjával menekülni kényszerültek. 1947-ben édesanyjával és öccsével tértek vissza Kecskemétre, édesapját a világégés során vesztette el. Elemi és középiskoláit a helyi piarista iskolában végezte, majd Pesten tanult teológiát, illetve az ELTE-n matematika-fizika-ábrázoló geometria szakos tanári diplomát szerzett. 1959-ben lépett be a piarista rendbe, 1967-ben szentelték pappá. 1969 óta a kecskeméti piarista gimnázium tanára. 1991-től az intézmény igazgatóhelyettese volt, 1999-től 2007-ig az igazgatói feladatokat is ellátta. Korábban a Piár Világ című lap felelős kiadója volt. Az iskolai cserkészcsapat parancsnokaként napjainkban is aktív. Több évtizedes elhivatott szerzetesi és tanári munkáját, példaértékű életpályáját számos elismeréssel jutalmazták: Kecskemét Városért Oktatási Díj (2003), Kunszt József-díj (2005), Kecskemét Ifjúságáért Díj (2008), Pro Honore-díj (2009), Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (polgári tagozat, 2012), Varga László-emlékérem (2014).

A 118. sz. Kalazancius Cserkészcsapat nyári táborában, 2011-ben
(Szabó atya idén augusztusban is részt vett egy „vizes” táborban, ahonnan betegen érkezett haza, jelenleg is a megyei kórházban van, felépüléséért sokan imádkoznak)

szeptember 5.

150 éve, 1856. szeptember 5-én, Kecskeméten született Loránfi Antal szobrász, rajztanár. A budapesti Mintarajziskolában, majd Bécsben tanult. Párizsi tanulmányútja után az Iparművészeti Főiskolán a kisplasztika tanára lett. 1889-től a Mintarajziskola és a Rajztanárképző Intézet tanára, 1894-től a Rajztanárvizsgáló Bizottság tagja volt. „Anekdotizáló zsánerszobrai” és portréi mellett emlékérmei, plakettjei révén szerzett hírnevet. Plaketteket készített többek között Tisza Kálmánról, Széchenyi Istvánról, Gönczy Pálról.

Elek Artúr, a Nyugat és a Művészet műkritikusa így méltatta: "Loránfi Antal az elsők elseje. Iparművész, aki a kisplasztika feladatait oldogatva jutott el egy-egy kis pihenőre a legkisebb plasztikához, az éremhez." 
(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Képzőművészet, 1927  *Művészet, 1907  *Simay Imre: Loránfy Antal, a magyar kisplasztika megteremtője)

70 éves dr. Feleky Pál nyugalmazott igazgató, építőmérnök, jogász. Nagykőrösön született 1946. szeptember 5-én. Előbb Budapesten, a Pályafenntartási és Vasútépítési Technikumban tanult, azután Baján, a BME Vízgazdálkodási Főiskolai Karán vízellátási és csatornázási üzemmérnök, építőmérnök, majd 1976-ban a Műegyetemen okleveles építőmérnök, szakmérnök  oklevelet szerzett. Később, 1986-ban a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán summa cum laude minősítéssel doktorált. 1996-ban az USA-ban, a Delaware Technical & Community College-ben a munkaerőpiaci képzéssel, illetve a munkanélküliség társadalmi problémáinak kezelésével kapcsolatban bővítette tudását.


1970-től a fővárosi Vízügyi Építő Vállalat művezetője, 1973-tól 8 éven át Kecskeméten, az Észak Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat építési- és beruházási osztályvezető-helyettese, majd vállalkozási osztályvezetője, 1981-től szintén a hírös városban a Kommunális Szolgáltató Vállalat üzemvezetője volt. Több jelentős beruházás megvalósításában vállalt aktív szerepet: a dunaújvárosi és a karcagi víztorony kivitelezése; a Kecskeméti Szennyvíztelep, illetve a II. és III. vízműtelep építése; a Kéttemplomköz kialakítása; a Kodály Intézet, a Nemzetközi Kerámiastúdió, a Szauna Hotel és a Szabadidőközpont kivitelezése; veszélyes hulladékok ártalmatlanítása.

Dr. Feleky Pál igazgató dán munkaügyi szakembereknek tart előadást
(Petőfi Népe, 1993 - Fotó: Gaál Béla)

szeptember 7.

75 éves Brenyó Mihályné Kemény Anna nyugdíjas tanár. Budapesten született 1941. szeptember 7-én. Diplomáit 1963-ban a Szegedi Tanárképző Főiskola matematika-kémia-testnevelés szakán, 1976-ban ugyanott pedagógia szakon szerezte. Pályáját 1963-ban a kecskeméti Pedagógiai Gyermekotthonban kezdte. 1970-től 1987-ig a Kodály Iskola tanára - 1974-től az intézmény igazgatóhelyettese -, 1987-től 1994-ig a Hunyadi János Általános Iskola igazgatóhelyettese, 1994-től 2003-ig a Mátyás Király Általános Iskola tanára volt. Nyugdíjasként 2005-től 2007-ig Kunbaracson, 2007-től az Arany János Általános Iskolában, 2012-től a Zrínyi Ilona Általános Iskolában tanított. 1999-től 2002-ig matematikai és pedagógiai szakfelügyelőként is dolgozott, 2002-től 2005-ig városi matematikai szaktanácsadó volt. Egész élete során nagy figyelmet fordított a matematika játékos tanítására. Országos és megyei tehetséggondozó táborok előadója, a városi tehetséggondozó szakkör egyik csoportjának vezetője, a Zrínyi Ilona Matematikaverseny feladatsorainak egyik lektora. A Bolyai János Matematikai Társulat és a TIT tagja. Elismerései: Beke Manó-díj (1987), Ericsson-díj a mat. népszerűsítéséért (2003), Rátz Tanár Úr Életműdíj (2013).
(Forrás:  *Katona József Könyvtár  *Ki Kicsoda Kecskeméten)

70 éves dr. Szelei Béla radiológus-belgyógyász szakorvos, osztályvezető főorvos. Kecskeméten született 1946. szeptember 7-én. 1953-tól 1961-ig a Kodály Iskola ének-zene tagozatán, 1961-től 1965-ig a Katona József Gimnáziumban, 1965-től 1971-ig a SZOTE Általános Orvosi Karán tanult. 1976-ban belgyógyász, 1980-ban radiológiai szakvizsgát tett. 1971 óta a Bács-Kiskun Megyei Kórház orvosa, 1980-tól adjunktus, 1990-től másod főorvos, 1997-től a Központi Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosa. Közben 1993-tól 1997-ig a Honvéd Kórház Röntgen Osztályának főorvosa volt, 1999-től 2009-ig a Hírös-Rad. Bt.-ben magánpraxist folytatott. 1997-től Bács-Kiskun megyei szakfelügyelő főorvos. 1982 óta foglalkozik ultrahangos diagnosztikával. Az egyedülálló intervenciós beavatkozást - diagnosztikai és részben terápiás célból - Kecskeméten ő alkalmazta először. Vezetése alatt 2001-ben MRI-vel, 2006-ban PET/CT-vel bővült a radiológiai osztály. A MOK országos küldötte, a kecskeméti szervezet elnökhelyettese, a Magyar Radiológusok Társaságának, a Magyar Gasztroenterológiai Társaságnak és a Magyar Hypertonia Társaságnak a tagja. Elismerései: Miniszteri Dicséret (2007), Kecskemét Városért Egészségügyi Díj (2007), Pro Sanitate (2010), Az Év Orvosa (Bács-Kiskun Megyei Kórház, 2012), Astellas-díj - szakmai kategóriában országos harmadik helyezett (2013).
(Forrás:  Katona József Könyvtár)

50 éves dr. Nagy Zoltán okleveles közgazdász, címzetes főiskolai tanár, a Phoenix Mecano Kecskemét Kft. ügyvezető igazgatója. 1966. szeptember 7-én született. A Drezdai Műszaki Egyetemen szerzett doktori címet logisztika területen. Anyanyelve magyar, a németet és az angolt felsőfokon beszéli. 1997 óta él Kecskeméten, ekkor lett a Phoenix Mecano Kecskemét Kft. gazdasági igazgatója, majd 1998 szeptemberétől ügyvezető igazgatója. A GAMF címzetes főiskolai tanára, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Közlekedéstudományi Bizottság Logisztikai Albizottságának tagja. Megkapta a Bács-Kiskun Megyéért Díjat, a Bács-Kiskun Megye Szakképzéséért, a Bács-Kiskun Megye Gazdaságáért elismeréseket, átvehette a Genius Loci Díjat, A kecskeméti kultúra mecénása díjat, illetve A hónap beruházója címet.
(Források:  *Katona József Könyvtár  Hírös Gazdaság, 2015) 

25 éves Pusker Júlia hegedűművész. 1991. szeptember 7-én Kecskeméten született. A tehetséges, fiatal zenészlány kiváló hegedűjátékával - testvéréhez, Pusker Ágneshez hasonlóan -  már kisgyermekkorában felhívta magára a figyelmet. Szülővárosában, a Kodály Iskolában tanult, de már 13 évesen a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója lett, ahol Kertész István növendéke volt. Pályaválasztásáról egy korábbi interjúban így mesélt: "Időnk nagy részét zenész gyerekek és felnőttek között töltöttük, figyeltük őket és természetes volt, hogy szeretnénk bekapcsolódni az ő tevékenységükbe. Én például azért kezdtem el hegedülni, mert láttam a nővéremet - akire példaképként tekintek -, és szerettem volna kipróbálni azt, amit ő csinál. A zene sose volt külső kényszer, abszolút belső igény volt mindkettőnk részéről."

A Liszt Academy Network ösztöndíjasaként Pusker Júlia 2011-től a londoni Royal Academy of Music hallgatója volt. A világhírű intézmény Zathureczky Ede tanszékének professzora, Pauk György így vélekedett róla: "Régen nem hallottam ilyen tehetséget."

Fiatal kora ellenére már számos hazai és nemzetközi versenyen sikerrel szerepelt. Így például 2008-ban a Flesch Károly Hegedűverseny 3. helyezettje lett. Szólistaként több hazai zenekarral lépett fel, így a Budapesti Vonósokkal, a Liszt Ferenc Kamarazenekarral, a Weiner–Szász Kamarazenekarral, a Budapesti Fesztiválzenekarral, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarával, a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral, a Győri Filharmonikus Zenekarral, az Óbudai Danubia Zenekarral, valamint a Pannon Filharmonikusokkal. 2014-ben - édesapjával és testvérével megosztva - elnyerte Kecskemét város Kodály Zoltán-díját.

Pusker Ágnes és Júlia (Fotó: Erdélyi Gábor)

szeptember 8.

175 éve, 1841. szeptember 8-án született Miletz János tanár, történész, régész. Iskoláit Kecskeméten, Jászberényben, Egerben és Győrött végezte. 1863 őszétől a kiskunfélegyházi városi katolikus gimnáziumban tanított. 1867-ben szerezte tanári diplomáját történelemből és földrajzból. Később Versecen, Temesvárott és a fővárosban is oktatott. Számos dolgozata jelent meg szakfolyóiratokban, szerkesztette a Történelmi és Régészeti Értesítőt. Értékes pénz- és éremgyűjteményét a félegyházi Kiskun Múzeumnak adományozta. Édesanyja révén a Katona család rokona volt. Kecskeméti piarista diákként Katona József öccsénél, Katona Sándor takácsnál lakott. Később feldolgozta és kiadta a Katona-házban talált dokumentumokat, kéziratokat és a családi emlékezéseket Katona József családja, élete és ismeretlen munkái című művében.

szeptember 9.

25 éve, 1991. szeptember 9-én Kecskeméten hunyt el Lászlóvári Margit szerzetesnő. Jászfényszarun született 1920. február 2-án. 1935. október 5-én Pécelen lépett be a Jézus Szíve Népleányai Társaságba. Első esküjét 1938. június 20-án Pécelen, örök esküjét 1956. augusztus 15-én Majoson tette. A második világháború alatt mint raktáros, betegápoló és ellenőr dolgozott. A szétszóratás után Majoson elöljáró lett, családlátogatással apostolkodott.
(Forrás:  *Magyar Katolikus Lexikon)

szeptember 11.

Könyvek és kották, lemezek között egyaránt lehetett válogatni az antikváriumban
(Fotó: Petőfi Népe, 1979) 

szeptember 12.

75 éves Luktorné Holló Éva iparművész, szőnyegszövő takács, népi játékok és kismesterségek oktatója. 1941. szeptember 12-én Kecskeméten született. 1989 óta foglalkozik kézi szövéssel. Munkáit eredeti népi szövőszéken, korabeli anyagok és technológiák felhasználásával készíti. Szőttesei idehaza és külföldön egyaránt megtalálhatók. Kiállításokon és bemutatókon számos díjat kapott. Bakacsin szőtteseivel a 2000-ben megrendezett Országos Népművészeti Kiállításon a Gránátalma nívódíjat nyerte el. 1996-ban megkapta a Népi Iparművész címet. Csuhészobrászattal is foglalkozik. Veszprémben él.
(Források:  *c3.hu/~luktor  *Katona József Könyvtár  *Veszprém megyei kortárs életrajzi lexikon  *Who is who Magyarországon)    

szeptember 14.

25 éve, 1991. szeptember 14-i számában Tihanics Tibor birkózóval készített interjút közölt a Petőfi Népe. „Tihanics Tibi nevét már régóta bejegyezték városunk sporttörténeti »nagykönyvébe«. Ő az az alacsony, de köpcös mokány birkózó, aki Kecskemétet képviselte már több világversenyen, sőt, a KSC színeiben készült az olimpiára is. Bár az olimpia után eligazolt a Budapesti Vasashoz, ősztől ismét a KSC birkózócsapatát erősíti.”

szeptember 25.

75 éve, 1941. szeptember 25-én Budapesten született dr. Sztojanovits Iván közlekedésmérnök, nyug. vezérigazgató. 1960-ban Kecskeméten, a Piarista Gimnáziumban érettségizett. Mérnöki diplomáját a BME közlekedésmérnöki karán 1965-ben szerezte. Ezt követően a Teherjavító Vállalat technológusa lett, majd dolgozott az ATUKI, a Hungarocamion és a Közlekedéstudományi Intézet munkatársaként. 1993-ban a Közlekedési Minisztérium államtitkárává választották, a miniszteri kabinetiroda munkáját is vezette. 2001-től a MÁV Rt. vezérigazgatójának személyes tanácsadója, 2002-től a Közlekedéstudományi Intézet Rt. vezérigazgatója volt. Kitüntetései: A közlekedésért szakmai díj, Baross Gábor-díj, Eötvös Lóránd-díj.
(Forrás:  *Who is who Magyarországon)

szeptember 27.

125 éve, 1891. szeptember 27-én a hírös város középiskoláinak Széchenyi István születésének századik évfordulóján megtartott emlékező ünnepségéről számolt be a Kecskeméti Lapok. „Az állami főreáliskolában d. e. 9 órakor vette kezdetét a kegyeletes ünnepély. Az ifjúság dalköre által elénekelt Hymnus után Hanusz István igazgató úr utalt a nap jelentőségére és azon okokra, melyek ezt nemzeti ünneppé tették. Az igazgató lelkes szavai után Hornyik József tanár úr emelkedett szellemű szónoki beszédben méltatta Széchenyi, a legnagyobb magyarnak úgy irodalmi és társadalmi, mint közgazdasági téren kifejtett elévülhetetlen érdemeit. A szónok lendületes szavakban buzditotta az ifjúságot Széchenyi szellemének, tevékenységének követésére. A hazafias, szépen sikerült ünnepélyt a főreáliskolai ifjúsági zenekar fejezte be.”
(Forrás:  *Kecskeméti Lapok, 1891)

25 éve, 1991. szeptember 27-én A szinészek csillagos ötöst érdemelnek címmel a Katona József Színház új évadját a címlapján harangozta be a Kecskeméti Lapok. A cikk első gondolata ma is megérdemli a figyelmet: „Szokatlanul korán volt az első színházi bemutató, a nyilvános főpróbára szeptember 19-én este került sor. Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényét a kecskemétiek által jólismert rendező, Korcsmáros György álmodta színpadra. A romantikus mű számos gondolata ma is aktuális. Hogy a »lélekcserélő idők« kit milyen döntésre indítanak, a ma embere számára is példaértékű.”
(Forrás:  *Kecskeméti Lapok, 1991) 

szeptember 28.

175 éve, 1841. szeptember 28-án született Arányi Ágost piarista tanár. Középiskolai tanulmányait a kecskeméti piaristáknál kezdte, Budapesten folytatta, Nagyszombaton fejezte be. Esztergomban végzett teológiai tanulmányait követően 1867. február 25-én szentelték pappá. A Vácott töltött próbaév után Szegedre helyezték, ahol a piarista főgimnáziumban hittant, magyart, latint és németet tanított 15 éven át. Innen Temesvárra ment, ahol 4 évig a kegyesrendiek gimnáziumában a német nyelv és irodalom rendes, míg a francia nyelv rendkívüli tanára volt. 1890-ben jött Kecskemétre, és a hírös városban még 16 évet tanított a piarista gimnáziumban. Az iskolai szüneteket kihasználva csaknem egész Európát beutazta. Külföldi útjain szerzett gazdag tapasztalatait később megjelent írásaiban adta közre. Érdeklődését és ismereteit értekezéseinek széleskörű skálája is jellemzi. 1906. május 30-án Kecskeméten hunyt el.
(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái) 

75 éves dr. Fröhlich Péter általános sebész, traumatológus, ortopéd, érsebész, a Bács-Kiskun Megyei Kórház korábbi osztályvezető főorvosa. Hartán született 1941. szeptember 28-án. Kalocsán járt gimnáziumba, azután Budapesten, a SZOTE-n folytatta tanulmányait, orvosi diplomáját 1967-ben vette át. Ezt követően tizenkilenc évig Magdeburgban, egyetemi klinikán dolgozott, majd az Országos Baleseti Intézetben volt osztályvezető és műtővezető főorvos. 1989-ben védte meg kandidátusi disszertációját. 1994-ben pályázat útján nevezték ki a megyei kórház traumatológiai osztálya élére, ezt a feladatát több mint hét évig látta el. 2002 óta ismét a fővárosban dolgozik, jelenleg a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ önkéntes orvosa. Több tudományos társaságban vállal aktív szerepet. A Magyar Traumatológus Társaság vezetőségi tagja (korábban a szervezet elnöki teendőit is ellátta), az osztrák és a német traumatológus társaság tagja. Ő szervezte meg a Dél-magyarországi Baleseti Sebészeti Társaságot. Kitüntetései: Harta Nagyközségért (1996), Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Elnökének Kitüntető Díja (2007), Lumniczer Sándor Emlékérem (2010).
(Források:  *Katona József Könyvtár  *Petőfi Népe, 1991)