150 éve, 1865. augusztus 21-én Budapesten született Fanto Bernát, a XX. század első évtizedeinek egyik legismertebb kecskeméti fényképésze. Tanulmányait Budapesten végezte, és pályakezdése is a fővároshoz kötődött. Nagyon fiatalon kezdett dolgozni, és korán önálló egzisztenciát teremtett. Kecskeméti pályafutását 1891-ben kezdte meg. A hírös városban 53 évig élt és alkotott, családjával jól beilleszkedtek a helyi közösségbe. Eleinte a Csongrádi utcában, majd a Budai nagy utcában laktak, végül 1911-ben a város legelőkelőbb bérházába, közismert nevén a Luther-palotába költöztek. Műtermében kecskeméti családok százai örökíttették meg magukat. (tovább olvasom: »») 

105 éve, 1910. augusztus 21-én hunyt el Székely Bertalan, a magyar történelmi festészet egyik legnagyobb képviselője. Erdélyi nemesi családból származott. Gyermekkorában sokat betegeskedett, egyedüllétében kedvelte meg a papír és a rajzón társaságát. Először Bécsben, majd Münchenben tanult, itt készült korai remekműve, az ifjúi lendületet és szakmai tudást egyaránt kifejező Önarckép. Számos népszerűvé vált históriai kompozíció fűződik a nevéhez, és komoly művészetelméleti és pedagógiai tevékenységet is folytatott. Élete végéhez közeledve főleg monumentális festészeti feladatokkal foglalkozott. Utolsó és legjelentősebb kivitelezett világi falképciklusa Kecskeméten valósult meg. (tovább olvasom: »») 

80 éve, 1935. augusztus 21-én született Dégi István Jászai Mari-díjas színész. Eredetileg kovács volt a Ganz Vagongyárban, és csak 1959-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. A diploma megszerzése után Debrecenbe ment, a Csokonai Színházhoz, azután pályáját szabadúszó művészként Budapesten folytatta, de szerepelt a Vígszínház, a Játékszín és a József Attila Színház társulatában is. 1968 és 1976 között a Madách Színház tagja volt, majd a Miskolci Nemzeti Színházban dolgozott három évig. 1983-tól egy évad erejéig Kecskeméten, a Katona József Színházban is játszott. (tovább olvasom: »»)