főoldalra
   
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét
2024. október 14.
   

PARTNEREINK



KTV

Synergic Kft.


Termostar Kft.

  



 

Negyedszázada színpadon Pál Attila25

A HŰSÉG JUTALMA: BÁCS-KISKUN MEGYEI PRÍMA DÍJ

Ha én lennék a kecskeméti színházban a rendező, és egy ifjú snájdig táncos-komikusra lenne szükségem, azonnal Pál Attilára gondolnék, pedig – milyen hihetetlenül hangzik – már 25 éve van a pályán…  …és 25 éve van Kecskeméten.  Nem tagadja, hogy nem így tervezte. Ebben a főváros-centrikus országban talán nincs is olyan színész, aki ne álmodna budapesti színpadról. 2-3 év vidéken – milyen jó iskola –, de aztán jöhet az országos hírnév. Pál Attila mégis kecskeméti, Bács-Kiskun megyei maradt, s most itt választották „prímává”, bizonyítván, hogy a megérdemelt elismerés mindenhol megtalálja az embert.

Pál Attila
(
Fotó: Walter Péter)

„Kici fiam gyere már le, várlak az aulában” – utánozza Pál Attila erős pöszeséggel Lendvay Ferencet, a kecskeméti színház egykori igazgatóját, amikor felidézi, hogyan is került Kecskemétre. A főiskolán egy vizsgaeladás után keresett meg Feri bácsi harmadmagammal, szép fizetést kínált, de nem ígért semmilyen szerepet. Ott volt nála a lebélyegzett szerződés, és amikor én azt mondtam, hogy azért gondolkoznék még egy keveset, rávágta: itt a szerződés, döntsd el, aláírod vagy nem. S akkor én megfogtam a tollat és aláírtam. Azt gondoltam, hogy az mégis más ízű, ha valahova hívják az embert, mintha valahova be akar kerülni. Ő akkor engem hívott és én döntöttem, pedig azt sem tudtam, hogy hol van Kecskemét.

Nem bántad meg a gyors döntést?
Elkezdődött az első évad, s először Nyikolaj Rosztov szerepét kaptam meg a Háború és bé-kében, ami egy kis epizód szerep. Majd következett a Marica grófnő, gondoltam, hogy eljött az én időm: táncos-komikus, zenés osztály, friss diploma. Aztán kitették a szereposztást: Alfréd, a komornyik. Végem volt. Ezért jöttem le Kecskemétre? S ekkor Lendvay Feri bácsi azt mondta: „kici fiam, te ne legyél türelmetlen”. S aztán valóban megtaláltak a nagyobb szerepek is. Az első igazán nagy „durranás” a Bál a Savoyban volt, amiben Musztafa bejt játszottam. Én mindig nagyon nagy vehemenciával, energiával dolgoztam, de ha ért egy pofon, egy rendező, mondjuk, nem úgy nézett rám, akkor azt nagyon a lelkemre vettem. Sokszor éreztem úgy, hogy összeesküdött ellenem a világ és keseregtem, hogy megéri könyökölni meg taposni, mert lám, azok boldogulnak, akik ezt teszik. Egyszer kiöntöttem a szívemet Feri bácsinak, aki megnyugtatott:  „ Kiszfiam, te maradj olyan, amilyen vagy, hidd el, az élet hosszú távon – rövid távon lehet, hogy nem – meg fogja neked adni, amit a munkád alapján érdemelsz. Legyél türelemmel, és bízzál magadban”.  S ezt soha nem felejtem el.

S megadta?
Három olyan helyi elismerésem is van, amire büszke vagyok. Az első, amikor egy közönség-szavazás alapján megkaptam a Centrum Díjat, majd néhány évvel ezelőtt Bács-Kiskun Megye Művészeti Díját, most pedig a Bács-Kiskun Megyei Príma Díjat. Egy állami díj olyan személytelen, lehet, hogy aki aláírja, nem is ismeri  a kitüntetettet. Ezek mögött a díjak mögött viszont emberek vannak.  Az igazi mérce a színésznek a közönség. Itt vidéken az ember olyan szeretetet tapasztalhat meg, amit még azok a „sztárok” sem élhetnek át, akiket nap mint nap látunk a televízióban, mert egy nagyvárosban legfeljebb utánuk fordulnak a fejek.   Nekem sok olyan élményem van, mint amikor például az egyik áruházunkban egy idős bácsi kapta el a kezemet, és nem győzött hálálkodni azért, ahogyan a Gül babában a Darumadár fenn az égent énekeltem.  Én a színházon kívül is sok közszereplést vállalok – rendezvények, ünnepségek –, így sokan ismernek olyanok is, akik nem járnak színházba. S a színházon belüli hullámvölgyeken – mert azért ilyenek is akadtak az elmúlt 25 évben – éppen ez a színházon kívüli szeretet segített át.  

Pál Attila a Révész szerepében
(Presser-Horváth-Sztevanovity: A padlás –
Kecskemét, 2008; Fotó: Walter Péter)

25 év múlva is itt beszélgethetünk majd a kecskeméti színházban?
Volt időszak, amikor megkaptam – nemcsak én –, hogy nehogy azt higgyem, hogy ez egy nyugdíjas állás, s innen már csak koporsóban viszik ki az embert. Ez egy olyan pálya, ahol ötéves ciklusokban van váltás, s az új igazgató hozza magával a vonzáskörét, s ezt pozitívan mondom, de ha megnézzük a színházakat, mindenhol vannak olyanok, akik 10-20-40 évet eltöltenek egy helyen. Nem hiszem, hogy ez bűn lenne. Ha az élet és a Jóisten is úgy akarja, találkozzunk ugyanitt 25 év múlva.

Kállai Erzsébet

Aktuális lapszámunk tartalma:

A schwechati csata egyik áldozata

A református főgimnázium egykori igazgatója

A hírös város legendás sebésze

Kecskemétre menekült az iskola elől

Félt a közönytől, a se-se emberektől


Aktuális számunk



Archívum

2007. december
2008. január
2008. február
2008. március
2008. április
2008. május
2008. június-augusztus
2008. szeptember
2008. október
2008. november-december
2009. január
2009. február
2009. március
2009. április
2009. május
2009. június-augusztus
2009. szeptember-október
2009. november-december
2010. január-február
2010. március-április
2010. május-június
2010. július-augusztus
2010. szeptember-december
2011. december
2012. június
2012. július-augusztus
2012. szeptember-október
2012. november-december
2014. január 9.
2014. január 16.
2014. január 23.
2014. január 31.
2014. február 14.
2014. február 28.
2014. március 15.
2014. március 31.
2014. április 15.
2014. április 30.
2014. május 15.
2014. május 31.
2014. június 15.
2014. június 30.
2014. július 31.
2014. augusztus 15.
2014. augusztus 31.
2014. szeptember 15.
2014. szeptember 30.
2014. október 15.
2014. október 31.
2014. november 30.
2014. december 15.
2014. december 31.
2015. január 15.
2015. január 31.
2015. február 14.
2015. február 28.
2015. március 15.
2015. március 31.
2015. április 15.
2015. április 30.
2015. május 15.
2015. május 31.
2015. június 15.
2015. június 30.
2015. július 31.
2015. augusztus 31.
2015. szeptember 15.
2015. szeptember 30.
2015. október 15.
2015. október 31.
2015. november 30.
2015. december 31.
2016. január 15.
2016. január 31.
2016. február 29.
2016. március 31.
2016. április 30.
2016. május 31.
2016. június 30.
2016. július 31.
2016. augusztus 31.
2016. szeptember 30.
2016. október 31.
2016. november 15.
2016. november 30.
2016. december 31.
2017. január 15.
2017. január 31.
2017. február 28.
2017. március 31.
2017. április 30.
2017. május 31.
2017. június 30.
2017. július 31.
2017. augusztus 31.
2017. szeptember 30.
2017. október 31.
2017. november 30.
2017. december 31.
2018. január 31.
2018. február 28.
2018. március 31.
2018. április 30.
2023. január 31.
2023. február 28.
2023. március 31.
2023. április 30.
2023. május 31.
2023. június 30.
2023. július-augusztus
2023. szeptember
2023. október
2023. november
2023. december
2024. január
2024. február
2024. március
2024. április
2024. május
2024. június


Bejelentkezés

E-mail:
Jelszó:
regisztrálás


  HN Szerkesztősége: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.  •  Tel.: 20/886-1979  •  E-mail: info@hirosnaptar.hu