főoldalra
   
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét
2019. augusztus 23.
   


PARTNEREINK



Aqua&Luna Apartman Gyula

Synergic Kft.

Gladiolus Kft.


Termostar Kft.

  

  




  

NAPRÓL NAPRA2017. június 1-30.

június 1.

Bajthay Gabriella színésznőA közönség is szerette, de többnyire jó kritikát is kapott. Így például 1958 májusában, a Bob herceg kecskeméti bemutatója után, a Bács-Kiskun megyei napilap színikritikusa e szavakkal méltatta: "Finoman ironizáló alakításában a királynő figurája hitelesen kel életre."

Bajthay Gabriella színésznő 100 éve, 1917. június 1-jén született. 1940 és 1943 között magánszíniiskolát végzett Erdélyben, majd a Kolozsvári Nemzeti Színház tagja lett. 1953-ban egy évadot a győri Kisfaludy, azután három évadot a Békés Megyei Jókai Színházban töltött. 1957 és 1959 között a kecskeméti Katona József Színházban játszott, később az egri Gárdonyi Géza Színházhoz szerződött. Szerepformálását a könnyedség és a kifinomult előadásmód jellemezte. A Cigánybáró Szaffijaként nyújtott alakítását a színikritika így jellemezte: "Játékán a rutinos operett-énekesnő biztossága látszott, hangja közel férkőzött a közönség szivéhez az első felvonásban és a kedves melódiákat meghitt ismerősként tolmácsolta. A szerelmes lány odaadását, éneklő szerelmét elhittük neki."


június 4.

100 éve, 1917. június 4-én hunyt el Pap János piarista természetrajztanár, tankönyvíró. Tanulmányait Szegeden, Kecskeméten és Kolozsvárott végezte. 1859. szeptember 20-án Vácott lépett be a piarista rendbe, majd ismét Kecskemétre jött tanulmányainak kiegészítése végett. A helyi piarista főgimnáziumban irodalmi kört alapított, ennek munkájáról a hetente megjelenő Kikelet Gyöngyei című kézzel írott lapban számolt be. 1862-ben Máramarosszigetre hívták gimnáziumi tanárnak. Az ott eltöltött három év alatt a megyét többszörösen beutazta növény- és ásványtani tanulmányok céljából. 1865-ben Sátoraljaújhelyre, 1867-ben a kolozsvári főgimnáziumhoz helyezték át. 1870-ben természetrajz Pap János műveszakból Pesten tanári vizsgát tett, s még ugyanebben az évben elnyerte a pesti főgimnázium természetrajz tanszékét. 1877-től 1879-ig Szegeden tanított, majd a nagykanizsai főgimnázium igazgatásával bízták meg. 1885-ben visszahelyezték Szegedre, ahol 1898-ig működött.

Pap János irodalmi munkássága is jelentős. A kegyesrendiek szegedi Historia Domusa ma már elveszett első kötetének felhasználásával megírta a piaristák szegedi házának történetét. Egyik tanulmányában, amely a Dugonics Társaság 1898-as évkönyvében jelent meg Semlyékeink s ezek növényzete címmel, — helyi irodalmunkban talán elsőként — formás rajzát nyújtotta egy sajátságosan dél-alföldi tájegység növényvilágának. Az írás bevezetőjében így fogalmazott: „Ismeretlen fogalom a felvidéki ember előtt a semlyék, mint mi előttünk, alföldiek előtt, a láz, holott mind a kettő a jószágtartó gazda kincses bányája. Semlyék az alföldi ember tanyarétje, láz a felföldinek hegyi kaszálója. És bár az anyatermészet ezt is, azt is egyenlőképpen benépesítette Flóra istenasszony tarka ruhás leányaival; mégis a változó talaj és a nem egyenlő éghajlat egyben-másban különbséget szabott közöttük." Tankönyveket is írt. Költeményeit 1878-ban a Kecskemét című lap közölte.
(Források:  *Csizmazia György: Mórahalom és környéke természeti földrajza  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Katona József Megyei Könyvtár  *Lugosi Döme: A piaristák szegedi drámajátékai)


június 16.

Szilágyi Sándor neves tanár, történetíró, a Magyar Tudománya Akadémia tagjaSzilágyi Sándor neves tanár, történetíró, a Magyar Tudománya Akadémia tagja – aki épp 150 évvel ezelőtt, 1867. június 16-án kapta meg miniszteri titkári kinevezését – az 1850-es években a kecskeméti református kollégium matematikatanára volt. A számos fontos történeti munkát szerző, szerkesztő és kiadó pedagógus Kecskeméthez nemcsak tanári munkájával kapcsolódott. 1857-ben a Sárospataki Füzetekben részleteket jelentetett meg Selymes János kéziratos kecskeméti egyháztörténetéből, az 1860-as években Horváth Dömével, Hornyik Jánossal és Szabó Károllyal társulva történeti zsebkönyvet kívánt kiadni a hírös városban, míg Hornyik Jánosról - halála után - ő mondott emlékbeszédet az Akadémián.

Szilágyi Sándor Kolozsvárott született 1827. augusztus 30-án. Tanulmányait szülővárosában végezte. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a Pesti Hírlap és az Életképek munkatársa volt, később irodalmi folyóiratok kiadásával kísérletezett. 1853-tól Nagykőrösön tanított, többek között Arany János volt a tanártársa. 1867-ben Eötvös József báró miniszter a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz titkárnak nevezte ki. Ettől fogva több éven át a Ludovika-akadémián is tanított. 1878-ban a Magyar Királyi Tudományos Egyetemi Könyvtár igazgatójává nevezték ki, sokat tett a könyvtár fejlődéséért. Az ő felügyelete alatt és útmutatásai szerint készültek a könyvtár katalógusai. 1895-ben a kolozsvári egyetem bölcsészeti kara tiszteletbeli doktorrá, 1896-ban a bécsi Császári és Királyi Tudományos Akadémia külföldi levelező tagjává választotta. Ugyanebben az évben a hazai történetírás terén kifejtett kiváló működése elismeréséül miniszteri tanácsosi címet nyert. Budapesten hunyt el 1899. január 12-én.
(Források:  *Katona József Könyvtár  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *mult-kor.hu)


június 19.

Zombory László ügyvéd, városi főügyész175 éve, 1842. június 19-én Nagykőrösön született Zombory László ügyvéd, városi főügyész. Iskoláit szülővárosában végezte. Nagy hatással voltak rá a főgimnázium akkori jeles tanárai: Arany János, Szász Károly, Szilágyi Sándor, Salamon Ferenc és Szabó Károly. 1861-ben, az érettségi vizsga letétele után Arany László és Ádám András tanulótársaival 10 hetes körutazást tett Erdélyben. 1865-ben bírói, 1868-ban ügyvédi diplomát szerzett Pesten. Ezután ügyvédi irodát nyitott előbb Nagykőrösön, majd Cegléden. 1871-ben, a törvényszék felállításakor mint magánügyvéd Kecskemétre települt át. Az ügyvédi kamara megalakulásakor előbb annak titkárává, 1878-ban elnökévé választották. 1875-től 1878-ig a Kecskeméti Takarékpénztár ügyvédje volt. Az 1878. november 14-én tartott tisztújítás alkalmával Kecskemét város főügyészévé választották. Ekkor lemondott takarékpénztári ügyvédi állásáról. Tisztifőügyészi állását haláláig megtartotta. Tagja volt a jogakadémia igazgatótanácsának és a jogtudományi államvizsga-bizottságnak. Ő szervezte, szorgalmazta az Első Kecskeméti Hírlapkiadó és Nyomda Részvénytársaságot, melynek haláláig, 1902. április 23-ig igazgatósági elnöke volt.
(Források:  *Kecskemét, 1902  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Kecskeméti Friss Újság, 1902  *Kecskeméti Nagy Képes Naptár, 1891)


június 23.

Hermann Gmeiner az első SOS GyermekfelubanAz SOS-gyermekfalvak mozgalmának eszmei szülőatyja és elindítója, Hermann Gmeiner osztrák orvos 1919. június 23-án született. Születésnapja szerte a világon az SOS Gyermekfalvak napja.

Hermann Gmeiner az első SOS Gyermekfaluban

Hermann Gmeiner gyermekként maga is megtapasztalta az árvaságot, majd szembesülnie kellett a második világháborúban elárvult, elhagyott gyermekek tömegével és nyomorúságával. Úgy vélte, a gyermekeknek olyan gondoskodásra van szükségük, amelyet csak családi környezetben kaphatnak meg. Barátaival együtt 1949-ben létrehozta az SOS-Gyermekfalu Egyesületet, és ugyanebben az évben rakták le az első SOS-gyermekfalu alapkövét Tirolban, Imst városában.

Az SOS Gyermekfalvak Nemzetközi Szövetsége a világ legnagyobb családi gondoskodást nyújtó civil gyermekvédelmi szervezete. Tevékenységének alapja az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye. Mára a földkerekség 133 országában hozzávetőleg 500 SOS gyermekfaluban és ifjúsági házban több mint 80 ezer gyermeket és fiatalt vesz körül szerető gondoskodás. Emellett családsegítő programjaik révén további 430 ezer fiatalt, gyermeket és felnőttet érnek el. A kecskeméti SOS Gyermekfalu - Magyarországon másodikként - 1990. szeptember 15-én nyitotta meg kapuit.


június 24.

Fülöp Sándor Péter agrármérnök, fogathajtó világbajnok, a Fülöp Fogathajtó és Lovasiskola vezetője75 éves Fülöp Sándor Péter agrármérnök, fogathajtó világbajnok, a Fülöp Fogathajtó és Lovasiskola vezetője. Hódmezővásárhelyen született 1942. június 24-én. Iskoláit Békéssámsonban és Orosházán végezte. 1964-ben a GATE Agrármérnöki Karán, 1972-ben a TF lovasedző szakán szerzett diplomát. Ezt követően a Mezőhegyesi Állami Gazdaság állattenyésztője, 1967-ben a Kiskunsági ÁG kerületi igazgatója, majd a társaság lótörzstenyészetének vezetője, 1978-ban pedig a Kecskeméti Magyar-Szovjet Barátság MGTSZ fő-ágazatvezetője lett. 1986 után mezőgazdasági őstermelő, lótenyésztő volt, 2002 óta a Fülöp Fogathajtó és Lovasiskola Kft. egyik vezetője.

Fülöp Sándor az 1980-as évek közepének egyik legeredményesebb négyesfogathajtó versenyzője volt. 1967-től 1978-ig a Kiskunsági Medosz, 1978-tól 1984-ig a Kecskeméti TE versenyzőjeként fantasztikus sikereket ért el. Háromszor nyert országos bajnokságot, a Magyar Négyes Fogathajtó Derbyn ötször győzött, az aacheni nemzetközi versenyen összetettben két ízben is első lett, és 1972-ben Windsorban is őt hirdették ki győztesnek. 1974-ben a svájci Frauenfeldben magyar versenyzőként először nyert világbajnokságot. Ezt a sikerét később többször is megismételte. A Kecskeméti Négyesfogathajtó VB-n második lett, 1974-ben és 1978-ban ő vezette a világranglistát. Kitüntetései: Magyar Köztársaság Elnöki Arany Emlékérem, Gróf Széchenyi István Lovas Emlékérem, Aranyostor Díj, Bács-Kiskun Megye Év Sportolója Díj.
(Forrás:  *Who is who Magyarországon)


június 26.

 75 éve, 1942. június 26-án, Kecskeméten született Madari Jenő kertészmérnök, országos főmezőgazdász, mezőgazdasági szakigazgatási vezető. Tanulmányait szülővárosában végezte, szőlő- és gyümölcstermesztési szakirányú kertészmérnöki végzettségét a  Kertészeti Főiskolán szerezte. Később eredményesen teljesítette közigazgatási szakvizsgáit is.


Tanulmányai végeztével az Orgoványi Dózsa Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben dolgozott 1964-től 1991-ig termelésirányítói munkakörökben, az utolsó két évben a szövetkezetet elnökként vezette. Ezt követően a Bács-Kiskun megyei Földművelésügyi Hivatal vezetőjévé nevezték ki. Ebben a felelős munkakörben dolgozott 2006 év végéig. Ez a több mint 15 év a rendszerváltozás utáni átalakulások, változások időszaka volt, amely során felkészültségével, higgadtságával nagyon sokat segített a megye agrárgazdaságában érdekelt gazdálkodóknak. Kiemelkedő szerepe volt a falugazdász hálózat kiépítésében, komoly sikereket ért el a megyei Területfejlesztési Tanács Dél-Alföldi Régiós képviseletében.  Rátermettségét  kormányzati szinten is elismerve,  a megújuló mezőgazdasági szakigazgatás központi szerveként 2007-ben létrehozott Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal első elnökévé nevezték ki. Megbízatását eredményesen látta el két évig, irányításával alakult ki az új szervezeti rendszer, országos és megyei szinten egyaránt.

Munkáját számos kitüntetéssel is elismerték. Termelésirányítóként háromszor kapta meg a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést, 1991-ben a Magyar Köztársaság Csillagrendje, 1999-ben a Honvédelemért Emlékérem, 2000-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült.

Madari Jenő mindig közvetlen és segítőkész volt, országos vezetőként is Bács megyében érezte otthon magát. Ha tehette eleget tett az agrárium területéről érkező meghívásoknak, információkkal, javaslatokkal segítette a gazdálkodókat. Életének 70. évében, 2011. december 27-én hunyt el.
(Forrás:  *Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség)


június 29.

Marschalkó RózsiKorának kedvelt operaénekesnője, Marschalkó Rózsi 50 éve, 1967. június 29-én hunyt el. Pályáját 1907-ben kezdte, ismertté 1911 és 1929 között a budapesti Operaház tagjaként vált. Kodály Zoltán Háry János című daljátékának 1926-os ősbemutatóján Mária Lujza szerepét ő énekelte. Dalénekesnőként is népszerű volt, az elsők között adta elő Bartók és Kodály dalait. Kecskemét neves szülötte műveit férjével közösen adott hangversenyén a hírös városban is énekelte. Az 1927. január 5-i koncert után a Kecskeméti Lapok a magyar királyi Operaház kimagasló értékeiként ünnepelte a házaspárt.
(Források:  *Kecskeméti Lapok, 1927  *Magyar Színházművészeti Lexikon)


június 30.

A XX. század első felének egyik legnagyobb magyar zeneszerzője, Lajtha László 125 éve, 1892. június 30-án született. Meghatározó tevékenységet fejtett ki a népzenekutatás és zenepedagógia, valamint a nemzetközi kultúrdiplomácia terén is. Életében – főként Franciaországban – a nála egy évtizeddel idősebb Bartókkal és Kodállyal együtt úgy emlegették, mint a három nagy magyar. A kommunizmussal való szembenállása miatt műveit 1948 után Magyarországon alig játszották. Zenetörténetileg igen jelentős, egészen egyéni arculatú életművét az utóbbi évtizedekben kezdi újra felfedezni a zenei szakma és a közönség. Kecskeméten, Vacsiközben utcanév őrzi az emlékét. Tanítványa, Kemény Endre, a Kecskeméti Városi Szimfonikus Zenekar korábbi vezető karnagya így méltatta: "Boldogan jártam hozzá, minden órája olyan volt, mint a legizgalmasabb előadás. Éreztem, hogy bízik bennem, és hogy szeretettel foglalkozik velem. Csak a zenére figyelt, csak a zene volt neki fontos. Számomra pedig éppen az volt jó, hogy a zenében ennyire közel kerültünk egymáshoz."

Velkei Árpád újságíró, filmíró, internetes újság főszerkesztő, civil panaszügyi szolgálatvezető75 éves Velkei Árpád újságíró, filmíró, internetes újság főszerkesztő, civil panaszügyi szolgálatvezető. 1942. június 30-án a jász főváros, Jászberény egyik legtávolabbi közigazgatási területén, Boldogházán született. Általános iskoláit szülőfalujában, középiskoláit a Jászberényi Állami Lehel Vezér Gimnáziumban végezte. Ezt követően előbb népművelőként dolgozott, majd 1968-tól Jászszentlászlón a községi tanács gazdálkodási főelőadója volt. A 70-es években filmírói oklevelet szerzett, később újságírói tanulmányokat is folytatott – 1972 óta a Magyar Újságírók Országos Szövetsége tagja, a szakmai szövetségben több felelős feladatot is vállalt, így például tagja volt a MÚOSZ választmányának, valamint a Társadalmi Kapcsolatok Szakosztálya elnöki teendőit is ellátta. 1969 nyara óta a sajtó munkatársaként tevékenykedik. A Zalai Hírlapnál kezdett, majd a Heves Megyei Népújsághoz került, végül Bács-Kiskun megye pártlapjánál, a Petőfi Népénél kötött ki. Ott 20 éven át alkalmazták a tömegkapcsolatot jelentő Levelezési Rovatban, és szerkesztette a népszerű Sajtópostát. 1993 óta a rendszerváltozás veszteseinek érdekvédelmében alapított Független Magyarország című lap főszerkesztője. A közéletben évtizedeke óta aktívan részt vesz. 1990-ben Kecskeméten, a 2. sz. választási kerületben függetlenként országgyűlési jelöltként indult. A Független Népképviseleti Szövetség (FÜNÉSZ) alapítója, 2015-ig országos elnöke volt, a szervezet Civil Panaszügyi Szolgálatának jelenleg is vezetője. A Civil Parlament és a Társadalmi Érdekegyeztető Tanács alapítója. A Független Jogvédő Egyesületek Szövetsége alelnöke, a Létminimum Alatt Élők Társasága megyei elnöke volt.
(Források:  *Független Magyarország  *Katona József Könyvtár)

 

Aktuális lapszámunk tartalma:

A magyarságot szolgálta Németországban is

Negyedszázada a magángyógyszerészekért

A tragikusan elhunyt nagy reménység

IN MEMORIAM dr. Adorján Mihály

LAPOZGATÓ

VALLOMÁSOK: dr. Mikulás József nyug. növényvédelmi osztályvezető, címzetes főiskolai tanár

VALLOMÁSOK: dr. Remes Péter orvos ezredes, űrkutató, a ROVKI korábbi igazgatója

A kecskemétiek negyedszázados kedvelt helye


Aktuális számunk


2016. november 30.


Letöltés egyben (PDF)


Archívum

2007. december
2008. január
2008. február
2008. március
2008. április
2008. május
2008. június-augusztus
2008. szeptember
2008. október
2008. november-december
2009. január
2009. február
2009. március
2009. április
2009. május
2009. június-augusztus
2009. szeptember-október
2009. november-december
2010. január-február
2010. március-április
2010. május-június
2010. július-augusztus
2010. szeptember-december
2011. december
2012. június
2012. július-augusztus
2012. szeptember-október
2012. november-december
2014. január 9.
2014. január 16.
2014. január 23.
2014. január 31.
2014. február 14.
2014. február 28.
2014. március 15.
2014. március 31.
2014. április 15.
2014. április 30.
2014. május 15.
2014. május 31.
2014. június 15.
2014. június 30.
2014. július 31.
2014. augusztus 15.
2014. augusztus 31.
2014. szeptember 15.
2014. szeptember 30.
2014. október 15.
2014. október 31.
2014. november 30.
2014. december 15.
2014. december 31.
2015. január 15.
2015. január 31.
2015. február 14.
2015. február 28.
2015. március 15.
2015. március 31.
2015. április 15.
2015. április 30.
2015. május 15.
2015. május 31.
2015. június 15.
2015. június 30.
2015. július 31.
2015. augusztus 31.
2015. szeptember 15.
2015. szeptember 30.
2015. október 15.
2015. október 31.
2015. november 30.
2015. december 31.
2016. január 15.
2016. január 31.
2016. február 29.
2016. március 31.
2016. április 30.
2016. május 31.
2016. június 30.
2016. július 31.
2016. augusztus 31.
2016. szeptember 30.
2016. október 31.
2016. november 15.
2016. november 30.
2016. december 31.
2017. január 15.
2017. január 31.
2017. február 28.
2017. március 31.
2017. április 30.
2017. május 31.
2017. június 30.
2017. július 31.
2017. augusztus 31.
2017. szeptember 30.
2017. október 31.
2017. november 30.
2017. december 31.
2018. január 31.
2018. február 28.
2018. március 31.
2018. április 30.


Bejelentkezés

E-mail:
Jelszó:
regisztrálás


  HN Szerkesztősége: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.  •  Tel.: 20/886-1979  •  E-mail: info@hirosnaptar.hu