100 éve, 1914. július 9-én hunyt el Pósa Lajos tanár, költő, lapszerkesztő és publicista. Radnóton született 1850. április 9-én. Tanulmányait Rimaszombatban és Sárospatakon végezte, majd a pesti egyetem bölcsész karán szerzett tanári oklevelet. Egy évig pedagógusként dolgozott, ám útját a sors a hírlapírás tövises pályáján a költészet felé terelte. Előbb fővárosi lapokba írt: a Bolond Miska című humoros lap, illetve az Ellenőr, 1875-től pedig a Nemzeti Hírlap munkatársa volt. 1881-ben, Mikszáth Kálmán utódaként, Enyedi Lukács hívására a Szegedi Napló munkatársa lett. Szegeden ismerte meg Dankó Pistát, akinek első és legjobb szövegírója volt. Az ő szövegére komponálta Dankó Pista többek között a "Búsan szól a kecskeméti öreg templom nagyharangja" kezdetű dalt is. A nagy nótaköltő halála után országos gyűjtést kezdett, és ellenállást, közömbösséget leküzdve márványszobrot emeltetett az emlékére.

1889-ben visszaköltözött a fővárosba, és Benedek Elekkel megindította, majd haláláig szerkesztette Az Én Újságom című első irodalmi értékű, hazafias szellemű és európai színvonalú gyermeklapot. Nem csak megteremtette a hazai gyermekirodalmat, de legaktívabb szervezőjévé, formálójává is vált. Teremtő munkájába korának rangos íróit, festőit és grafikusait, valamint a tudományos élet neves képviselőit vonta be. Az új műfaj fáradhatatlan ösztönzőjeként fiatal írók hadát indította útjára, többek között Krúdy Gyulát, de felfedezte az őt apjaként tisztelő Móra Ferencet is. Az Orient Vendéglő időnként szerkesztőséggé is alakult, a legendás Pósa-asztalnál a korszak legnagyobbjai vendégeskedtek.

Pósa Lajos negyvenéves írói jubileumán,
az ünneplői által hozott virágok között
(Fotó: Jelfy Gyula)

Mintegy ötvenkötetnyi gyermekverse jelent meg, műveit számos idegen nyelvre lefordították. Sok száz versét zenésítették meg, több gyermekverse épült be az óvodai foglalkoztatók anyagába. Negyvenéves írói jubileumán – 1914. június 7-én – több tízezer gyermek köszöntötte a városligeti Millenárison. Gárdonyi Géza így vélekedett róla: "Munkásságának nemzetnevelő hatásában egy lépcsővel sem áll lejjebb Petőfinél, Aranynál, Jókainál." Bródy Sándor pedig e szavakkal méltatta: "Él még közöttünk egy poéta, aki a magyarság dolgában és érdekében többet tett egymaga, mint talán az összes Emkék."

1945 után azonban költészetéről többnyire csak politikai megközelítésű értékelések születtek, nacionalistának minősítették, műveit száműzték a könyvtárakból. A kommunista-szocialista hatalom szerette volna Pósa Lajos nevét és alkotásait kitörölni a magyar irodalomból. Néhány évvel ezelőtt a Táltoskönyvek Kiadó megkezdte életművének feldolgozását, és Pósa bácsi legszebb állatmeséi, gyermekversei, karácsonyra szánt téli versei és a legkisebbeknek szóló ringatói már megjelentek. Így hatvan esztendő elteltével a legifjabb generáció ismét megismerheti Pósa költészetét.
(Források:  *A magyar irodalom története 1849-től 1905-ig  *Barta Boglárka: A legendás Pósa bácsi  *Katona József Könyvtár  *Magyar Életrajzi Lexikon  *Vasárnapi Újság, 1914  *www.posabacsi.com)

45 éve, 1969. július 9-én hunyt el Zsitvay Tibor jogász, országgyűlési képviselő, miniszter. A budapesti egyetemen jogtudományi doktori oklevelet szerzett, 1909-ben ügyvédi vizsgát tett. 1909-től Budapesten mint ügyvéd, egyúttal a MÁV ügyészeként dolgozott. 1919-20-ban Kecskemét kormánybiztos főispánja volt. 1921 őszén kezdeményezésére jött létre a hírös városban az Egységes Párt, amelynek programjával 1922-ben a II. kerületben országgyűlési képviselővé választották. 1929-32-ben igazságügyi miniszterré nevezték ki. Mint tárcavezető, 1931-ben a parlamentben újra Kecskemét egyik mandátumával foglalt helyet. Egyik vezetője volt az Etelközi Szövetségnek. 1944-ben, a német bevonulás után Visegrádon bujkált a németek elől. 1945. június 28-án a rendőrség budapesti főkapitánysága politikai-rendészeti osztálya letartóztatta. A Budapesti Népbíróság 2,5 évi fegyházbüntetésre ítélte, 1946. június 1-jén szabadlábra helyezte. Ezután külföldre menekült, és Svájcban telepedett le. Távollétében büntetését a Népbíróságok Országos Tanácsa 1948. június 15-én 8 évi fegyházbüntetésre súlyosbította. 1992. november 9-én a Legfelsőbb Bíróság felmentette a vádak alól.
(Forrás: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon)

Korábbi évfordulók:  « 2014. július hé ke sze csü pé szo va   01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

TÁMOGATÓINK:

TÁMOGATÓINK

A Hírös Naptár Szerkesztősége ajánlata

 

Mindaz, amit Kecskemétről tudni érdemes

Turisztikai multimédiás DVD-ROM, amely szöveges információk, térképek, több mint ezer fotó és 13 videofilm segítségével mutatja be a város műemlékeit, múzeumait, természeti kincseit, speciális vonzerőit. A háromnyelvű kiadvány ismerteti a városban született, vagy egykor itt élt és alkotott hírességek életútját, valamint a Kecskeméten napjainkban működő intézmények, civil szervezetek, turisztikai szolgáltatók és cégek tevékenységét is.

Megrendelhető a kiadó címén is:
6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.
Tel.: 20/886-1979
E-mail: info@hirosnaptar.hu

Hírös Naptár Évkönyv - 2009

Kecskemét az évfordulók és jubileumok tükrében

„A kecskemétiek két homokszem köré is eleven világot tudnak elképzelni.” Csoóri Sándor gondolatát a Hírös Naptár 2009-es Évkönyvének szereplői: a 450 éve céhbe szerveződő szűcsök, a 325 éve templomot építő reformátusok, a 100 éve művésztelepet alapító városvezetők és alkotók, és a napjainkban is aktív, a szellem méltóságát évtizedek óta őrző írók, költők, népművelők, feltalálók, kutatók, lelkészek, orvosok és pedagógusok egyaránt igazolják.
Életükkel, törekvéseikkel érdemes megismerkedni, hiszen nekik is köszönhetjük, hogy a mindenkori válságos idők ellenére Katona József kívánsága valóra válik: „Hagyja a sors késő századokig gyarapodásodat”.

Megrendelhető a kiadó címén is:
6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.
Tel.: 20/886-1979
E-mail: info@hirosnaptar.hu 

Könyvajánló

Barsi Balázs - Telek Péter-Pál: Magasság és mélység

ÉRZED-E, HOGY ISTEN TÉGED IS kiválasztott és meghívott? Ha nem, akkor ülj le, és gondolkozz el rajta, miért is vagy a világon. Biztos lehetsz benne, hogy előbb-utóbb felragyog előtted az a mindennél mélyebb és reálisabb valóság, hogy Isten számára egyetlen vagy, és hogy ő kiválasztott, meghívott és küldeni akar téged. Teher ez és rabság? Igen, mert nem élhetsz úgy, mintha nem volnál választott. Szabadság? Igen, szabadság a teljes önátadásra, az Istenért való magafeledésre.

Megjelent Barsi Balázs OFM ferences szerzetes és Telek Péter-Pál, Kecskeméten élő egyházi irodalmi szerkesztő „Magasság és mélység" c. új kötete. A szentírási elmélkedési sorozat aktuális része a 2014-es egyházi év Évközi időre eső napjaira szól, vagyis január 13-tól Hamvazószerdáig, illetve Pünkösd másnapjától Adventig, egyetlen kötetben. Már kapható az ismert egyházi könyvesboltokban, a kecskeméti plébániákon, valamint kedvezményes áron megrendelhető a www.barsibalazs.hu honlapon.

Könyvajánló

Benczúr Csaba: Hírös holokauszt - dokumentumregény

Új könyv Kecskemétről!

A kecskeméti Benczúr Csaba ötödik regénye, a Hírös holokauszt Kecskemét históriájának legsötétebb fejezetéről, a zsidók gettóba küldéséről és deportálásáról szól. Kegyetlen pillanat a „hírös város” hat és fél évszázados történelmében: szűk hónap alatt lejátszódó rablás, összegyűjtés, szenvtelen kínzás. A központi hatalom által vezérelt hajdani városvezetés a magyar csendőrséggel, a rendőri erőkkel kart karba öltve szabadult meg a gazdasági-kulturális élet hasznos szereplőitől, elindítván őket a zsidók Golgotájába, Auschwitzba vezető vasúton. Az író finom lélekkel mutatja be az eseményeket izraeliták, csendőrök és hivatalnokok nézőpontjából, s egy viszonzatlan szerelmen keresztül. A dokumentum-regényben feltárul az 1940-es évekbeli Kecskemét, ismereteket kapunk Izsák követőinek vallásából, szokásaiból. A Hírös holokauszt című kötet méltó főhajtás jó magyarok és magyar zsidók előtt. Hiánypótló mű, amely a magyarországi holokauszt 70. évfordulója előtt jelenik meg Borzák Tibor szerkesztésében.

Könyvajánló

Szakál László: Régi idők vendéglátása a Duna-Tisza közén

A kötet több mint hatszáz képpel és kordokumentummal idézi fel az elmúlt másfél évszázad legismertebb bácskai és kiskunsági vendéglátósait, a kedvelt szórakozóhelyeket, a zenészeket.

"Sok-sok éve nekiláttam, hogy ami még fellehető képben, szövegben, emlékben, felkutassam és elmondjam, milyen is volt az utóbbi 100-150 év vendéglátása a Duna-Tisza közén. Kisebb-nagyobb híres kocsmák, vendéglők, cukrászdák minek köszönhették sikereiket, fejlődésüket, és ha kudarc érte őket, mi okozta, természeti csapás vagy emberi gonoszság, s a szörnyű években hogyan lettek sikereik mártírjai. Sokan vagyunk, sokan vannak még, akik emlékeznek ezekre a vendéglátóhelyekre, tulajdonosaikra, üzletvezetőikre, pincérekre, szakácsokra, zenészekre. Híres ételspecialitásaikra, melyekért messzeföldről is elzarándokoltunk, hogy együnk egy finom halászlét vagy pacalpörköltet. De azoknak is tanulságosak ezek a történetek, akik fiatalok, így nem emlékezhetnek ezekre a nevekre, emberekre. Hisz ez a krónika azt próbálja felidézni és megmutatni, milyen is volt a múlt, amikor vendéglátásunk naggyá és magyarrá lett. Bizonyára sok tapasztalat, tanulság, érdekesség van ezekben a történetekben, tán érdemes elgondolkodni. Ezért írtam a Régi idők vendéglátását" (Szakál László)

A kötet megvásárolható többek között a Katona József Könyvtárban és beszerezhető a szerzőtől is (78/480-380).

Könyvajánló

Borzák Tibor: Szembeszélő

Az interjúkönyv szerzője hisz abban, hogy értékválsággal küszködő világunkban a minőségnek, a hitelességnek különösen nagy jelentősége van. Csak bízhatunk abban, hogy lejár a percemberkék, a szürke bulvársztárok ideje, és a figyelem ismét azokra irányul, akiknek teljesítménye példaértékű, gondolataikra érdemes odafigyelni.

A kötetben harminc ilyen híresség szerepel. Az oldott hangvételű beszélgetések során nem csak életük és pályájuk lélekemelő pillanatairól vallanak, hanem véleményt formálnak mai világunkról is. Nincsenek elhallgatni való témák, a legszokatlanabb kérdéseket sem hárítják el. A hosszabb beszélgetések között novellába öntött sorsfordító történetek olvashatók.

Szemtől szembe – őszintén.
Szembeszélő – hírességekkel.

A könyv szereplői:
Alföldi Róbert, Bíró Eszter, Bozsik Yvette, Bódis Kriszta, Czinkóczi Zsuzsa, Esterházy Péter, Geszti Péter, Grecsó Krisztián, Halász Judit, Haumann Péter, Hernádi Judit, Janisch Attila, Joe Murányi, Kepes András, Koncz Zsuzsa, Konrád György, Kovács Kati, Lajkó Félix, Markó Iván, Molnár Piroska, Palya Bea, Popper Péter, Sándor György, Sára Sándor, Sebestyén Márta, Szipál Márton, Tony Curtis, Törőcsik Mari, Udvaros Dorottya, Varnus Xavér 

Könyvajánló

Kada Erika: Színek, hangok az ezredfordulóról 

„Kada Erikát saját szép versrészletével jellemzem: «szeme fényében opálosan tiszta a törtfehér». Mert elsősorban poéta ő, a szó eredeti, csiszolva formáló értelmében. Poéta, nemcsak ha éppen nyugalmas-áldott verssorait írja, hanem ha négy gyermekét neveli asszonyi áhítattal, vagy – mint most – a világra rácsodálkozva kérdez valaki mást, történetesen jelentős (azaz jeles, Isten által áldozatra kijelölt) áldásos embertársat. […] Kötetén zsinóros aranymetszetként húzódik végig az embersorsokban, művészsorsokban is önnön rendeltetését kereső s találó értelmiségi asszony megfeszített s érdekfeszítő figyelme, érdeklődése, értéklődése. […] Ritka az az interjúkönyv, melyben se kihívó, se visszariadó a kérdező hangja. Itt a szerző – hiszen ő jegyzi a gondolatkonglomerátumot – határozott (önálló és környezet-kínálta) válogatással s elvárással közelít. Jól felkészült, ismeri tárgyát-alanyát, nem beszél mellé, de hagy elbeszélni, s valahol mindig ítél és dicsér. Értékcentrikusan, értékes egyénítésben.”

(Turay G. Kamill főiskolai docens, esztéta)

Könyvajánló  

Kiss Zsolt: India - Az árnyékok színei

Kiss Zsolt kecskeméti fotóművész képei indiai hangulatokat mutatnak be. Fényűző palotákat és nyomortelepeket. Fényeket és árnyékokat.

"… Este nyolc óra volt, amikor megérkeztem Delhi repülőterére. Fülledt meleg és hatalmas embertömeg fogadott. Taxisok, árusok és kéregetők hadán kellett átverekedni magam. Omladozó házak, szemétkupacok, alvó emberek és kutyák között botorkáltam. A földön fekvő gyermekek láttán sajátjaim jutottak eszembe. Mégiscsak jó helyre születtünk – gondoltam akkor.

Kintlétem végére megértettem, hogy aminek egy rövid ideig a részesévé váltam, az egy különös, ősi kultúrán alapuló világ. A „civilizálására" tett kísérletek eddig – szerencsére – sikertelenek maradtak. Manapság a műholdas televíziózás és a turisták egyre nagyobb száma talán nagyobb veszélyt rejt, mint egykor a gyarmatosítás. Felkavaró képek, idegen értékek és érzelmek áradata zúdul a nyugati kultúra agressziójának kiszolgáltatott emberekre. Bízom benne, hogy ez a nép még a globalizáció kihívásait is túléli, és évszázadok múltán is ősi kultúrájának fényében ragyog INDIA… " (Kiss Zsolt)

A fotóalbum a Magyar Fotográfiai Múzeum kiadásában, Kincses Károly szerkesztésében, bevezetőjével és Farkas Antal Jama tervezésében jelent meg.