NAPRÓL NAPRA2017. március 1-31.

március 11.

175 éve, 1842. március 11-én született Eötvös Károly író, publicista, ügyvéd, politikus, a nevezetes tiszaeszlári perben a vádlottak védőügyvédje. Jogi tanulmányait Pápán, Kecskeméten és Pesten végezte. 1863-ban részt vett az Almássy-féle összeesküvésben, ezért pár hónapig fogságot szenvedett. 1865-ben Pápán jogakadémiai tanár, majd a kiegyezés után ügyész volt. 1866-ben bírói vizsgát tett. 1872-ben Deák-párti programmal mint országgyűlési képviselő nagy hatású szónoklataival hívta fel magára a figyelmet. Deák Ferenc halála után rövid időre birtokára vonult, de 1877-től mint ellenzéki vezér ismét szerepet vállalt a közéletben. 1883-ban, a hírhedt tiszaeszlári perben az ártatlanul vádoltak védőügyvédjének szerepét vállalta. Ezzel a perrel neve túljutott az ország határain. 1892-ben egy ideig a Függetlenségi és 48-as pártkör elnöki tisztségét töltötte be, rövidesen azonban új ellenzéki pártot alakított. Több fővárosi lap számára dolgozott. Szépirodalmi műveiben, emlékezéseiben, útirajzaiban a reformkort, a 48-as szabadságharcot és a köznemesi liberalizmust lelkesítő példaként ábrázolta. Mesélő kedve és anekdotikus humora tette írásait vonzóvá. 1916. április 13-án Budapesten hunyt el.
(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Országgyűlés almanach, 1905-1906)

március 16.

175 éve, 1842. március 16-án Kecskeméten hunyt el Ferenczy János György kapitány, Ferenczy Móric apja. 1773. április 16-án, a hírös városban született. Kapitányként harcolt a Napóleon ellen szervezett osztrák seregben. A harcokban 1794-ben elvesztette jobb karját. Ekkor a katonaságtól nyugalomba vonult. Megnősült, feleségül vette Breitvicz Dorottya bárónőt. 1804-ben telepedett le Kecskeméten. 1809-ben a napóleoni hadak magyarországi támadása hírére Pest megye elrendelte, hogy a városok gyalog és lovas űző sereget állítsanak fel. Kecskemét 300 lovasból és 600 gyalogosból álló seregének kapitánya Ferenczy János lett. Földi maradványai a nagytemplom szentélye alatt vannak elhelyezve.
(Források:  *Katona József Könyvtár  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon) 

március 18.

125 éve, 1892. március 18-án hunyt el Polák Ede József piarista tanár, igazgató, a rend kormánysegéde. 1816. március 12-én született. 16 évesen, 1832 szeptemberében lépett a rendbe. Tanulmányait Nyitrán, Trencsénben, Vácott és Szentgyörgyön végezte. 1939-ben bölcsészetből doktorált, két évvel később pappá szentelték. Gimnáziumi tanár lett. Debrecen, Vác, Nyitra, Selmecbánya és Temesvár után 1862-ben került Kecskemétre. A főgimnázium igazgatója és a rendi növendékek vezetője volt. Itt tartózkodása alatt, 1868-ban nevezték ki a piarista rend magyarországi tartománya tiszteletbeli kormánytanácsosává, 1877-ben pedig kormánysegéddé választották. 1882. május 31-én kecskeméti működésének húsz éves évfordulóját a város vezetősége ünnepség keretében méltatta. 1883-tól Budapesten a kegyesrendiek pénztárnoka volt. 1891. augusztus 5-én tartotta aranymiséjét. 1892 márciusában hunyt el. Természettudományos dolgozatai a selmeci és a kecskeméti főgimnázium értesítőiben jelentek meg. Természettani cikkeit a Kecskeméti Lapok, a Reform és a Tanodai Lapok is közölte.
(Források:  *Katona József Könyvtár  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái)

március 20.

25 éve, 1992. március 20-án nyílt meg az első kiállítás a Magyar Fotográfiai Múzeumban. A kecskeméti orthodox hitközség által korábban zsinagógává átalakított épületben a 19. század közepén Kecskeméten dolgozott Simonyi Antal fotóit rendezte be Kincses Károly fotómuzeológus. Az ünnepélyes tárlatavatón megnyitóbeszédet Hanák Péter történész mondott. Az ismert fényképíró művei, akinek kortársai között jeles emberek voltak: Petőfi, Arany és Madách, együtt, egy tárlaton szerepeltek. A fotómúzeum látogatói Simonyi Antal remekbe szabott portréit, képeit, melyek a kor hangulatát és természetesen a fotón szereplő egyének jellegzetes vonásait, a műterem meghitt sarkait idézték meg, másnaptól tekinthették meg.
(Forrás:  *Petőfi Népe, 1992)

március 25.