Ma történt

75 éve, 1944. július 18-án Kiskunhalason született Sztrapák Ferenc író, újságíró, tanár, országgyűlési képviselő. Apai ágon elsősorban  iparosok, anyai ágon inkább földművesek alkották a rokonságot. A szabómester édesapa megjárta az orosz frontot, ez idő alatt édesanyja visszaköltözött szülőfalujába, Bácsalmásra. Sztrapák Ferenc itt járt iskolába: a Hunyadi János Gimnáziumban érettségizett. Magyartanárának, Nagy Gézának és a könyvtáros szakmában már régtől fogalomnak számító Fekete Dezsőnek a vonzásában szerette meg a könyvet, a betűt. Elsősorban a tőlük kapott útravalóval indult neki az életnek, s kopogtatott a szegedi JATE bölcsészkarán (itt 1967-ben kapott magyar-orosz szakos tanári diplomát), illetve a szerkesztőségi szobák ajtajain.

Az egyetem elvégzése után újságíró gyakornoknak jelentkezett a Petőfi Népénél, ahol tizenöt esztendő alatt a főszerkesztőségig vitte. Közben elvégezte a MÚOSZ Újságíró Iskoláját, illetve a pártfőiskolát, és írásai nívós orgánumokban (Forrás, Élet és irodalom) tűntek föl mind gyakrabban. Gyors karrierjének a csúcsát jelentette, hogy 1983 novemberében Izsák, Orgovány, Jakabszállás és Bugac térségében országgyűlési képviselőnek választották. Eredményesen képviselte kerülete érdekeit. Közbenjárásával valósult meg többek között a földgáz bevezetése Izsákra, a crossbár telefonközpont létrehozása, valamint a Kolon-tó egy részének kikotratása, így a tó még ma is egy jelentős szabad vízfelület biztosít jó élőhelyet a természetvédelmi területen élő páratlan madárvilágnak. Értékteremtő közéleti munkáját 1997-ben Izsákért Emlékéremmel jutalmazták.

Ezek után – túlzás nélkül állítható – országos föltűnést keltett (legalábbis szakmai körökben) az a pánikszerű gyorsaság, amivel „főszerkesztőségét” a tekintélyes példányszámú megyei napilaptól a csak szűk körben ismert – de ott is lenézett – Magyar Sajtóhoz játszotta át. Innen – rövid közjáték után – a Népszabadság főszerkesztő-helyettesi szobájába vezetett az útja. Fél évvel később állásnélküli, majd a nyugdíjasoknak készített Heti Hírvivő alapító főszerkesztője, később a TVR-hét szerkesztője, az Axel Springer megyei napilapjainak koordinátora, a Nógrád Megyei Hírlap, illetve a Komárom-Esztergom megyei 24 Óra főszerkesztője lett.

Publikációit kezdetben Géza Ferencként, illetve Halász Ferencként jegyezte. Megjelent könyvei a magyar társadalom sorskérdéseivel foglalkoztak. Nagy port kavart fel a De ki öli meg a kiskirályokat című munkája, melyben szűkebb pátriája, az egykori 5-ös választókerület és a megye rendszerváltás előtti politikai korrajza bontakozott ki, egy a szerző által fiktívnek nevezett, de nagyon is valós dolgokat tárgyaló napló formájában. Munkájáról 25 évvel ezelőtt, a BÁCSKAPOCS 1989. július 18-i számában így vallott: „Könyvem - amelynek alcíme: Fiktív naplórészletek egy hatalom végnapjairól - nem Romány Pálnak vagy másoknak a tetteit dokumentálja, hanem a hatalom csúcsaira jutó, illetve a hatalmat elszenvedő emberek karakterét igyekszik körvonalazni. Közelebbről: azokat a lelki torzulásokat próbáltam dokumentálni, amelyeket az egypártrendszer viszonyai «termelnek ki» az egyénekből – ha ez a konstrukció túl hosszú ideig telepszik rá a társadalomra. Ha konkrétumok mégis akadnak benne, csak azért, hogy e hitelességet erősítsék. Nem Romány Pál leleplezése volt tehát a célom, hanem a hatalmat ellenőrzés nélkül gyakorló megyei első titkár uralmi technikáját, eszközrendszerét bemutatni. És ami fájdalmas: itt az eszközök közé tartoztak bizony az emberek is. S ami még fájdalmasabb, hogy nem is valami ritka kivételről van szó: a pártdiktatúrát nyögő társadalomnak szinte minden szintjén erős a csábítás, hogy az érző embereket a lélektelen végrehajtók (magyarán: az eszközök) szerepére szorítsák. Ez pedig olyan fölismerés, amit úgy éreztem, meg kell osztanom másokkal is. Könnyű embereket leleplezni, könnyű mások szobrait döntögetni. Sokkal nehezebb őszintén szembenézni önmagunkkal, és észrevenni, hogy az eszméletünket, gondolkodásunkat és cselekvéseinket bénító szobor bennünk áll. És, hogy az gyakorta nem más, mint a mindenkinél fontosabbnak tartott, tévedhetetlennek hitt - önmagunk.”

TÁMOGATÓINK

   

                                                                                                                                 TÁMOGATÓINK

Korábbi évfordulók:   « 2019. február              hé ke sze csü pé szo va         01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

TÁMOGATÓINK:

Könyvajánló

MEGJELENT!   MEGJELENT!   MEGJELENT!

VALLOMÁSOK, EMLÉKEK
- az életről, Kecskemétről

Ötven életút, ötven sikertörténet

(további információk: »» ) 

TÁMOGATÓINK

   

A Hírös Naptár Szerkesztősége ajánlata

 

Mindaz, amit Kecskemétről tudni érdemes

Turisztikai multimédiás DVD-ROM, amely szöveges információk, térképek, több mint ezer fotó és 13 videofilm segítségével mutatja be a város műemlékeit, múzeumait, természeti kincseit, speciális vonzerőit. A háromnyelvű kiadvány ismerteti a városban született, vagy egykor itt élt és alkotott hírességek életútját, valamint a Kecskeméten napjainkban működő intézmények, civil szervezetek, turisztikai szolgáltatók és cégek tevékenységét is. 

Megvásárolható több könyvesboltban:     
- Korda Könyvkereskedés (Lestár tér 2.)
- Líra Könyv- és Zeneszalon (Hornyik krt. 2.)
- Református Könyvesbolt (Szabadság tér 6.)

Megrendelhető a kiadó címén is: 
6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c. 
Tel.: 20/886-1979
E-mail: info@hirosnaptar.hu

Hírös Naptár Évkönyv - 2009

Kecskemét az évfordulók és jubileumok tükrében

„A kecskemétiek két homokszem köré is eleven világot tudnak elképzelni.” Csoóri Sándor gondolatát a Hírös Naptár 2009-es Évkönyvének szereplői: a 450 éve céhbe szerveződő szűcsök, a 325 éve templomot építő reformátusok, a 100 éve művésztelepet alapító városvezetők és alkotók, és a napjainkban is aktív, a szellem méltóságát évtizedek óta őrző írók, költők, népművelők, feltalálók, kutatók, lelkészek, orvosok és pedagógusok egyaránt igazolják.
Életükkel, törekvéseikkel érdemes megismerkedni, hiszen nekik is köszönhetjük, hogy a mindenkori válságos idők ellenére Katona József kívánsága valóra válik: „Hagyja a sors késő századokig gyarapodásodat”.

Megvásárolható több könyvesboltban, közgyűjteményben: 
- Katona József Könyvtár (Piaristák tere 8.)
- Korda Könyvkereskedés (Lestár tér 2.)
- Líra Könyv- és Zeneszalon (Hornyik krt. 2.)
- Református Könyvesbolt (Szabadság tér 6.) 

Megrendelhető a kiadó címén is: 
6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c. 
Tel.: 20/886-1979
E-mail: info@hirosnaptar.hu