főoldalra
   
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét
2024. október 5.
   

PARTNEREINK



KTV

Synergic Kft.


Termostar Kft.

  



 

VALLOMÁSOK: Probojácz Miklós rendőr főtörzszászlós, sokszoros magyar bajnok csúszókorongozó80

Probojácz Miklós80 éves Probojácz Miklós nyugállományú rendőr főtörzszászlós, sokszoros magyar bajnok csúszókorongozó. Garán született 1935. október 14-én. Általános iskoláit szülőhelyén végezte, azután előbb a garai téeszben, majd a kötelező katonai szolgálata után  az állami gazdaságban dolgozott. 1962-től Kecskeméten, a városi rendőrkapitányság állományába került. Az első évben Kistarcsán elvégezte a BM Alapfokú Rendőriskoláját, azután közel három évtizeden át gépkocsivezetőként szolgált. 1990-ben törzszászlósként ment nyugdíjba, 2015 augusztusában főtörzszászlóssá léptették elő. Példamutató munkájáért számos elismerést kapott: Közbiztonságért Érdemérem arany fokozata, A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozata, BM Dicséret, Kiváló Dolgozó... stb.

Általános iskolás kora óta aktív sportoló. Közel 10 évig a megyei első osztályú Gara labdarúgó-csapatában játszott, közben a lövészettel is megismerkedett. Ez utóbbi sportágban 1962-től a Kecskeméti Dózsa színeiben versenyzett. 1965-ben a megyében elsőként ő szerzett első osztályú minősítést. 1974-ben géppisztoly versenyszámban a belügyi szervek versenyén egyéni országos bajnok lett. 1986-ban sportágat váltott. A Kecskeméti Csúszókorong Sportklub tagjaként hétszeres magyar bajnok lett. A nemzeti válogatottal 1994-ben részt vett a garmisch-partenkircheni világbajnokságon, egyéniben a 10. helyezést ért el. A világranglistán egy időben a 14. volt. Kiemelkedő sportteljesítményéért többször is elnyerte Bács-Kiskun megye, illetve Kecskemét város „Év Sportolója” címét.

„Bunyevác családba születtem, őseim néhány évszázaddal ezelőtt a Buna folyó mentéről, Bosznia-Hercegovinából és Dalmáciából menekültek a Bácskába, Garára. Egyszerű emberek voltak, többnyire földmíveléssel foglalkoztak. Apám 1945-ig cseléd volt, azután néhány hold földet kapott, abból tartotta el a családját. Az 1950-es években kis birtokát be kellett vinnie a téeszbe, attól kezdve ott dolgozott. Öten voltunk testvérek, anyám háztartásbeliként bennünket nevelt föl. Két nővérem, sajnos, már meghalt, hárman azonban még viszonylag jó egészségnek örvendünk. Legfiatalabb nővérem családjával Ózdon, húgom Pesten él.

Szüleimmel és három nővéremmel
Szüleimmel és három nővéremmel


Szüleim, nagyszüleim otthon mindig horvátul beszéltek, de a garai általános iskolában sem volt ez másképp. Magyarul csak a magyar órán tanultunk, a többi tárgyat horvátul oktatták. A nyolcadik osztály elvégzése után – mivel a családban egyedül én voltam fiú – a továbbtanulás szóba sem jöhetett, a helyi téeszbe mentem dolgozni. Elvégeztettek velem egy három hónapos traktoros tanfolyamot, attól kezdve évekig traktort vezettem. Nappal a cséplésnél voltam, estefelé szántottam, vetettem. Később a Magas- és Mélyépítő Vállalat garai telepére kerültem, többek között lakásokat újítottunk fel.

Már általános iskolás koromban sokat fociztam. Különösebben nem kellett engem biztatni, mindig örömmel mentem edzeni. Középhátvédként kezdtem és ott is maradtam. Nyolcadikos lehettem, amikor felfigyeltek rám, és meghívtak a megyei első osztályban játszó helyi együtteshez. Először az ifi, később az első csapatba is bekerültem. Attól kezdve több mint tíz évig ott játszottam. A sport mellett népi táncos is voltam. Több éven keresztül táncoltam a garai és a hercegszántói kultúrcsoportban. Horvát nyelvű településeken turnéztunk a népi hagyományok ápolása érdekében.

A néptánccsoport tagjaként
A néptánccsoport tagjaként


Közben kétéves sorköteles katonai szolgálatomat is letöltöttem, de ez idő alatt sem hagytam abba a sportolást. Minden lehetőséget kihasználtam arra, hogy versenyezhessek, így 1956-ban már hadsereg-válogatott lettem. Kecskemétre jöttünk edzőtáborba, ahol készültünk a Budapesti Honvéd elleni mérkőzésre. Alig vártuk, hogy játszhassunk a »nagyok« (Puskás, Kocsis...stb.) ellen, de sajnos az ötvenhatos események közbeszóltak, így a mérkőzés elmaradt.

Amikor 21 évesen leszereltem, Garán, az állami gazdaságnál kaptam úgymond sportállást, a könnyített munka mellett el tudtam így járni a napi edzésekre. A focizás mellett egyre többször a garai lőtéren is megfordultam, rendőrbarátaim révén a kispuska lövészettel is megismerkedtem. Ez a sportág is kedvemre való volt, így gyorsan értem el sikereimet: több egyéni győzelmet szereztem.

1974-ben magyar bajnok lettem
1974-ben magyar bajnok lettem


1962 óta élek Kecskeméten. A városi rendőrkapitányság állományának tagja lettem, ahol rögtön beiskoláztak: a következő évben Kistarcsán elvégeztem a BM Alapfokú Rendőriskoláját. Ezt követően közel három évtizeden át gépkocsivezetőként szolgáltam. Tíz évig a városi kapitány sofőrje voltam, később a megyei bűnügyi osztály autóját vezettem. 1990-ben törzszászlósként mentem nyugdíjba, 2015 augusztusában főtörzszászlóssá léptettek elő.

A rendőrségen végzett munkám mellett a Kecskeméti Dózse színeiben folytattam a versenyzést Ekkor már hivatásos edző foglalkozott velünk, így szabadidőnkben sokat edzhettünk. 1965-ben nekem sikerült elsőként megszerezni a megyében az első osztályú minősítést. 1973-ban megszűnt a »kispuska«, helyette lett a géppisztoly. 1974-ben már ebben a versenyszámban nyertem egyéni országos bajnokságot. Az eredményeim alapján bekerültem az országos rendőrségi válogatottba, így 1981-ben kiutazhattam Kijevbe, a Szocialista Országok Belügyi Szpartakiádjára. Ott csapatban harmadikak lettünk. A lövészet továbbra is a fő sportágam maradt, ennek köszönhetően mesterlövész tanfolyamra is jártam, így mesterlövész lettem.

1981-ben Kijevben
1981-ben Kijevben


1986 márciusában újabb kihívásban volt részem. Kimentem Kecskeméten a lőtérre gyakorolni, amikor észrevettem, hogy néhányan valami furcsa sportot űznek. Odamentem és megtudtam, hogy ez a sportág a csúszókorong. Azt is elmondták, hogy létezik egy csapat, akik rendszeresen versenyeznek. Kapacitáltak arra, hogy próbáljam ki ezt a sportot. A negyedik dobásom után már azt mondták, hogy »Miklós, helyed van a csapatban.« Ezt én nagyon komolyan vettem, és elkezdtem edzeni. A kitartó munka eredményeként még abban az évben megnyertem az országos bajnokságon a céldobást. Ezután sorozatban még hétszer egymás után országos bajnok lettem. 1987-től már a nemzeti válogatott tagjaként nemzetközi versenyeken is szerepeltem. Többször is kitűnő eredményt értem el, így például 1988-ban a Hungária Kupán a több mint száz versenyző közül első lettem. A korabeli újságok azt írták, hogy »hatalmas meglepetésre a népes nemzetközi mezőnyben, a célba csúsztatás versenyszámban kecskeméti siker született. [...] Ezzel a teljesítménnyel először sikerült a többi külföldi mellett maguk mögé utasítani az osztrák tanítómestereket.« Egyik legnagyobb sikeremet 1994-ben, a Garmisch-Partenkichenben rendezett világbajnokságon értem el: a 49 induló közül 10. lettem, míg az összesített végeredmény alapján a világranglista 14. helyére kerültem.
 
A magyar csúszókorong-válogatott tagjaként
A magyar csúszókorong-válogatott tagjaként

 
1995-ben az országos bajnoki cím megvédése után 10 évre abbahagytam a korongozást, majd 2005-ben újrakezdtem. 2007 hozta meg életem talán legkiemelkedőbb sporteredményét: a kétszeri dobás összesített eredménye alapján 279-es köregységgel egyéni csúcsot dobtam az Európa Bajnokságon. Ekkor végleg befejeztem a csúszókorongozást. A sporttól azonban az utóbbi években sem szakadtam el. Barátaimmal hétfő esténként egy honvédcsapatban röplabdázom. Szeniorként az Amatőr Országos Bajnokságon már két bajnoki címet is szereztünk.
 
Az Év Sportolója díjat 2007-ben dr. Zombor Gábor polgármestertől vettem át
Az Év Sportolója díjat 2007-ben dr. Zombor Gábor polgármestertől vettem át

 
Feleségemet, Probojáczné Túri Évát a sport révén – ő válogatott kosaras volt – még az 1970-es években ismertem meg. Mindkettőnknek volt korábban már kapcsolata. Én elváltam, míg Éva egy tragikus balesetben vesztette el korábbi férjét. Két-három éves kisfiával egyedül maradt. 1976-ban házasodtunk össze, így Peti fölnevelésében is tudtam segíteni neki, fiunk családjával ma már Kadafalván él. 1977-ben közös gyermekünk is született. Évi is a közelünkben, Hetényegyházán lakik. Gyermekeink már hat unokával örvendeztettek meg bennünket.

Családi találkozó Garán
Családi találkozó Garán


Napjaim eseménydúsan telnek. Minden hétfőn röplabdázom, minden szerdán a Kecskeméti Horvát Klubba járok, míg a hétvégeken a kosár-, a kézi- és a röplabdameccsekre látogatok ki. Sokat olvasok, rejtvényt fejtek, és a tévé sportműsorai is vonzanak. Feleségemmel, barátainkkal gyakran kirándulunk; kiállításokra, színházba, hangversenyekre is el-eljárunk. Sok időt töltünk gyermekeinkkel, unokáinkkal is, a hétvége egy napján mindig nálunk ebédel az egész család. De jó dolog velük eljutni távolabbi helyekre is. Nyáron Horvátországban pihentünk egy hetet közösen, az újból használt horvát szavak gyermekkoromat idézték fel.”



Aktuális lapszámunk tartalma:

A schwechati csata egyik áldozata

A református főgimnázium egykori igazgatója

A hírös város legendás sebésze

Kecskemétre menekült az iskola elől

Félt a közönytől, a se-se emberektől


Aktuális számunk



Archívum

2007. december
2008. január
2008. február
2008. március
2008. április
2008. május
2008. június-augusztus
2008. szeptember
2008. október
2008. november-december
2009. január
2009. február
2009. március
2009. április
2009. május
2009. június-augusztus
2009. szeptember-október
2009. november-december
2010. január-február
2010. március-április
2010. május-június
2010. július-augusztus
2010. szeptember-december
2011. december
2012. június
2012. július-augusztus
2012. szeptember-október
2012. november-december
2014. január 9.
2014. január 16.
2014. január 23.
2014. január 31.
2014. február 14.
2014. február 28.
2014. március 15.
2014. március 31.
2014. április 15.
2014. április 30.
2014. május 15.
2014. május 31.
2014. június 15.
2014. június 30.
2014. július 31.
2014. augusztus 15.
2014. augusztus 31.
2014. szeptember 15.
2014. szeptember 30.
2014. október 15.
2014. október 31.
2014. november 30.
2014. december 15.
2014. december 31.
2015. január 15.
2015. január 31.
2015. február 14.
2015. február 28.
2015. március 15.
2015. március 31.
2015. április 15.
2015. április 30.
2015. május 15.
2015. május 31.
2015. június 15.
2015. június 30.
2015. július 31.
2015. augusztus 31.
2015. szeptember 15.
2015. szeptember 30.
2015. október 15.
2015. október 31.
2015. november 30.
2015. december 31.
2016. január 15.
2016. január 31.
2016. február 29.
2016. március 31.
2016. április 30.
2016. május 31.
2016. június 30.
2016. július 31.
2016. augusztus 31.
2016. szeptember 30.
2016. október 31.
2016. november 15.
2016. november 30.
2016. december 31.
2017. január 15.
2017. január 31.
2017. február 28.
2017. március 31.
2017. április 30.
2017. május 31.
2017. június 30.
2017. július 31.
2017. augusztus 31.
2017. szeptember 30.
2017. október 31.
2017. november 30.
2017. december 31.
2018. január 31.
2018. február 28.
2018. március 31.
2018. április 30.
2023. január 31.
2023. február 28.
2023. március 31.
2023. április 30.
2023. május 31.
2023. június 30.
2023. július-augusztus
2023. szeptember
2023. október
2023. november
2023. december
2024. január
2024. február
2024. március
2024. április
2024. május
2024. június


Bejelentkezés

E-mail:
Jelszó:
regisztrálás


  HN Szerkesztősége: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.  •  Tel.: 20/886-1979  •  E-mail: info@hirosnaptar.hu