NAPRÓL NAPRA2017. november 1-30.

november 2.

25 éve, 1992. november 2-án hunyt el Sztrinkó István néprajzkutató, muzeológus. 1953. június 30-án született Jánoshalmán. Az általános iskolát Tompán, középiskolai tanulmányait a kecskeméti Katona József Gimnáziumban végezte. 1972-től Debrecenben tanult tovább, ahol 1977-ben középiskolai történelem tanári és etnográfus diplomát szerzett. Ötödéves korában, 1976-ban, társadalmi ösztöndíjasként került a Kecskeméti Katona József Múzeumba, ettől kezdve korai haláláig ott dolgozott. Kutatási területe a tárgyi néprajz volt, elsősorban népi építészettel és a mezővárosi népművészettel foglalkozott. Több írást szentelt a gyűjtögető gazdálkodás emlékeinek is. Doktori disszertációját 1984-ben A Duna-Tisza közi népi építészet történeti-néprajzi problémái címmel írta. 1984-től – Bánszky Pállal közösen – szerkesztette a Cumaniát, a Bács-Kiskun megyei Múzeumok évkönyvét. Néprajzi és tudományszervezői munkásságának elismeréseként 1987-ben Gunda-díjjal, 1988-ban Jankó-díjjal tüntették ki. 

november 3.

25 éve, 1992. november 3-án hunyt el Ispánki József szobrász- és éremművész. Köztéri szobrászként, portrékészítőként és éremművészként egyaránt számottevő életművet hagyott hátra. A veszprémi vár nyugati oldalán magasodó Szent István és Gizella királynő szoborpár jelentette számára az első és évtizedeken át tartó sikert, ám már két évvel korábban elnyerte a Svéd Éremművész- és Numizmatikai Szövetség Biennáléja, majd egy évvel később a Párizsi Világkiállítás arany-díját. Az ország minden jelentősebb városában találkozunk köztéri alkotásaival, épületplasztikáival. Kecskeméten, a megyei kórház Izsáki úti épülete előtti alkotását – egy női alak, aki jobb kezében kelyhet visz és karjára a gyógyítás szimbólumaként egy kígyó csavarodik – 1965-ben adták át. Az épület nemrégi bontása előtt a szobrot a megyei kórház Nyíri úti telephelyére szállították. Egyelőre nincs kiállítva, később dől majd el, hogy hol kap végső helyet. 

november 5.

65 éves Kerényi György vállalkozó, a Kecskemét-Marosvásárhely Baráti Kör Egyesület elnöke. 1952. november 5-én Kecskeméten született. A 90-es évektől napjainkig jelentős kulturális mecenatúrát folytat családi cége jóvoltából. A Köztér című helyi lap felelős kiadója volt 2000 júniusától 2004 októberéig (a lap megszűnéséig). Öt egyesület, illetve alapítvány alapítója és többnek máig vezetője (elnöke, elnökségi tagja). Ezek közül a DEUS PROVIDEBIT Alapítványt, majd később a Kecskemét-Marosvásárhely Baráti Kör Egyesületet 1997-ben hozta létre barátaival. Ezekben végzett tevékenysége elismeréseképpen 2000-ben megkapta Marosvásárhely, 2016-ban Kecskemét Pro Urbe Díját.

Önzetlen munkássága nagymértékben hozzájárult, hogy a legsokoldalúbb, ma is virágzó testvérvárosi kapcsolatát Kecskemét éppen Marosvásárhellyel alakíthatta ki. Magánemberként, helyi vállalkozóként személyesen is jelentős anyagi áldozatokat vállalt, hogy segítse a kecskeméti csoportok kiutazását, a marosvásárhelyi partnerek fogadását. Kultúraközvetítő munkájának köszönhetően számos kecskeméti alkotó- és előadóművész, művészeti együttes és oktató mutatkozott be Marosvásárhelyen. Közreműködése nagyban segítette Kecskemét kulturális értékeinek bemutatását.

Néhány évig - leginkább a határon túli magyarság iránti elkötelezettsége okán - az MSZP színeiben is a közért fáradozott, 2004-től Szili Katalin tanácsadójaként tevékenykedett. 2006-tól 2009-ig államtitkár, az országgyűlés elnökének kabinetfőnöke volt. 2015-ben teljesen szakított a számára egyre idegenebb párt- és nagypolitika körüli munkával. Visszatért korábbi, szeretett kecskeméti civil létébe, jelenleg is az idén épp 25 éves családi, szolgáltató vállalkozásában dolgozik.

november 28.

25 évvel ezelőtt, 1992. november 28-án nyílt meg Kecskeméten a Dán Kulturális Intézet. A dán kulturális kormányzat, Viborg megye tanácsa, valamint a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat összefogásával létrehozott intézmény nyitóünnepségén a külföldi küldöttség vezetője elmondta: az intézet működtetésével szeretnének egy új együttműködést kialakítani: közös nyelvet, megértést, ami elengedhetetlen egy új, demokratikus Európa számára. A következő években a Zimay utcai központ elsősorban a két ország közötti kulturális kapcsolatokat erősítette, de az irodalom, a képzőművészet és a zene mellett a szociális, az oktatási és a gazdasági együttműködéseket is támogatta. A megnyitás utáni időszakban évente mintegy ezer dán érkezett Kecskemétre, és ugyanilyen élénk volt a skandináv ország iránti érdeklődés is: az első 10 alatt közel száz magyar csoport utazott ki Dániába. 2013-ban a dán kultúrpolitika fókuszába a keletre nyitás, a keletre tekintés került, emiatt azután huszonegy évi működés után, 2013 decemberében bezárta kapuit a Dán Kulturális Intézet. 

november 30.

150 éve, 1867. november 30-án született Vaszary János festőművész, grafikus. A Mintarajziskolában Székely Bertalan növendéke volt. Később Münchenben, Rómában és Párizsban is tanult, de fejlődését főleg a Hollósy-kör irányította. Kezdő korszakában a szecesszióhoz közelítő gobelineket tervezett és realisztikus életképeket festett, azután stílusa egyre oldottabbá vált, és az impresszionizmus felé fordult, míg az első világháborút realista katonaképekben örökítette meg. 1920-ban a Képzőművészeti Főiskola tanára lett, ott alakult ki jellemző stílusa, amelyet a spontán vázlatos festés jellemzett. Egyik kedves tanítványa Tóth Menyhért volt, akinek életműve – több ezer alkotás – a kecskeméti Katona József Múzeum gyűjteményébe került. A Kecskeméti Képtárban tekinthető meg Vaszary János egyik remekműve, az 1900 körül készült Női arckép is.

70 éves Kutasi Ferenc újságíró, szerkesztő, egyéni vállalkozó. Kiskunfélegyházán született 1947. november 30-án. 1974-től a Petőfi Népe munkatársa, rovatvezetője, az 1989 és 1992 között hetente megjelenő BÁCSKAPOCS című megyei újság, valamint a megújhodott Halasi Tükör, az Új Kunmajsa, a Zóna és a KecskeLét (Kecskeméti Lét) című városi lapok alapító főszerkesztője volt. (A BÁCSKAPOCS-ról 2014-ben készített írásunk itt olvasható.)